Laboratóriumi kisokos cukorbetegeknek 2.
Társbetegségek és szövődmények
Miért kellenek rendszeres laborvizsgálatok? Mert a cukorbetegség diagnózisához és a kezelés ellenőrzéséhez elengedhetetlenek. Sajnos a cukorbetegségnek és szövődményeinek az a leggyakoribb tünete, hogy sokáig semmilyen tünet nincs. Csak a megfelelő időszakonként elvégzett laborvizsgálat során győződhetünk meg arról, hogy minden rendben van-e. A talált laboreltérések legkorábbi megfelelő kezelése megelőzi a szövődményeket!
Vérvizsgálatok
A zsíranyagcsere összetevői
Cukorbetegség igazolásakor, ha normális a vércukorszint, legalább évente, ha gyógyszeres kezelés indul vagy változik, 3 hónap múlva, majd félévente ajánlott az értékek ellenőrzése vérvétellel, legalább 12 órás „éhezés” után, reggel.
| A vérvizsgálati normális értékek | |
|---|---|
| Laborvizsgálat | Normális érték |
| Triglicerid | 0,5–1,6 mmol/l |
| Össz-koleszterin | <4,9 mmol/l |
| HDL-koleszterin | 1,19–3,00 mmol/l |
| LDL-koleszterin | egyéni kockázattól függ |
| Karbamid | 2,5–7,5 mmol/l |
| Kreatinin | 40–88 µmol/l |
| eGFR | >90 ml/perc/1,73 m2 |
| Húgysav |
nők: 180–300 μmol/l
férfiak: 180–360 μmol/l |
A magas trigliceridérték csökkentésében a zsírszegény diéta és a közel normális vércukor elérése döntő jelentőségű. Magasabb értéke esetén viszont cukorbetegeknél a diéta mellett mindig megfontolandó a gyógyszeres kezelés is, részben a szív- és érrendszeri szövődmények, részben a hasnyálmirigygyulladás rizikójának csökkentésére.
A cukorbetegség nagyon gyakran alacsony HDL-koleszterin-értékkel jár. Ez is az egyik tényezője a szív- és érrendszeri kockázat fokozódásának. Sajnos nincs olyan gyógyszerünk, amivel biztonságosan lehetne emelni a szintjét. Rendszeres mozgással és egészséges táplálkozással viszont emelhetjük az értékét és ezzel együtt fokozni tudjuk ereink védelmét.
A legfontosabb szív- és érrendszeri rizikófaktor az LDL-koleszterin, aminek emelkedése felgyorsítja a cukorbetegekben egyébként is korábban kialakuló érelmeszesedés súlyosbodását.
Tanulmányozzák át a szív- és érrendszeri kockázatok táblázatát, és ellenőrizzék le laboreredményüket, mert igen nagy az esély arra, hogy a nagy vagy az igen nagy kockázati kategóriába esnek, mivel a 2-es típusú betegek több mint 90 százaléka idetartozik. Ha nincsenek célértéken, kérjék ennek elérésében kezelőorvosuk segítségét. Önmagában a diéta nem befolyásolja érdemben az LDL-koleszterin szintjét, mivel ez jórészt genetikailag meghatározott, vagyis öröklött. Ma már rendelkezésre állnak hatékony és biztonságosan alkalmazható gyógyszerek az LDL szintjének csökkentésére. Minél előbb kezdjük a gyógyszeres kezelést, annál nagyobb mértékben tudjuk csökkenteni a rizikót. A tartósan célértéken lévő betegek életkilátásai jelentősen javulhatnak! Fontos tudnunk azt is, hogy mai ismereteink szerint nincs olyan alacsony érték, ami káros lenne a szervezetünkre!
| Az LDL-koleszterin célértéke szív- és érrendszeri kockázati kategóriák szerint | ||
|---|---|---|
| Kockázat mértéke | Kockázati tényezők | LDL-koleszterin célértéke | Igen nagy |
Cukorbetegség és
|
<1,4 (<1,1) mmol/l |
| Nagy | Cukorbetegség legalább 10 év betegségtartammal, célszervkárosodás nélkül, de más kockázati tényezővel. | <1,8 mmol/l |
| Közepes | Fiatal korú cukorbetegek (1-es típus: 35 év alatt; 2-es típus 50 év alatt) 10 évnél rövidebb betegségtartammal, más kockázati tényezők nélkül. | <2,5 mmol/l |
Vesefunkció
A cukorbetegség igazolásakor, ha normális a vércukorszint, legalább évente, ha a vesebetegség jelei észlelhetők, súlyosságtól függően gyakrabban szükséges vizsgálni.
