Civil Fórum 2025

Immár 15 éve minden tavasszal – már ha világjárvány nem akadályozza – a Tudomány Kiadó és a Diabetes magazin Civil Fórumra hívja a cukorbetegeket, a Diabetes magazin olvasóit. 2025-ben március 8-án, Budapesten, a Hotel Rubinban találkoztak az ország minden részéről érkezett diabéteszesek, körülbelül 200-an.

Ahogy mindig, a délelőtti programban előadások szerepeltek. A Di-Care Zrt. orvosigazgatója, dr. Berey Attila bemutatta az otthoni önellenőrzést forradalmasító Homemed 7in1 minilabort (erről következő számunkban részletesen beszámolunk), dr. Strényer Ferenc a cukorbetegség szövődményeiről beszélt, dr. Bogdány Claudia speciálisan az érszövődményekről tartott előadást. Hallgathattunk ismertetőt a Gondosóra programról, a testtömeg-csökkentés táplálkozásterápiájáról, a gyógyszerek szerepéről és a vércukorszint mindennapi kezeléséről. Végül alapos tudást szerezhettünk dr. Mező Róbert ortopéd sebész és kollégái jóvoltából a diabéteszes láb védelméről.

A veszprémi Alapítvány a Cukorbetegekért képviseletében dr. Vándorfi Győző adta át az idei Lang Gusztáv-díjakat, dr. Gasparics Rolandnak, a budapesti Szent Imre Kórház belgyógyász, diabetológus főorvosának, valamint Kóti Lászlónénak, a várpalotai cukorbeteg-közösség vezetőjének. (Mindkettőjükkel készítettünk interjút, amelyeket e lapunkban olvashatnak.)

Élő kerekasztal-beszélgetés a YouTube-on

Újdonsággal is készültünk az idei Civil Fórumra. Ebéd után kerekasztal-beszélgetés zajlott a színpadon – ez még nem lett volna újdonság, volt már ilyen többször –, most azonban nemcsak a helyszínen lévők kapcsolódhattak be a beszélgetésbe, hanem bárki, aki a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetségének YouTube-csatornáján figyelte az élő közvetítést. Nagy örömünkre sokan nézték, hallgatták a programot élőben, s kaptunk kérdéseket is.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői voltak:

• dr. Fövényi József belgyógyász, endokrinológus, diabetológus, obezitológus,
• dr. Strényer Ferenc belgyógyász, kardiológus, diabetológus, lipidológus,
• dr. Vándorfi Győző belgyógyász, diabetológus, lipidológus,
• dr. Varga Gabriella belgyógyász, diabetológus.

Az online feltett kérdéseket Füzesi Brigitta, a CEOSZ DiabPONT adásainak háziasszonya moderálta, a beszélgetést Herth Viktória, a Diabetes magazin főszerkesztője vezette.

A beszélgetés tematikáját a feltett kérdések határozták meg, most e kérdések és válaszok közül olvashatnak egy válogatást.

Betegcsoportok a közösségi médiában

Dr. Fövényi József tagja a cukorbetegek egyik Facebook-közösségének. Saját tapasztalatai alapján hívta fel a figyelmet, hogy e laikus közösségek szakmai téren „veszélyesek” lehetnek. Ha valaki feltesz egy kérdést, amelyre a betegtársak válaszolnak, gyakran előfordul, hogy a válaszadók a kérdés lényegét nem értik. Magas fokú edukáció szükséges ahhoz, hogy a kérdésre valaki érdemben tudjon válaszolni. Tehát a betegek egymást nem tudják eligazítani, de megfelelő szakmai háttérrel, jó moderátorral e közösségek működőképesek lehetnek.

Honnan lehet tudni, hogy a neten egy vércukormérő-hirdetés kamu, vagy sem?

Dr. Varga Gabriella: Ha valaki orvostechnikai eszközt szeretne vásárolni, mindenképpen forduljon szakemberhez, orvoshoz vagy szakápolóhoz, aki pontosan meg tudja mondani, melyik az a márka, amelyben meg lehet bízni. A vércukormérők esetében az is fontos, hogy milyen tesztcsíkkal működik, az támogatott-e, vagy sem.

Van-e értelme két vércukormérő-készülékkel mért eredmény összehasonlításának?

Dr. Fövényi József: Három megbízható vércukormérő család van ma Magyarországon: a Dcontok, a Roche- és a Méry-készülékek. Más vércukormérőt nem javaslok a betegeknek. Ha két készülék által mért értéket összehasonlítunk, lehetnek eltérések. Az is okozhat eltérést, hogy az ujjbegyből kicsorduló vér első vagy későbbi cseppjét tesszük-e a csíkra. 1 mmol/l-es eltérés gyakori, ha ennél nagyobb a különbség, akkor célszerű ellenőriztetni a készülékeket. A szenzor és a vércukormérő eredményei között még nagyobb eltérések is lehetségesek, különösen a szenzor céltartománya fölött és alatt.

Amikor az orvos új gyógyszert ír fel a betegnek, elmondja, hogy miért éppen azt javasolja?

Dr. Fövényi József: Orvosa válogatja. A jó diabetológus elmondja, hogy mit, miért ad, mi lesz a várható hatása, mellékhatása.

Dr. Strényer Ferenc: A kezelőorvos ismertesse az alternatívákat is, s a betegnek joga és lehetősége van választani. Ám ehhez megfelelő információkkal kell rendelkeznie.

Dr. Vándorfi Győző: Amikor betegként orvosnál jártam, utána mindig el kellett gondolkodnom, mit is mondott? Tehát az információkat mindig ismételni kell! Nagyon fontosak a szakdolgozók, akik ezekről a kérdésekről tudnak tájékoztatást adni, s ha mi orvosok nem is tudunk két vizit között rendelkezésre állni, ők mindig segítenek.

