Elismertetni a betegoktatás fontosságát

Az MDT Edukációs Munkacsoportja

Bemutatjuk a Magyar Diabetes Társaság 2011-ben, 35 taggal és 8 tagú vezetőséggel megalakult edukációs munkacsoportját. Dr. Hidvégi Tibor főorvossal, a szervezőbizottság tagjával, a Magyar Diabetes Társaság főtitkárával beszélgettünk a munkacsoport tevékenységéről.

— Hogy látja, ma Magyarországon sikeres az együttműködés orvosok és betegek között?

— Sajnos nem mindig. Az orvos időhiányban szenved. Egy-másfél órát beszélgetni a beteggel? Könnyebb, gyorsabb felírni a tablettát. Pedig lehet, hogy néhány beszélgetés után nem kellene gyógyszert rendelni. A másik baj: a kapcsolat a betegtől is tartós együttműködést kíván, és ha valami folyamatosan korlátokat jelent az életünkben, azt nem szeretjük.

— Hallgatnak a betegek orvosukra?

— Közismert, hogy a krónikus betegeknek, így a cukorbetegeknek is csak mintegy 50 százaléka követi pontosan az orvosi előírásokat. Pedig a terápiás együttműködés hiánya tovább növelheti a betegség terheit.

Az orvos-beteg viszony sokat változott

— Összefügg-e a betegek tanulási hajlandósága az iskolázottságukkal?

— Nem feltétlenül. Vannak kevésbé iskolázott betegeim, akiknek az anyagcseréje ragyogó és vannak orvos kollégák, akik rossz eredményekkel jönnek a gondozásra. Az, hogy a beteg követi-e orvosa tanácsait, nagyban függ attól, hogy jól oktattuk-e. Ha azt mondom, tessék bevenni naponta háromszor egy tablettát, és a beteg megkérdezi, miért, akkor nem az a helyes válasz, hogy az ön feladata, hogy elfogadja a kezelést. Az orvos-beteg viszony szerencsére sokat változott, nagyon sok helyen az orvos a tanácsadó és oktató szerepe mellett feltételezi, hogy a cukorbeteg (és remélhetőleg a családja is) aktívan részt vesz a gyógyítás folyamatában. De a sikeres együttműködést számtalan tényező zavarhatja. Közismert, hogy a 2-es típusú diabéteszben szenvedő betegek jelentős része szorong és depressziós. A magas életkor, a társtalanság, az elzártság, a személyiség megváltozása súlyosbíthatja helyzetüket. Az együttműködést leginkább az ismerethiány, illetve a téves információk zavarják.

— A betegség melyik szakaszában a legjobb a tanulási készség?

— A súlyos diagnózis közlésekor az első reakció a tagadás: ez nem lehet igaz, biztosan elcserélték a leleteket; ki a hibás, az orvos, a család, a környezet? Ezután jön a lázadás: nem tudom elfogadni, nem érdekel, nem adom az inzulint, csak felét adom, nem tartom a diétát… Végül megtörténik az elfogadás, belenyugvás: talán én is együtt tudok élni ezzel a betegséggel, mint sokan mások. Az orvosnak más-más szakaszban másképp kell foglalkozni a beteggel. Amikor megtudja valaki, hogy cukorbeteg lett, teljesen alkalmatlan arra, hogy fontos dolgokon kívül bármit tanítsunk neki. Csak az alapvetőeket kell ismertetnünk, hogyan mérje a vércukrát, hogyan és mennyi inzulint adjon magának. És biztosítani kell arról, hogy hozzánk fordulhat tanácsért. Az élethosszig tartó tanulás során egyre több és több ismeretet kell átadni, biztatni, hogy kérdezzen. Még akkor is, ha rontja valami az együttműködést. Például, olyan jelentős anyagi terhet ró a páciensre a diabétesz, hogy azt nem bírja. Ilyenkor jólesik neki, ha megkérdezzük: elviselhetőek-e a kezelés költségei, vagy tud-e a család lelkileg és anyagilag segíteni?

Csak hiteles forrásból

— Az orvosi rendelőn kívül honnan szerezhet még a beteg információkat? Az internetről?