A karbamid a májban képződik a fehérjeanyagcsere végtermékeként, a kreatinin pedig az izmok anyagcseréje során keletkező salakanyag. A szervezetből szinte kizárólag a veséken keresztül ürülnek ki, ezért a vérszintjük a veseműködés fontos mutatója. Ha a vesék szűrőfunkciója romlik, nem tudnak megfelelően távozni, így a szintjük megemelkedik a vérben. A tartósan magas szint oka a veseelégtelenség vagy a vesegyulladás. Átmeneti emelkedést okoz a kiszáradás (csökkent folyadékfelvétel, hányás, hasmenés, túlzott vízhajtóhasználat). A magas fehérjebevitel és a kreatintartalmú étrend-kiegészítők rendszeres használata előbb csak átmenetileg, de egy idő után visszafordíthatatlanul károsíthatják a veseműködést!
| Az idült vesebetegség stádiumai az eGFR alapján | ||
|---|---|---|
| GFR-stádium | GFR (ml/perc/1,73 m2) | Súlyossági fok |
| G1 | ≥90 | normális vagy fokozott veseműködés |
| G2 | 60–89 | enyhén csökkent veseműködés |
| G3a | 45–59 | mérsékelt veseműködés-csökkenés |
| G3b | 30–44 | mérsékelt-súlyos veseműködés-csökkenés |
| G4 | 15–29 | súlyosan csökkent veseműködés |
| G5 | <15 | végstádiumú vesebetegség |
A becsült glomeruláris filtrációs ráta, az eGFR (estimated Glomerular Filtration Rate) a veseműködés legfontosabb és legpontosabb mutatója. Azt határozza meg, hogy a vese percenként hány milliliter vért képes megtisztítani a salakanyagoktól. Hétköznapi nyelvre lefordítva, arról ad tájékoztatást, hány százalékos a veseműködés. Közvetlenül nem mérhető, ezért a vérben található kreatinin szintjéből kalkulálják, figyelembe véve az életkort, a nemet és a testsúlyt. A panaszmentes betegnél időben segít diagnosztizálni a krónikus vesebetegséget és meghatározni annak stádiumait. Azért fontos rendszeresen ellenőrizni, mert a cukorbetegek legalább felénél kialakul az élet során valamilyen stádiumú veseelégtelenség. Minél korábban észleljük a vesefunkció romlását, annál nagyobb az esély, hogy az időben megkezdett kezelés megakadályozhatja a végstádiumú veseelégtelenség kialakulását.
Húgysav
A húgysav a szervezet purinanyagcseréjének természetes végterméke, részben elöregedett vagy károsodott sejtjeink DNS-ének és RNS-ének lebontásából származik, részben a táplálékkal vesszük fel. Kétarcú vegyület. Emelkedett szintje köszvényt, vesekövességet okozhat és növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Sokáig úgy gondoltuk, hogy egy haszontalan salakanyag. Kiderült azonban, hogy normális mennyiségben nagy szükség van rá! Antioxidáns hatásával megvédi sejtjeinket és támogatja az immunrendszert.
A cukorbetegség igazolásakor, ha normális a vércukorszint, legalább évente, ha húgysavcsökkentő diéta vagy gyógyszeres kezelés indul vagy változik, 3 hónap múlva, majd félévente szükséges a húgysavszint megállapítása.
Magasabb szintjénél első lépésként purinszegény diétát kell kezdeni, ha ez önmagában nem elegendő, húgysavcsökkentő gyógyszeres kezelést kell alkalmazni a diéta mellett.
Fontos! Ha a laborleletén alacsony értéket lát, ne kezdjen önhatalmúlag purindús diétába, mert az alacsony szint gyakran csak tünete egy másik alapbetegségnek (például felszívódási zavar, máj- vagy vesebetegség, esetleg gyógyszermellékhatás). Minden esetben konzultáljon orvosával az okok feltárása érdekében!
