Szerző: Nagy Gyuláné Tajti Éva Feltöltés dátuma: 2015.08.28.

A magas húgysavszint, a köszvény étrendi kezelésének lehetőségei

A magas húgysavszint nemcsak típusos köszvényt okoz, de nagyon szoros kapcsolatban áll más betegségekkel, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a vesebetegségek és a metabolikus szindróma. A szérum emelkedett húgysavszintje (hiperurikémia) a szív- és érrendszeri betegségek és a vesebetegség önálló rizikófaktora is lehet.

Számos kutatás bizonyította, hogy köszvényes betegeknél, vagy azoknál, akiknek magas a vérükben a húgysavszint, tízszer gyakoribb a magasvérnyomás-betegség. A szív- és érrendszeri betegségben, cukorbetegségben, magasvérnyomás-betegségben szenvedőknél pedig háromszor gyakrabban fordul elő a köszvény.

A köszvény a húgysavanyagcsere zavara

Felnőttek testmagasság szerinti kívánatos testtömege

Felnőttek testmagasság szerinti kívánatos testtömege

A húgysav a fehérjék egyik építőanyagából, a purinból keletkezik. Részben az emésztőrendszerben a táplálékkal bejutott fehérjék emésztése során, részben a pusztuló sejtekből szabadulnak fel a purinok. Az anyagcsere-folyamatokban húgysavig bomlanak le, majd a vérbe kerülnek. Normális esetben a húgysav kétharmad része kiválasztódik a vesén át, a maradék pedig az emésztőnedvekkel, izzadsággal távozik a szervezetből. A termelődés és a kiválasztás közt egyensúly van. Hibás szabályozás következtében (húgysav túltermelődése, bizonyos enzimek működészavara, csökkent kiválasztás miatt) húgysav halmozódik fel a vérben és a sejtek közti térben. A köszvény típusos megjelenési formája a köszvényes roham. Legtöbbször a láb nagyujja megduzzad, kipirosodik, érintése és mozgatása nagyon fájdalmas. A férfiakban általában valamivel korábban alakul ki köszvény (40–50 év között), míg nőknél csak a menopauzát követően. Jóval ritkább, ha valaki normálisan, egészségesen táplálkozik. Kemoterápiával, besugárzással kezelt daganatoknál vagy fertőzéses megbetegedéseknél is megemelkedik a vérben a húgysavszint, a sejtek, szövetek pusztulása miatt. A böjtölés is okozhat átmeneti húgysavszint-emelkedést, ezért a böjt elején az arra hajlamos egyéneknél jelentkezhet köszvényroham.

A köszvény lehet öröklött, amelynek hátterében genetikai rendellenesség áll, ez egyaránt jár fokozott húgysavtermeléssel és csökkent kiválasztással. Az úgynevezett másodlagos formák kialakulásában jelentős szerepet játszik az elhízás, a helytelen táplálkozás, az alkoholfogyasztás, valamint egyes gyógyszerek. Talán kevesen tudják, hogy minél magasabb a húgysavszint, annál nagyobb a szív- és érrendszeri halálozás kockázata.

A betegség gyógyításában a gyógyszerek mellett kiemelt szerep jut az étrendi kezelésnek és a helyes életmód kialakításának.

Az étrend összeállításának szempontjai

100 g tisztított nyersanyag purintartalma milligrammban

100 g tisztított nyersanyag purintartalma milligrammban

A köszvényes betegek mintegy 3/4 része túlsúlyos, elhízott. Fontos szempont az ideális testtömeg elérése és megtartása. Ha a táblázat szerinti testsúly a kívánatos szélsőértéket 10–20 százalékkal meghaladja, valóban túlsúlyról, elhízásról van szó. Ilyenkor szükséges a testsúlyt csökkenteni.

Fontos azonban tudni, hogy köszvényben a fogyókúra nem lehet túl szigorú, semmiképpen sem járhat éhezéssel, mert az a húgysavszint emelkedéséhez, így a köszvényes rohamok provokálásához vezethet ugyanúgy, mint a másik véglet, a túlzottan bőséges étkezés, különösen alkoholfogyasztással együtt.

Az étrend naponta 500–600 kcal-val kevesebb energiát tartalmazzon, mint amennyire normál testsúly esetén szükség lenne.

Az étrendben a zsiradékból származó energia ne haladja meg a 30 százalékot. Ez 1500 kcal tartalmú étrendben kevesebb, mint 50 g-ot jelent, 2000 kcal esetén pedig legfeljebb 66 g-ot naponta.

