A szív és a vérkeringés

Számtalanszor halljuk, olvassuk: szív- és érrendszer. Ismerjük a felépítését, működését?

A szív felépítése és a szívbillentyűk szerepe

Az emberi szervezetnek a folyamatos működéshez oxigénre van szüksége. Az éltető oxigént különböző méretű erek hálózatán át a vér juttatja el az egyes szervekig. Ennek a keringési rendszernek a középpontjában áll a szív.

A szív a mellüreg középvonalától kissé balra található, izmos pumpaszerű szerv, amely percenként hatvanszor, nyolcvanszor összehúzódva tartja fenn a vérkeringést. Összesen négy – két kisebb (pitvarok) és két nagyobb (kamrák) – üreg található benne.

A szívben a vér áramlását négy billentyű szabályozza. Ezek biztosítják, hogy a vér mindig a megfelelő irányba áramoljon. Ezek közül kettő az azonos oldali pitvarokat választja el a kamráktól, míg a másik kettő a kamrák és a kifelé vezető erek között található.

A szív működése és a vérkeringés

A szív az oxigént és a tápanyagokat a verőerek (artériák), a hajszálerek (kapillárisok) és a gyűjtőerek (vénák) hálózatán át a vér segítségével juttatja el a legkülönbözőbb szervekig. Ezt nevezik keringési rendszernek.

A keringési rendszer két egymástól független érhálózatból, azaz vérkörből áll, amelyben a pumpafunkciót a szív látja el, biztosítva a vér folyamatos keringését.

A nagyvérkör a szívből a szervekhez, szövetekhez juttatja el az oxigéndús vért és szállítja el azoktól a működésük során keletkezett salakanyagokat és szén-dioxidot. A kisvérkör a tüdőt köti össze a szívvel. Itt távozik a vérből a szén-dioxid és töltődik fel oxigénnel.

Keringési alrendszerek

A nagyvérkörből több speciális keringési alrendszer is elágazik:

Koronáriakeringés: Ez a szívizom saját keringési rendszere. Az összes többi izomhoz hasonlóan a szívizom is folyamatos oxigénellátást igényel. A pitvarokat és a kamrákat alkotó izmokat a szívkoszorúerek hálózata látja el friss vérrel. Ha ezekben az erekben következik be elzáródás, a szív egy területe nem jut oxigénhez, ezért az izmok elhalnak. Ezt nevezzük szívinfarktusnak.

A vesék keringése: A fő verőérbe pumpált vér 25 százaléka a vesékhez áramlik, ahol számos salakanyag kiszűrődik, majd a vizelettel együtt távozik.

Portális keringés: A hasüregi szervek (belek, gyomor, lép, hasnyálmirigy, epehólyag) felől összegyűlő vér egy vastagabb éren át a májba jut. Itt az érhálózat ismét finom hajszálerekre bomlik, így a máj elkezdi kiszűrni a tápcsatornából felszívódott méreganyagokat.

Agyi keringés: Az agyi keringést nevezzük cerebrovaszkuláris keringésnek. Méretéhez képest az agy kifejezetten sok vért igényel a megfelelő működéshez. A kizárólag ezt a szervet ellátó speciális alrendszer a szívből kipumpált vérnek mintegy 20 százalékát juttatja el közvetlenül az agyba.