Sokan furcsán néznek rám, amikor elmondom, hogy én szeretem, amikor korán sötétedik, amikor kint hideg van, és kora estétől „bekuckózhatok” a lakásban, a szobámban. Filmet nézek, olvasok, vagy csak csendben teszek-veszek. Ilyenkor mindig korábban bújok ágyba, mint nyáron. (Olvastam, hogy ez természetes igényünk, az evolúció során még velünk maradt erőgyűjtési időszak ez.) Így aztán télidőben kipihentebb vagyok, mint nyáron, különösen, ha hozzászámítom az óraátállítást is.
Mindez nem érvényes, ha az ágyban ébren forgolódom órákon át. Ilyenkor nyúzott és rosszkedvű vagyok egész nap, és este alig várom, hogy ismét lefekhessek. De ha újra kezdődik a forgolódás – a második éjjel rosszabb, mint az első. Tudom, hogy nem csak én vagyok így – ráadásul velem csak ritkán fordul elő −, vannak, akik rendszeresen alvászavarokkal küszködnek. Számukra kifejezetten érdekes lesz dr. Ádám Ágnes e tárgykörben írt cikke.
A stressz szintén terheli az életünket, ennek következő fokozatát distressznek hívják, amikor olyan magas a stressz szintje, hogy annak csak a negatív hatásai érvényesülnek. Erről dr. Kiss Éva írt, s néhány jó tanáccsal is szolgál, hogyan kerülhetjük el ezt az állapotot.
Gondolom, már megszokták, hogy az év utolsó Diabetesében sok a világnapi megemlékezésekről szóló tudósítás. Idén nyolc világnapi rendezvényről is olvashatnak.
A veszprémi világnapi ünnepségen találkoztam és beszélgettem Pál Attiláné Marcsival, aki idén már 60 éve (!) él inzulinnal. Kedves, vidám egyéniség, akit bár nem kímélt a sors, soha nem adta fel. Imádott férje segítségével minden nehézségen átlendült, s 60 év után is így fogalmaz: „Nem tekintem magam betegnek. A diabétesz állapot, nem kellemes, de állapot.”
Megnyugodtam, amikor először olvastam dr. Kováts Boglárka (kávéfüggő) gyógyszerész írását, amely arról szól, hogy a kávé vajon méreg vagy gyógyító ital? A konklúzió nyugtatott meg, miszerint napi 3–4 kávé fogyasztása esetén kevés a bizonyítéka az egészségügyi kockázatnak, viszont akad bizonyíték a jótékony hatásra. Én minden nap épp három kávét szoktam inni.
Van e lapszámunkban egy nem olvasmányos, sőt kifejezetten nehezen olvasható, értelmezhető tanulmány. De az érintettek számára hasznos lesz. Dr. Strényer Ferenc sorozata folytatódik a cukorbetegeket érintő kedvezményekről, szabályokról, korlátozásokról. Most a gyógyászati segédeszközökről esik szó, a vércukormérőkről, tesztcsíkokról, a penek, tűk rendelhetőségéről, valamint arról, hogy gyermek- és felnőttkorban hogyan juthatunk inzulinpumpához.
A karácsony is megjelenik a lapban, az ünnep nagyon fontos oldalára figyelve: mi kerüljön az ünnepi – diétás – asztalunkra? Bízom benne, hogy lapunk mindenkihez időben megérkezik, s találnak kipróbálásra méltó receptet a kínálatunkban. Ha mégsem ezek közül a receptek közül kerül finom étel az ünnepi asztalra, azt sem bánjuk, a lényeg, hogy legyen ünnepi asztal, amely köré a család tagjai ülnek, s legyen jókedv, szeretet az asztal körül, a karácsonyfa alatt. Ezt kívánjuk minden olvasónknak!
A diabétesz világnapja alkalmából a Szurikáta Alapítvány felavatta Sir Frederick Banting, az inzulint közkinccsé tevő tudós emléktábláját, valamint bemutatta dr. Körner Anna az inzulin diadalútjáról és a diabéteszkezelés történetéről írt könyvét.
A 66 éves Pál Attiláné Marcsi Veszprém megye egyik legkisebb városában, Berhidán él. 2014-ben, amikor a Diabetes magazin Balatonfüreden ünnepelte 25-dik születésnapját, sokakkal együtt átvette az 50 évnyi inzulinos cukorbetegségért járó Joslin-érmet…
Nívós előadásokkal és neves szakemberek részvételével, valamint színvonalas workshopokkal tarkított programkínálat várta november 13-án a Sportos Cukorbetegek Egyesülete és a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Sport-táplálkozástudományi Központja közös világnapi rendezvényére érkező vendégeket. Az esemény mottója: Sportos életmód a diabétesz menedzselésében.
