Jerry Gore ismét adományokat gyűjt

Kerékpárral a lakatlan spanyol hegyekben

Jerry Gore 1977 óta minden évben vállal egy extrém sportteljesítményt igénylő kihívást, 2001 óta ezt 1-es típusú diabéteszesként teszi. Az Action4Diabetes alapítvány társalapítója, a Nemzetközi Diabétesz Szövetség Kék kör hangjai programjának önkéntese.
Idén a 22. JIC-t (Jerry's Insulin Challenge – Jerry inzulinkihívása) teljesítette, amellyel most is adományt gyűjt hátrányos helyzetű cukorbetegeknek. Ráadásul az extrém sportteljesítményével motiválni is szeretné az 1-es típusú diabéteszeseket.

Dom visszakapta a szeme világát

Tavaly magazinunk is beszámolt róla, hogy a kambodzsai Dom Kok számára gyűjtött 7000 dollárt, ami fedezte a megvakulással fenyegetett fiatalember számára létkérdést jelentő szemműtét költségeit. Az adományoknak köszönhetően a sikeres műtét után Dom az alapítvány segítségével kitanulta a szabómesterséget, munkát tudott vállalni, így saját és idős édesapja megélhetését tudja biztosítani.

Az újabb kihívás ötlete

2024-ben Jerry és barátja, Dave Pegler csípőprotézisműtéten estek át, Jerry számára a felépülés hosszú hónapokig tartott, de amikor meghallotta Romy történetét, aki a rossz ellátás miatt tinédzser korára majdnem megvakult, azonnal cselekedett. Dave vetette fel a Montañas Vacías útvonal teljesítésének ötletét, Jerry pedig lelkesen vetette bele magát a tervezésbe.

700 km és 18 000 m szintkülönbség

Jerry idén igen magasra tette a mércét, az eddigi legkeményebb vállalása a spanyol hegyekben, a világ egyik legnehezebb hosszútávú túrakerékpáros útvonalának, a Las Montañas Vacíasnak a teljesítése. 5000 dollárt szeretne gyűjteni, amivel az ­Action4Diabetes hátrányos helyzetben élő 1-es típusú diabéteszes délkelet-ázsiai gyerekeket támogat. A régióban nehéz a hozzáférés az életmentő inzulinhoz, a szükséges eszközökhöz és a betegoktatáshoz. 500 dollár egy gyermek egyévi diabéteszköltségeit fedezi, amivel elkerülhetik, hogy felnőtt koruk elérése előtt súlyos szövődményeik alakuljanak ki.

A dél-spanyolországi Montañas Vacías egyike a világ legnehezebb útvonalainak, legnagyobb része földút, rengeteg sziklás résszel. Ráadásul a hegyvidék Európa egyik legszárazabb és leglakatlanabb területe. Ennek ellenére Jerry és Dave a kísérő csapat nélküli teljesítés mellett döntött.

Extrém útvonal, a közel 700 km-es távon több mint 18 000 méter a szintkülönbség, úgy, hogy az útvonal teljesítői napokig nem érintenek településeket, emiatt ritkán van lehetőség a készleteik feltöltésére, majdnem minden szükséges felszerelést, enni- és innivalót magukkal kell vinniük. Jerry kerékpárja és felszerelése 30 kg volt, amit minden nap legalább néhány kilométer hosszan cipelnie kellett a sziklás terepen felfelé haladva.

Mi fér el a biciklin?

Jerry a diabéteszes csomagja mellett 5 liter vizet, sátrat, hálózsákot, derékaljat, ennivalót, energiaszeleteket, energiazselét, elektrolittablettákat, kempingfőzőt, kerékpáralkatrészeket, lámpákat, töltőkábeleket és adaptereket, meleg ruházatot, elsősegély-csomagot, GPS-t, tisztálkodószereket, orvosi papírokat és igazolványokat vitt magával. Mindez elfért a nyeregtáskájában, a váz- és kormánytáskájában.

Vércukor-menedzselés a senki földjén

Jerry végül a bemelegítéssel együtt 13 nap alatt 1233 km-t tett meg. Az inzulinszükségletét nem próbálta meg előre kalkulálni, mindig az adott nap fizikai intenzitásához, az elfogyasztott szénhidráthoz és a közérzetéhez igazodott. Minden este 7-kor adott 6 egység bázist, ehhez fél-másfél egység mikrodózist a nap folyamán, általában 2-3 alkalommal. A fő étkezéshez legalább 4 egység bolust adott, 3 órán át óránként mért. Napközben 1-2 müzliszeletet tudott enni, az energiapótlás nagy részét a főétkezés adta. Ehhez a normál inzulinszükségletét 75 százalékkal csökkentette.

Dave régi barátja Jerrynek, jól ismerik egymást, több kerékpárostúrát teljesítettek már együtt, így tudja, melyek azok a jelek, amelyek hipóra utalhatnak. Ha Jerry nem válaszol, ha nagyon hallgatag, akkor adja ki a parancsot: mérj! Jerry azonban úgy gondolja, elsősorban maga a felelős azért, hogy ne hipózzon.

A vészhelyzetek elhárítására Jerry elsősorban megelőzéssel készül, nagy hangsúlyt fektet a kutatómunkára, társával együtt alaposan utánanéztek az érintett területeknek, például hol tudnak éjszakázni, hol tudnak ennivalót, vizet vásárolni, mik a veszélyek.

Egyedül az utolsó 3 napon

Egy defekt miatt a tervezettnél kicsit lassabban haladtak, ezért az utolsó napokat Jerrynek egyedül kellett letekernie, társának haza kellett utaznia, mert szólította a munka. A tapasztalt kerékpáros számára nem volt ijesztő egyedül maradni a szinte lakatlan területen, rendszeresen ellenőrizte vércukrát, mindig kéznél volt a vésztartalék-csomagja energiaszeletekkel. A felesége és Dave tudta az útvonaltervét, illetve minden este felhívta a feleségét, és elmondta, pontosan hol van. Az évek alatt sokat edzette túlélő képességeit, magabiztosnak érzi magát, ha vészhelyzet áll elő, meg tudja oldani. Minden biciklis rémálma egy lakatlan területen lábtörést szenvedni, ami 40-nel száguldva a meredek, poros földutakon előfordulhat a legfelkészültebbekkel is. Ez Jerry szerint minden magányos biciklisre vonatkozik, cukorbetegsége nem jelent pluszkockázatot ebben a tekintetben.

Lapzártánkig a megcélzott összeg 71 százalékát sikerült összegyűjteni.

A gyűjtés alakulását nyomon lehet követni, illetve egyszerűen adományozhatunk is: https://www.justgiving.com/page/jerry-gore-5

Somfai Katalin