Sportos Cukros Hétvége Dunabogdányban
Ha valaki azt hiszi, hogy egy sportos hétvége cukrosként csak a szigorú menetrendről és vércukormérések végtelen soráról szól, az biztosan nem járt még Dunabogdányban, a Sportos Cukros Hétvégén! Ez a három nap nemcsak a mozgásról szólt, hanem arról is, milyen felszabadító érzés, amikor az ember támogató közösségben tölti az idejét, ahol mindenki pontosan érti, mi rejlik a „diabosként sportolni” kifejezés mögött.
Péntek – szelek szárnyán és dartsnyilakon
Már péntek délután megérkezett a résztvevők egy része, és a beküldött kérdések alapján rögtön belevágtunk a tapasztalatcserébe: a sportolás nehézségeiről, megoldásairól, kis trükkökről beszélgettünk. A szél mintha próbára akarta volna tenni a csapatot, de mi nem ijedtünk meg – az eredeti terveknek megfelelően lesétáltunk a Duna-partra. A vacsorát a DiabAkadémia résztvevőivel együtt fogyasztottuk el, majd következett az este meglepetése: ismerkedés a versenyszerű darts szabályaival, amit egy barátságos pontverseny követett.
Szombat – túra, bor és egy legenda
Szombaton korán keltünk, hiszen 20 kilométeres túra várt ránk a Pilis varázslatos ösvényein. Többen is csatlakoztak csak erre a napra, így egész nagy csapatban vágtunk neki az útnak. Szélcsendes idő, csodás táj, kényelmes tempó és a beszélgetések tették mindenki számára élvezetessé az utat. A túrát könnyed borkóstolóval zártuk, majd este egy felejthetetlen, kötetlen beszélgetés részesei lehettünk dr. Fövényi Józseffel, aki szenvedélyesen mesélt a múlt eseményeiről és saját családi diabéteszes történeteiről. Döbbenetes és inspiráló látni, hogy közel 90 évesen is ilyen aktívan vesz részt a közösségi életben.
Vasárnap – búcsú egy fontos üzenettel
A hétvége zárónapján könnyed, félnapos túrával búcsúztattuk Dunabogdány csodás környékét. Az idő szorításában, de lelkesen tértünk vissza, hogy részt vehessünk Széchy Eszter dietetikai előadásán. Eszter maga is 1-es típusú diabétesszel él, így minden mondata hitelesen szólt hozzánk. Megindító volt hallgatni, ahogy arról beszélt, az étkezés nem csupán számok, grammok, mérések és vércukorértékek sokasága – sokkal inkább érzelem, kapcsolódás a szeretteinkhez.
Ami maradt – élmények, nevetések és tervek
A hétvégét mindenki egyfajta jóleső fáradtsággal zárta, azzal az érzéssel, hogy „ez most nagyon kellett”. És ami a legjobb, többen már most jelentkeztek a szeptemberi magashegyi túrára a Razorra.
Ez a hétvége nem csak a mozgásról szólt, hanem arról, hogyan lehet egyszerre cukrosnak és aktívnak lenni, jól érezni magad olyan emberekkel, akik pontosan értik, min mész keresztül.
Muskát Erika