Mindenki csak a nappal történtekkel foglalkozik, mintha éjszaka nem is élnénk, mintha éjszaka nem történnének életfontosságú folyamatok. Pedig történnek. A betegeknek kevesebb mint 5 százaléka keresi fel orvosát kifejezetten az alvászavara miatt, 70 százalékuk soha nem is említi.
A Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége (CEOSZ) a diabétesz világnapja alkalmából november 12-én az ELTE Lágymányosi Campusán várta a cukorbetegségben érintett valamennyi korosztályt, hogy szakértők tanácsadásaival, előadásokkal, a cukorbetegség szövődményeit feltáró szűrésekkel és rengeteg színes, szórakoztató programmal segítse őket a betegséggel járó kihívások leküzdésében. Az idei rendezvényen külön figyelmet kapott a gesztációs (terhességi) cukorbetegség, aminek kapcsán a CEOSZ a rendezvényen tartotta meg a kismamáknak szóló nyomtatott kiadvány bemutatóját is.
A klinikailag igazolt depresszió sem ritka cukorbetegek körében, de a cukorbetegség okozta lelki teher, distressz nem azonos a depresszióval. Sokszor nem gondolunk rá, pedig a felmérések szerint gyakoribb, mint a depresszió. (A distressz kifejezés káros stresszt jelent, amikor olyan magas a stressz szintje, hogy annak csak a negatív hatásai érvényesülnek − a szerk.)
Elválaszthatatlanul összetartozunk a természeti környezetünkkel, akkor is, ha a civilizáció fejlődésével sokszor lekapcsolódunk erről a bizonyosságról. A testi-lelki jóllétünk, egészségünk, biztonságunk függ attól, hogyan tudunk harmonikusan kapcsolódni a nagy egészhez. Hosszú távon nem tudunk anélkül jól lenni, hogy a környezetünk ne lenne jól, mert mi magunk vagyunk a természet. Ez a szemlélet sok esetben segít elfogadni a problémáinkat, segít abban, hogy ne valamely nehézségünk – például a diabétesz – határozza meg, hogyan gondolunk magunkra.
Diabéteszesként a mindennapok során nem csak egészségügyi problémákkal kell szembenéznünk, igen gyakran a szabályok, előírások útvesztőibe keveredünk. Rendszeres jogi szaktanácsadónk, dr. Strényer Ferenc cikksorozatában segít eligazodni e szabályok között. Előző számunkban a nem inzulintípusú gyógyszerek és az inzulinok használatáról volt szó. Most a gyógyászati segédeszközökkel, az önellenőrzés eszközeivel (vércukormérők, ketonmérő, szenzorok) és az inzulinbeadás eszközeivel (penek, pentűk, inzulinpumpák) foglalkozunk. A sorozat harmadik részében az adókedvezményről és a cukorbetegeket érintő korlátozásokról beszélünk majd, például a jogosítványhoz jutással kapcsolatban és a különböző foglalkozások tekintetében.
Már 2020-ban a Lions Klubbal közösen terveztük a diabétesz világnapját, akkor a járvány miatt meghiúsult. Tavaly annyival könnyebb volt, hogy nem kellett nulláról indulnunk, most, 2022-ben az előző évi tapasztalat alapján az ötfős szervezőcsapat – a Győr-Moson-Sopron Megyei Diabetes Egyesület, a Patrónus Lions Club Győr és a PAEMOK felnőttdiabetológiai gondozójának képviselői – már tavasszal elkezdte a munkát. A helyi média részéről Herkely Ákos tapasztalt műsorvezető mint moderátor segített bennünket. Nagyon szép és elegáns helyen – a Káptalandombon –, az MCC Kollégium termeiben sikerült megvalósítani az oktatást és a világnapi megemlékezést november 6-án, vasárnap.
A kávé régóta ismert és kedvelt élénkítő ital, de nagyot változott az utóbbi években a tudományos megítélése – egészségtelen függőség helyett a kutatások fókuszában immár az egészségre gyakorolt pozitív hatásai állnak. Korábban a keringési betegségek kockázati tényezőjének gondoltuk, a kutatások azonban nem találtak összefüggést a kávéfogyasztás és a szív-érrendszeri megbetegedések között.
A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét! A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
