Tányér vagy piramis?

Az új amerikai táplálkozási ajánlás kritikája

Idén januárban megjelent az Egyesült Államokban egy új táplálkozási ajánlás, a „fejtetőre állított piramis”, amely szakmai körökben nagy port kavart. Ezért arra gondoltunk, mielőtt olvasóink kételkedni kezdenének az eddigi szabályokban, górcső alá vesszük, szakértői szemmel.

Nem a hazai cukorbetegeknek szól!

Az új amerikai táplálkozási ajánlásból, ami mindenki számára nyilvánvaló, az a grafikai szemléltetés. A legutóbbi ajánlás kétségtelenül könnyen értelmezhető tányér módszerét felváltotta az USA-ban a régi ajánlásokban használt táplálékpiramis. Annyi a különbség, hogy ez a piramis „feje tetejére van állítva” és más arányokat használ, mint a korábbiak.

Több szakember módszertani szempontból kritizálja a piramist, mivel a lakosság számára a tányér könnyebben értelmezhető volt, hiszen tányérról és nem piramisról eszünk.

Egy lényeges háttérinformáció: a táplálkozási ajánlások célja, hogy segítsék a lakosság egészségének megőrzését és javítását. Az étkezési kultúra és a rendelkezésünkre álló alapanyagok országonként eltérőek (gondoljunk csak a hungarikumnak számító főzelékekre, a Túró Rudira, az édes kifőtt tésztákra), emellett a népegészségügyi mutatók is mások, éppen ezért az egyes országok táplálkozási ajánlásai az adott ország élelmiszereire, táplálkozási szokásaira kell, hogy épüljenek, változtatás nélkül más ország lakosságára nem alkalmazhatók.

Okostányér

A hazai lakosságnak szóló általános táplálkozási ajánlást a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által kiadott és a Magyar Tudományos Akadémia által támogatott Okostányér^® írja le, amely mindenki számára elérhető a https://www.okostanyer.hu weboldalon.

Az Okostányér^® egyszerű javaslatokat fogalmaz meg és grafikus elemeket is tartalmaz, egy tányéron szemlélteti a minden nap fogyasztandó élelmiszercsoportok arányát. Az étrend gyakorlati kivitelezését is segíti a weboldal: elérhető kalkulátorokat és receptfüzeteket (köztük cukorbetegeknek szólót is) találunk!

Egészségesek számára fogalmazzák meg

Lényeges azzal is tisztában lenni, hogy a táplálkozási ajánlások az egészséges lakosság számára fogalmaznak meg iránymutatásokat, így azoknak, akik valamilyen krónikus betegségben szenvednek, például diabéteszben, a vonatkozó szakmai társaságok irányelvei, útmutatásai mérvadók az étrendi terápia összeállítása során. Cukorbetegek esetében elsősorban a Magyar Diabetes Társaság aktuális irányelve.

Természetesen a táplálkozással foglalkozó szakemberek figyelembe veszik az étrendi terápia során a nemzetközi szakmai állásfoglalásokat, így az Európai és az Amerikai Diabétesz Társaság útmutatásait. Utóbbi a hazai cukorbetegek körében is elterjedt és kedvelt tányéron szemlélteti a főétkezések alkalmával fogyasztandó élelmiszerek arányát: negyedrész sovány fehérje (túró, hal, tojás, karaj stb.), negyedrész keményítőtartalmú szénhidrát (rizs, burgonya, durumtészta stb.) és fele rész nem keményítőtartalmú zöldség (paprika, uborka).

Az Amerikai Diabétesz Társaság ajánlásának előnye, hogy a cukorbetegtányéron szereplő makrotápanyagarányok behelyettesíthetők a hazai étkezési kultúrában fogyasztott ételekkel, például ebédre erőleves zöldségekkel, második fogásként pörkölt sovány húsból, durumlisztből készült galuskával szénhidráttartalmának beszámításával, mindez kiegészítve savanyúsággal (kovászos vagy csemege uborkával).

Mi az, amit átvehetünk?

• A minél kevesebb feldolgozott, illetve hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszerek fogyasztása mindenképpen követendő cél az egyenletesebb vércukorszint elérése érdekében.
• A több színes zöldség (3 adag zöldség/nap) és gyümölcs (2 adag gyümölcs/nap) fogyasztása szintén megszívlelendő hasznos tanács ezen élelmiszercsoport magas rost- és mikrotápanyag-, de alacsony energiatartalmánál fogva.
• A bő zsiradékban, olajban sütés helyett a zsírszegény(ebb) konyhatechnológiák alkalmazása: párolás, sütőben sütés vagy grillezés révén csökkenthetjük a szív- és érrendszeri rizikót.
• A bélmikrobiom támogatása érdekében a fermentált élelmiszerek (savanyúkáposzta, kefir stb.) és a magas rosttartalmú élelmiszerek fogyasztása.
• A teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása (2–4 adag/nap) és az erősen feldolgozott, finomított szénhidrátok (fehér kenyér, kekszek) korlátozása.
• Az alkoholfogyasztás mérséklése az általános egészségvédelem érdekében.

Mi az, ami nem jó a cukorbetegeknek?

A szakmai szervezetek óvatosságra intenek az új amerikai ajánlásban szereplő állati eredetű zsiradék fogyasztásával kapcsolatban. Az ajánlás kitér például a zsíros tejtermékek, a vaj, a marhafaggyú előnyben részesítésére. Egyértelműen bizonyított, hogy az ezen élelmiszercsoportból származó telített zsírok túlzott fogyasztása összefüggésbe hozható az emelkedett szív- és érrendszeri rizikóval, amire cukorbetegként az átlag népességgel szemben amúgy is 2–4-szer nagyobb esély van. A táplálkozási szakemberek úgy vélik, az ajánlás ezen pontja önmagával is ellentmond, mivel az új amerikai ajánlás is a telített zsírokból származó energia mennyiségét 10 energiaszázalékban korlátozza. A zsíros tejtermékek, húsok rendszeres fogyasztása által ezt a határértéket egész biztosan túllépjük.

Különösen cukorbetegek számára jelenthet veszélyt az ajánlásban megfogalmazott túlzott fehérjefogyasztás (1,2–1,6 g fehérjét jelent testtömegkilogrammonként, ami felette van az Egészségügyi Világszervezet által megfogalmazott jóval alacsonyabb, 0,8 g/ttkg-os ajánlott fehérjebeviteli mennyiségnek). Továbbá a vesebetegséggel élő cukorbetegek számára az ilyen mértékű fehérjebevitel kifejezetten káros és a jelenlegi ajánlásokkal ellentétes.

Összefoglalva: diabéteszesként a hazai táplálkozási ajánlásokra támaszkodjunk! Egyéni táplálkozásterápiánk összeállításában pedig kérjük tapasztalt dietetikus segítségét, aki ismeri és ránk vonatkoztatva alkalmazni tudja a betegségünkre, társbetegségeinkre, szövődményeinkre vonatkozó táplálkozásterápiás szakmai ajánlásokat. Ez utóbbit egyébként az új amerikai ajánlás szintén javasolja.

Dr. Szálka Brigitta

a CEOSZ dietetikus szakértője