Az érelmeszesedéstől az infarktusig

A testünkben található különböző szövetekhez (izom-, ideg-, hám és kötőszövet) a tápanyagokat és az éltető oxigént a verőerek (artériák) juttatják el. Ezek az erek egészséges állapotukban erősek és rugalmasak, belső felületük pedig rendkívül sima, így a vér gyorsan és akadálytalanul áramolhat bennük.

Idővel az erek belső falán zsíros, meszes lerakódások, plakkok alakulnak ki, amelyek megvastagodva szűkítik az ereket. Különösen veszélyes, hogy a plakkok felületén a vérlemezkék egymáshoz tapadva vérrögöket is képezhetnek, ezek tovább szűkítik az ereket, vagy leszakadva vékonyabb ereket zárhatnak el.

Ha egy ilyen elzáródás a szív koszorúereiben következik be, annak következménye szívinfarktus lehet. Az agyi erek elzáródása agyi infarktushoz (iszkémiás stroke) és az agyszövet következményes elhalásához vezethet. Amennyiben valamelyik végtag (leggyakrabban a láb) ereiben történik az elzáródás, úgy járási nehezítettség, súlyosabb esetben pedig fekély vagy üszkösödés alakul ki, amelyek a perifériás elzáródásos verőérbetegség vezető tünetei.

Szívinfarktus

Szívinfarktus akkor alakul ki, ha a szívizom egy részének vérellátása hirtelen csökken vagy megszűnik. Ha az elzáródás hosszabb ideig fennáll, a szívizom az oxigénhiány miatt károsodik, majd elhal. Az elzáródás helye és az infarktus által érintett terület kiterjedése közvetlenül befolyásolja, hogy a szív mennyire képes továbbra is pumpálni a vért. A legrosszabb esetben többé nem képes friss oxigénnel ellátni az agyat, és bekövetkezik a halál.

A szívinfarktus tünetei

A szívinfarktus tünetei meglehetősen változatosak. Nagyban függenek a beteg korától, egyéb betegségeitől, valamint a károsodás helyétől és nagyságától. Amennyiben az alábbi tünetek közül bármelyiket észleli, feltétlenül forduljon orvoshoz:

• szegycsont mögötti szorító érzés, erős mellkasi fájdalom,
• bal karba, vállba, lapockába vagy nyakba, állkapocsba kisugárzó fájdalom,
• szédülés,
• émelygés,
• vérnyomáscsökkenés,
• légzési nehézség,
• hideg verejtékezés.

Agyi infarktus (stroke)

A leszakadó vérrögök az agyba is eljuthatnak, ahol szintén okozhatnak elzáródásokat. Az oxigénhiány miatti kár itt is az elzáródás helyétől és az érintett területek nagyságától függ. A szövetpusztulás bénulást, látásban vagy beszédben jelentkező problémákat, emlékezetvesztést vagy akár halált is okozhat.

A stroke tünetei

A központi idegrendszer sejtjei állandó oxigénellátást igényelnek, amit a vér biztosít. Ha egy vérrög miatt a vérellátás megszűnik, az idegsejtek rövid időn belül károsodnak, elhalnak.

A tünetek rendszerint hirtelen lépnek fel és a következők lehetnek:

• egy oldalt érintő arc-, kar- vagy lábzsibbadás, gyengeség,
• elhomályosuló látás, különösen, ha csak az egyik szemnél észleli,
• kommunikációs zavar, a beszéd nehezítettsége,
• minden különös ok nélkül bekövetkező erős fejfájás,
• szédülés, zavartság, súlyosabb esetekben eszméletvesztés.

Mit tehetünk a megelőzés érdekében?

Az érelmeszesedés nem olyan probléma, amelynek tünetei nap mint nap figyelmeztetnek bennünket arra, hogy foglalkoznunk kell vele. Az érelmeszesedésből következő infarktus azonban túlságosan komoly betegség ahhoz, hogy csak akkor kezdjünk a kérdéssel foglalkozni, amikor már megtörtént a baj. Az, hogy ereink rosszabb állapotban vannak, sokszor tényleg már csak akkor derül ki, amikor szívinfarktussal vagy agyi infarktussal kell szervezetünknek megbirkóznia.

Tehetünk azért, hogy ereink egészséges, rugalmas állapotát megőrizzük. Az egészséges táplálkozás, vagy egy aktívabb, sportolást sem nélkülöző életmód bevezetése mindenképpen fontos lépés.

Azt, hogy mennyire veszélyeztet minket az infarktus, könnyedén ki is kalkulálhatjuk a SCORE kockázatbecslő táblázat segítségével.

Ne csak akkor kezdjünk el a kérdéssel foglalkozni, amikor már megtörtént a baj!