Elfogadtam, hogy ez van nekem
Győrben, pár nappal a járványügyi szigorítások előtt még sikerült a világnapi ünnepségen átadni a Joslin-díjakat.
Magyar József Nándorné, Jolanta 1993 óta inzulinos cukorbeteg. Keresztneve nem véletlenül tűnik furcsának számunkra, a hölgy lengyel, 1975-ben a szerelem, a házasság hozta Magyarországra.
Hosszú éveken át egy katonai kollégiumban dolgozott a gyengélkedőn, vezető nővérként, a belgyógyász és a fogorvos mellett. Az iskolát 2007-ben bezárták, Jolanta akkor rokkantnyugdíjas, majd nyugdíjas lett. Jelenleg felnőtt fiával él, aki cöliákiás, így a diéta fontos az életükben. De ahogy meséli, nem okoz gondot, hogy a két elvárást összeegyeztesse.
Négy éve énekel a lengyel kulturális egyesület kórusában. Nagyon szeret a kórustársak között lenni, utazni, fellépni, ahogy meséli: csupa élmény!
Jolanta 1993-ban lett cukorbeteg, jellegzetes 1-es típusú tünetekkel, szomjúsággal, gyengeséggel, jelentős fogyással jelentkezett. Kollégájának, az iskolai orvosnak mondta, úgy érzi, baj van. Amikor a katonai kórházba került, 17,7-es volt a cukra.
Mint mindenkit, aki a diabétesszel szembesül, őt is lesújtotta a hír.
– Romokban hevertem – meséli. De ápolónőként mindig utánanézett mindennek, megkereste a válaszokat kérdéseire. Rendszeresen járt a gondozóba, belépett az egyesületbe, minden alkalmat megragadott, hogy tanuljon a cukorbetegségről.
– Elfogadtam, hogy ez van nekem – mondja.
Persze, nála is volt olyan, hogy elege lett belőle, hiába diétázott, mégis magas cukrokat mért. Elment a dietetikushoz, végigvették újra, mi mindenre kell ügyelni.
– A felvágottakban is van cukor, sőt, megdöbbentő, hogy mi minden van még bennük, ami emeli a vércukorszintet. Némelyik diétás termékben a cukorhelyettesítők is emelhetik.
Jolantának alapjában rendben van a cukra, bár a diagnózis szerint kifejezetten labilis diabétesze van.
– Vannak időszakok, amikor szép a görbe és meg vagyok magammal elégedve. Majd jönnek a kilengések, de nem diétahiba miatt. Stressz, frontok befolyásolják a vércukromat, vagy néma hipó után a Somogyi-effektus miatt mérek magasat.
Csaknem 30 év diabétesz után persze van már szövődmény, neuropátia, ami szerencsére karban van tartva, mostanában nem zsibbad sem a lába, sem a keze. Búcsúzásként talán furcsa a kérdés, amit feltettem: elégedett-e az életével?
– Nagyon értékelem, amit elértem, békében élek magammal és a családommal. Szeretnék még élni, biztos van feladatom, amit el kell végeznem.
És el szeretnék utazni Lengyelországba, mert már 10 éve nem jártam otthon.
Herth Viktória