Vizeletvizsgálat
A cukorbetegség igazolásakor, ha normális a vércukorszint, legalább évente, ha fehérjeürítés észlelhető, gyakrabban, súlyosságtól függően szükséges vizeletvizsgálatot végezni.
Normál esetben a vesék szűrőrendszere nem engedi át az albumint és a fehérjét, így egészséges szervezetben csak minimális mennyiségben találhatók meg a vizeletben.
Vizelet-összfehérje (protein) a teljes fehérjemennyiséget mutatja a vizeletben (albumin + globulinok + egyéb fehérjék), csak a már jelentősebb vesekárosodást jelzi.
A leggyakoribb és az egyik legkisebb plazmafehérje, az albumin bizonyos szintjének jelenléte a vizeletben (albuminúria) a vesék károsodásának egyik legkorábbi jele. Ez a viszonylag kis méret teszi lehetővé, hogy a vesék legenyhébb károsodása esetén (amikor a „szűrő” pórusai tágulni kezdenek) ez a fehérje szökjön ki először a vizeletbe és felhívja arra a figyelmet, baj van.
A 30–300 mg/nap közötti (mérsékelt) albuminürítés (mikroalbuminúria) nem okoz tüneteket, de figyelmeztet a kezdődő vesekárosodásra és a kezelés szükségességére. A 300 mg/nap feletti albuminürítés (makroalbuminúria) már komolyabb vesebetegséget jelez.
| A vizeletvizsgálatok jellemző normális értékei | |
|---|---|
| Laborvizsgálat | Normális érték |
| Vizelet-összfehérje (protein) | <150 mg/nap |
| Vizeletalbumin | <30 mg/nap vagy <17,00 mg/l |
| ACR | <3 mg/mmol |
Az ACR (Albumin-to-Creatinine Ratio) a vizelettel ürülő albumin és kreatinin hányadosát jelenti. Ez a vizsgálat a vesék egészségi állapotának felmérésére szolgáló egyik legfontosabb és legpontosabb laboratóriumi mutató. Mivel a vizelet koncentrációja a nap folyamán változik (például sokat vagy keveset ittunk), az albumin önmagában félrevezető lehet. A kreatininhez való viszonyítás (arány) korrigálja ezt a különbséget. Nagy előnye, hogy egy egyszeri (lehetőleg reggeli első) vizeletmintából is pontos eredményt ad.
A 3–30 mg/mmol közötti, mérsékelten emelkedett ACR (mikroalbuminúria) komoly figyelmeztető jel, a 30 mg/mmol feletti, kifejezetten emelkedett ACR (makroalbuminúria) pedig már jelentős vesekárosodásra utal.
Amit nagyon fontos megjegyezni! Az albuminürítés nemcsak a vese szempontjából veszélyes, hanem a szív- és érrendszer állapotának egyik legfontosabb jelzője. Ha a vese apró erei áteresztővé válnak, az azt jelzi, hogy a szív és az agy erei is hasonló állapotban lehetnek, tehát az érrendszer belső bélése (az endotél) az egész szervezetben sérült vagy nem működik megfelelően. Így válik az albuminúria az egyik legerősebb független kockázati tényezőjévé a szívinfarktusnak és a stroke-nak. A korai felismerés kulcsfontosságú, mert az időben megkezdett megfelelő kezeléssel nemcsak a vesefolyamat súlyosbodása lassítható vagy állítható meg, de jelentősen csökkenthető a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása is. A megelőzésben és a kezelésben is alapvető a vércukor, a magas vérnyomás, a magasabb koleszterinszint optimális kezelése, a testsúlyfelesleg csökkentése, az egészséges életmód és a megfelelő folyadékfogyasztás. A vérnyomás- és vércukorcsökkentő gyógyszerek csoportjában ma már vannak olyanok, amelyek alaphatásuktól függetlenül védik az érrendszert és a veséket is.
Dr. Strényer Ferenc
belgyógyász, kardiológus, diabetológus, lipidológus
A CEOSZ szakértője