A magánrendelésen megjelenő betegek motiváltabbak?

Dr. Fövényi József: Szerintem igen. Ha valaki a vizitdíjat kifizeti, igényli, hogy minél jobb kezelést kapjon. A beteg motiváltsága ugyanakkor jelentősen függ attól, hogy hány perc jut az ellátására. Én az állami rendelésen 30 percenként fogadok egy beteget, s mivel általában régi betegeimről van szó, elegendő ez az idő. A magánrendelésen 45 perc jut egy betegre, de új beteg esetén ez is kevésnek bizonyulhat. A megszokott állami rendelésen, ahol 15 perc áll az orvos rendelkezésére, nem lehet sem motiválni, sem megfelelő információval ellátni a beteget.

Hallhatnánk valamit az inzulinkorrekcióról?

Dr. Fövényi József: Korrekció alatt azt értjük, hogy magas vércukor esetén többletinzulint kell adni két étkezés között vagy étkezés előtt. De alapvető, hogy megfelelően legyen beállítva a bázis- és bólusinzulin, és minél ritkábban kelljen korrigálni. Már vannak 24 óránál hosszabb hatástartamú inzulinok, amelyek egyenletes inzulinszintet biztosítanak a nap folyamán. Elsőként azt kell tudni, hogy a bázisinzulin megfelelően van-e beállítva! Ha a vércukor estétől reggelig emelkedik, akkor kevés a bázis, ha estétől reggelig csökken a vércukor, akkor sok a bázisinzulin. Ha jól van beállítva a bázisinzulin – ami változhat, például nőknél a menstruációs ciklus függvényében, vagy akár az évszak függvényében –, akkor az étkezési inzulinok mennyiségét kell kikísérleteznie mindenkinek saját magának, étkezések utáni vércukorméréssel. A cél, hogy étkezés után másfél órával a vércukor a 6 és 10 közötti céltartományban legyen.

A lényeg, hogy minél ritkábban kelljen korrigálni, minél stabilabb legyen a vércukorszint.

Dr. Strényer Ferenc: A túlkorrigálást viszont feltétlenül el kell kerülni! Ha túlkompenzálunk, ne csodálkozzunk, hogy túl magas értékek lesznek hosszabb ideig. Egyre több inzulint adunk, egyre több lesz az ingadozás. Ha 16-os cukornál többletinzulint adunk és lesz 6-os vércukrunk, az relatív hipónak számít, ezért pár óra múlva megint magas lesz a vércukorszintünk.

Dr. Vándorfi Győző: Türelem, türelem! Egy magas vércukorra ne korrigáljunk! Várjunk 1-2 napot, közben mérjük sokszor a cukrunkat, a sok érték trendet mutat, s ez alapján tudunk érdemben változtatni.

Lesz-e lehetőség arra, hogy 2-es típusú cukorbetegek is támogatással jussanak szenzorhoz?

Dr. Fövényi József: Nem. Az Egyesült Államokban van erre lehetőség, de ehhez ott is nagyon jelentős társadalombiztosítási díjat kell fizetni. Egyetlen más fejlett államban sem támogatja az állam a 2-es típusúak szenzorhasználatát. De nekik nincs is szükségük folyamatos szenzorhasználatra. Ha évente egyszer-kétszer feltesznek egy kéthetes szenzort, annyi információhoz jutnak, amennyi elegendő ahhoz, hogy továbbra is stabil legyen a vércukruk.

Munkahelyváltásnál kell-e említeni, hogy cukorbeteg vagyok?

Dr. Fövényi József: Valamikor titkolták a cukorbetegek az állapotukat, sok munkahelyre fel sem vették őket. Korábban a gyerekeknek is nagy probléma volt az óvodába, iskolába járás. Mára sokat javult a helyzet. Célszerű előre közölni a cukorbetegséget, s elmondani, hogy potenciálisan milyen veszéllyel járhat. Vannak munkakörök, amelyeket nem láthat el diabéteszes – magas feszültséggel foglalkozó, tetőjavító –, de a legtöbb munkahelyen teljes értékű munkavállaló a cukorbeteg. Mivel bármikor előfordulhat rosszullét, jó, ha tudják a munkahelyünkön, hogy ilyenkor mi a teendő.

Dr. Strényer Ferenc: Jogszabály írja elő, ha új munkahelyre megy valaki, el kell mondania az üzemorvosnak, hogy cukorbeteg, s az üzemorvos dönti el, hogy alkalmas-e az adott munkakörre az illető. Ha nem tudja eldönteni, akkor elküldi a diabetológiai gondozóba.

A kerekasztal-beszélgetés teljes terjedelmében megtekinthető a CEOSZ YouTube-csatornáján.

Új Joslin-díjasaink

2025-ben nyolcan vehették át a bostoni székhelyű Joslin Diabetes Center elismeréseit.

50 inzulinos évért járó érmet kapott:

• Jakabné Jakab Katalin, Eger (54 év)

25 inzulinos évért járó oklevelet kaptak:

• Bolgár Balázs, Budapest (39 év)
• Ladányi István, Pilisszentiván (35 év)
• Hegyesi Rozália, Törökszentmiklós (32 év)
• Kemenesiné dr. Kurucz Kornélia, Kovácsszénája (31 év)
• Meleg Károlyné, Szolnok (29 év)
• Dr. Író Béláné, Győr (27 év)
• Ragács Szimonetta, Győr (26 év)
• Lontai Szaniszló, Herend (26 év)