A diéta legfontosabb jellemzője a purinszegénység

A vér húgysavszintjének csökkentése a napi purinbevitel korlátozásával lehetséges. A napi purinbevitel

Hagyományos táplálkozással mintegy 600–1000 mg purin kerül a szervezetbe. Igen magas purintartalmúak a belsőségek (velő, máj, vese stb.), a húsok (sertés, marhahús) és a szárazhüvelyesek (lencse, sárgaborsó, bab), de jelentős purinforrás a paraj, karfiol, zöldborsó is.

A táblázatot nézve megtéveszthet bennünket a csokoládé, tea, kávé igen magas purintartalma, ezek a purinszármazékok, az ún. metilxantinok nem alakulnak át húgysavvá a szervezetben. Az élvezeti szerek közül tehát a kakaó, a csokoládé, a tea, a kávé megengedhető.

A köszvénybetegség diétájában a tej, a tejtermékek, a burgonya, a rizs, az előbb fel nem sorolt zöldségfélék, a gyümölcsök adják az étrend gerincét.

Tárolás és ételkészítés hatása a purintartalomra

Az élelmiszerek purintartalma a tárolás, illetve az ételkészítés során változhat. A purinveszteség tárolás alatt függ a hőmérséklettől, de hűtőszekrényben való tárolás alatt is kb. 20 százalék. Füstölés alatt a vízveszteség miatt növekszik a purintartalom (füstölt húsok, halak, sonka), a sütés ellenben nem befolyásolja azt.

Főzéskor a vízben különböző mértékben oldódó purinok egy része kioldódhat az élelmiszerből, a főzővízbe kerül, így a főzőlé leöntésével tovább csökkenthető a készétel purintartalma. Érdemes inkább olyan ételeket készíteni, ahol a főzővizet amúgy sem használjuk: rakott, töltött zöldségfélék, csőben sült zöldségek. Kerülendő az erőleves, húsleves, kocsonya fogyasztása, hiszen a húsfélék hosszas főzésekor jelentős mennyiségű purin kerül át a levesbe. A sült húsok helyett főtt húsok ajánlottak, amelyeket különböző mártásokkal tálalhatunk.

Az intenzív, erős, csípős fűszerek (mustár, torma, ecet, curry, ketchup, csípős paprika, chili) helyett inkább különféle friss-zöld fűszernövényekkel (babérlevél, szegfűbors, szegfűszeg, köménymag, borsikafű, koriander, kakukkfű, fahéj, petrezselyemzöld, zeller) ízesítsünk. Energiaszegény diétában cukor helyett mesterséges édesítőszert használjunk.

A zsírspóroló ételkészítési eljárásokat, mint grillezés, grillzacskóban, alufóliában sütés, teflonedény, cseréptál-használat részesítsük előnyben, s ne csak a húsfélék készítésekor.

Folyadékfogyasztás

Folyadékból minél többet kívánatos fogyasztani, napi 2–2,5 litert (ásványvíz, víz, tea, gyümölcslé), ezzel megelőzhető, hogy a vizelet besűrűsödjön, a vesékben húgysavkristályok képződjenek, és vesekő alakuljon ki. A húgysav oldhatóságát a vizelet vegyhatása is befolyásolja: savas közegben rosszabb, ezért a vizeletet lúgosító diéta (tej, gyümölcsök, főzelékek) is javasolható.

Javasolt az alkoholtilalom is. A nagymennyiségű alkohol fogyasztása köszvényre hajlamosít. A sörnek (még az alkoholmentes változatának is) nagy a purintartalma, ami rohamot idézhet elő, ezért ha lehet, inkább teljes mértékben ki kell iktatni az étrendből. A mérsékelt borfogyasztás nem növeli jelentősen a köszvény kockázatát.

A diéta mind a megelőzés, mind a kezelés része lehet. Helyes és következetes életmód, megfelelő étrend mellett a köszvényes panaszok enyhülnek, a rohamok pedig megelőzhetők.

szerzo

Nagy Gyuláné Tajti Éva

A Semmelweis Egyetem Ápolásvezetés vezető dietetikusa. Szakterületei: nefrológia, hipertónia, diabetológia. A Humán Táplálkozási Szakmai Kollégium tagja.

Megjelent a hypertonia2014/4. számában

Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!