Magas a vérnyomásom

Fontosak a vizsgálatok?

Hónapok óta magasabb vérnyomásértékeket mérek. Hogyan derült ki?

Egy vasárnapi ebéd során édesanyámnál történt. Ő évek óta tud a hipertóniájáról, ezért rendszeresen ellenőrzi vérnyomását. Kis naplóba vezeti a mért értékeket. Egyik alkalommal hozzám fordult és ezt kérdezte: mondd, kislányom, te mikor mérted meg utoljára a vérnyomásodat?

Szégyenkezve, vagy talán büszkén jelentettem ki: én ugyan nem mérem, minek is azt, nincs semmi bajom, nem érzek semmit! Szerencsére édesanyám rávett, hogy akkor és ott mérjem meg. Miért is ne, hiszen akkor ő is megnyugszik, nincs semmi bajom. Dehogy nem volt! Kiderült, hogy bizony az enyém is magas! Nagyon meglepett: 160/100 Hgmm-es értéket mértünk. De még mindig nem akartam elhinni, biztosan tévedés, véletlen az egész. Sajnos nem az volt. Másnap én is vettem egy vérnyomásmérő készüléket, és rendszeresen mérni kezdtem. A naplómban gyűltek a csúnya értékek, mind 140/90 fölött volt!

Egy hét múlva bejelentkeztem háziorvosomhoz.

Örömmel fogadott és megdicsért, hogy már szépen vezetett naplóval jelentkezem. Elküldöm vizsgálatokra, hogy lássuk, körülbelül mióta állhat fenn a hipertónia, és milyen stádiumban van. Azt is szeretném tudni – mondta –, hogy mi az oka. Ezek megleptek. Azt hittem felír valami gyógyszert és készen is vagyunk.

Minek kellenek ezek a vizsgálatok, sok idő, sok utánajárás – bosszankodtam.

Azért, mert nélkülük nem találom meg a megfelelő terápiát. Csak úgy tudom önre szabottan kiválasztani azt, ha képet alkotok az állapotáról – válaszolta a doktorom.

Kezemben négy beutaló: laboratórium, szemészet, hasi UH, a nyaki erek Doppler-vizsgálata.

Hát ezekre miért van szükség? A labort még megértem, erre én is kíváncsi vagyok, hiszen sok éve nem voltam. Milyen lehet a cukrom, a koleszterinem? Orvosom elmagyarázza, hogy sok érték fontos még. Ő kíváncsi a másik vérzsírra, a trigliceridre, sőt a jó (HDL) és rossz (LDL) koleszterinre is. Kíváncsi a húgysavamra – ki hitte volna, hogy ez is szív-érrendszeri rizikófaktor, és nemcsak köszvényt okozhat. Kíváncsi a veseműködésemre, a pajzsmirigyhormon-szintemre, mert mind összefügghet a vérnyomás-emelkedéssel. Bonyolultabb a szervezetünk működése, mint hittem…

Szemészetre azért kell mennem, mert a szemfenéken lévő erek állapotából következtetni lehet a szervezet egész érrendszerére. A szemfenékbe a pupillán keresztül be lehet kukucskálni, ezzel az egyszerű, fájdalmatlan módszerrel sok minden kiderülhet.

A hasi és nyaki ultrahangvizsgálat látja hasi szerveimet, veséimet, májamat, lépemet, nagy ereimet. A nyaki UH (ér-Doppler) a nyaki ütőereimet, amelyek meszesedése az agy vérkeringését rontja, szédülést, memóriazavart, súlyos esetben stroke-t okozva.

Kérem, fogadjon el még egy vizsgálatot, ez egy 24 órás vérnyomásmérés, ABPM-nek hívják – kérlelt orvosom. Az meg miért kell, én napjában többször mérem, hiszen látja – próbáltam meggyőzni a vizsgálat fölöslegességéről. A két módszer nem ugyanaz. Amit otthon ön mér, azt az orvostudomány HBPM-nek (home blood pressure monitoring) hívja. Fontos információkat tartalmaz, de nem helyettesíti az ABPM-et (ambulatory blood pressure monitoring). Az ABPM készülék napjában többször mér (negyed óránként), sőt éjszaka is, amikor ön alszik. Önméréssel ezt az időszakot nem tudja ellenőrizni. Pici, hordozható készülék, nem fogja zavarni. Meggyőzött, feltették, viseltem, valóban nem zavart. Egyre kellett vigyáznom, hogy amikor mért, arra a néhány másodpercre abba kellett hagynom a mozgást, különben újra próbálkozott a készülék, s végül nem tudta rögzíteni az adatot. Másnap visszavittem, a doktornő kiértékelte. Elmagyarázta a számítógépen látottakat, sőt kinyomtatta és kezembe is adta a leletet. Így egész napra vonatkozóan láttam, hogy mennyire ingadozik, milyen magas éjszaka is. Hát valóban, ezt én a saját készülékemmel nem tudtam volna ilyen pontosan, részletesen regisztrálni.

Orvosom elmondta azt is, elképzelhető, hogy a későbbiekben kiegészítő vizsgálatokra lesz szükségem, így speciális hormonvizsgálatokra és alvásminőség-vizsgálatra. Ezekre azért küldene, mert a magas vérnyomás hátterében, okaként, endokrin betegségek is állhatnak. Gyakran éjszakai horkolással és oxigénhiányos állapottal járó alvási apnoe betegség (OSAS) okozza a hipertóniát. Nekem esélyem lehet rá, mert éjszaka is magasabb értékeket mért az ABPM.

Kicsit szomorúan indultam hazafelé. Ennyire beteg lennék, ennyi vizsgálat, félek, nehogy kiderüljön valami súlyos dolog.

Aztán másnapra megnyugodtam, végiggondoltam még egyszer az egészet. Tulajdonképpen nem bánom. Orvosom alapos, szeretné még időben megtalálni, illetve megelőzni a súlyosabb betegségeket. Ami most bennem van, azt jobb felfedezni, mert némán tovább ronthatja állapotomat. Időben észrevenni a lappangó károsító tényezőket nem más, mint nagyobb esélyt adni, hogy hosszabb ideig maradjak egészséges.

Ez fontos felismerés volt: ne a betegségtudatom erősödjön, hanem pont az ellenkezője, örüljek mindennek, ami az egészséges állapotom megtartására irányul!

Dr. Ádám Ágnes

a szerkesztőbizottság elnöke,
a Magyar Hypertonia Társaság vezetőségi tagja,
a Zuglói Hipertónia Centrum vezető főorvosa

Belgyógyász, háziorvos, a magasvérnyomás-betegség és az alvászavarok képesített orvosa. 28 évig háziorvosként dolgozott, előtte 8 évig belgyógyász volt kórházi osztályon. Jelenleg Zuglóban a Hipertónia Centrum alapítója és vezető főorvosa. Magánpraxist is folytat. A Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének tudományos munkatársa, akkreditált oktató és vizsgáztató. Megrögzött egészségnevelő. Hiszi és vallja, hogy a gyógyítás egyik alappillére, hogy az emberek ismerjék testük felépítését és működését, értsék a gyógyítás folyamatát – akkor partnerként, aktív segítőként sikeresebben gyógyulnak. Az egészségnevelést minden fórumon gyakorolta, és teszi folyamatosan televízióban, rádióban, betegklubokban, iskolákban, újságok cikkeiben. ­Astellas-díjas, 2012-ben az Év Orvosának választották. 2017-ben ­CSAKOSZ Életműdíjat, 2019-ben a Magyar Hypertonia Társaság Török Eszter Életműdíját kapta.