— Nagyon sok információt lehet szerezni onnan, de nem biztos, hogy mindegyik helyes. Vannak ismertetők, amelyeket gyógyszercégek adnak ki, ezek jobbára egy-egy speciális területet érintenek. A Magyar Diabetes Társaság edukációs munkacsoportja többek között azért is alakult, hogy elkészítsünk egy összefoglaló anyagot a betegségről, ez már fent van az interneten, az MDT honlapján (www.diabet.hu), Teljes élet cukorbetegen címmel. Ez szakszerű és pontos, felöleli a diabétesz teljességét, szép, színes ábrákkal. Az érdeklődő itt hiteles (!) választ kap.

— Milyen szakemberek igénylik leginkább a munkacsoport munkáját?

— A háziorvosok és a mellettük dolgozó asszisztensek diabetológiai képzése társadalmilag is fontos, hiszen sok a cukorbeteg, akiket el kell látni, és a legtöbb cukorbeteget ők kezelik. A betegoktatást a biztosító nem kellően finanszírozza, mondhatnánk, sehogy, pedig a betegek oktatásával a nagyon is leterhelt családorvosoknak sok órát kell eltölteniük. Németországban, ha betegoktató tanfolyamot tartanak a háziorvosok, a biztosító azt finanszírozza, mert a jól oktatott beteg a biztosítónak is hasznot jelent, kevésbé költséges, mint szövődményeit ellátni. Keserűen mondom, hogy a mi biztosítónk finanszírozza a művégtagot, a művese-kezelést, az infarktus és a stroke ellátását, de mindezek megelőzhetők lennének a betegek oktatásával. Elodázhatatlan a betegoktatási munka anyagi megbecsülése.

— Azok a betegek, akik jól ismerik betegségüket, jobban is vannak?

— Vizsgálatok bizonyítják, hogy önmagában a betegoktatással és a beteg együttműködésével, életmódváltással (mozgással, súlycsökkenéssel, gondos gyógyszereléssel) mintegy 2 százalékos HbA_1c-csökkenést lehet elérni. Ez a leghatékonyabb gyógyszerek, többek között az inzulin hatáserősségének felel meg. De ha nincs folyamatos edukáció, ha nincs folyamatos kapcsolattartás beteg és orvos között, akkor a betegek nem képesek végleg változtatni életmódjukon.

Lapunk, nemzetközi mércével mérve

— Felvilágosító és kapcsolattartó szerepre vállalkozott lapunk, a diabéteszesek immár 25 éves lapja is.

— Az olvasókon kívül a Magyar Diabetes Társaság is elismeri, hogy a lap fontos szerepet tölt be a betegekkel való kapcsolattartásban, a betegek egymással való kapcsolatának kialakításában. Meg kell mondani, hogy ismerve a külföldi hasonló lapokat, egyáltalán nem kell szerénykedni, mert ez a lap nemzetközi mércével mérve is elismert. Az MDT és a szekció nevében is gratulálunk a 25 éves lap szerkesztőségének és kiadójának! További sikeres negyedszázadokat kívánunk! A lap betöltötte a hivatását, mert nagyon fontos a betegek számára.

— A Diabetes lap kezdeményezése volt, hogy a magyarok részt vegyenek a diabéteszes sportolók labdarúgó-Európa-bajnokságán, amit aztán azonnal meg is nyertek. Az idén Magyarország rendezi ezt a versenyt…

A cukorbetegek sportolása nagyon fontos. Ők igazi példaképpé válnak. Már tavaly, amikor a csapat Horvátországba, a bajnokságra utazott, az MDT erkölcsi támogatását élvezte. Ebben az évben Barkai László professzor úr, az MDT elnöke a bajnokság szervezőbizottságában részt vesz, a társaság vezetősége pedig dönthet a további támogatásról. Két jelentős, anyagi segítséget nyújtó támogató volt tavaly, a hazai 77 Elektronika Kft. és a Sanofi cég. És persze az idén itt lesz a magyar közönség is, támogató szurkolással!

Szőke Mária