Diabétesz Világnap a Bantingok családi birtokán
Bob Banting az inzulin felfedezőjének unokaöccse. Visszaemlékezése a Diabetes Voice 1998. áprilisi számában jelent meg. A Diabetes 1998/5. számában megjelent fordítást József Attila készítette.

Frederick Grant Banting, édesapám unokabátyja, 1891. november 14-én született egy Alliston (Ontario, Kanada) közelében fekvő régi tanyasi ház földszinti szobájában. Az első ünnepséget Fred szülőhelyén tartották, egy hideg hóeséses napon. A szónokok, a média és a hivatalos vendégek a mezőgazdasági eszközöknek kialakított pajtában gyűltek össze, amit propángázzal fűtöttek, hogy a hideg elviselhető legyen. Soha nem feltételezték, hogy ez az épület egyszer találkozó színhelye lesz.
Amikor a szónokok befejezték mondanivalójukat, bementem a házba és megálltam egy pillanatra azon a helyen, ahol Fred született. Nem hiszem, hogy melegebb lett volna azon a bizonyos 1891-es napon. Talán a falusi élet adta Bantingnak a kitartást és találékonyságot, amelynek munkája során oly nagy hasznát vette.
A család
Fred apja, William Thompson Banting, nyolcgyerekes családban nőtt el. Felesége, Margaret Grant európai származású apjának 1854-ben, Allistonban született első gyermeke volt. William és Margaret négy fiút neveltek fel, Nelsont (a nagyapámat), Thompsont, Kennetht és Fredericket, valamint egy lányt, Essie-t. A család akkor költözött ebbe a tizenhárom szobás, fehér deszkaburkolatú házba, amikor Margaret utolsó gyermeküket, Fredericket várta.
A fiúk az állatokat gondozták, és William ösztönzésére módszeresen tanulmányoztak mindenféle halott állatot. Az itt szerzett tudás is segítette Fredericket az inzulin felfedezésében. A családot szabadelvűségre, takarékosságra és találékonyságra nevelték. Margaret, mint sokan a Bantingok közül, nagy mesemondó volt. Lefekvés előtt gyakran olvasott a családjának.
William Banting pénzzel is tudta támogatni családját önálló életük kezdetén. Míg Thompson, Nelson és Kenneth gazdálkodni kezdtek, Fred tanulásra fordította vagyonát. Csakhogy 1921 nyarára minden pénze elfogyott. Apja és testvérei nyújtottak anyagi segítséget az inzulinkutatásához.

A ház
Számos, az inzulin történetéről és Kanada első Nobel-díjáról szóló publikációban jelent meg az öreg ház fényképe. Fred hétvégeken gyakran hazaautózott vagy vonatozott. Az apám emlékszik, amikor Fred egy vasárnapon fel-le járkált a ház szalonjában, torontói munkájának sikertelenségéről panaszkodott.
1925-ben az öreg épületet lebontották, helyére egy kisebbet építettek. A nappali, ahol álltam, ugyanazon a helyen van, mint az egykori háznak az a hálószobája, ahol Fred Banting született.
Az emlékmű
A tanya bejáratánál emlékmű áll: öttonnás gránitgömb, amely az inzulin világra gyakorolt hatását hangsúlyozza, rajta plakett, amely az inzulin felfedezésére emlékeztet. A farm még mindig a családunk tulajdonában van. Minden év júniusának harmadik vasárnapján itt tölti a Banting-„klán” éves piknikjét. Baráti beszélgetések, visszaemlékezések, gyerekjátékok, versenyek, majd az otthonról hozott vacsora elfogyasztása a program.
Manapság november 14-ét egy konferenciaközpontban ünneplik, amely egy kilométerre fekszik a tanyától.
Bob Banting