A cukorbetegség késői szövődménye
Neuropátia
A cukorbetegség hazánkban napjainkban népbetegségnek számít, mivel közel 800000-re emelkedett a regisztrált cukorbetegek száma. A cukorbetegség késői szövődményei közül kiemelkedik a szemészeti, a vese- és az idegrost-károsodás, azaz a neuropátia jelentősége. Az idegrost-károsodás minden harmadik cukorbeteg életét megkeseríti, az előző adatok alapján csak Magyarországon 300000 beteget érint. Azonban a neuropátia oki tényezőjeként nemcsak a cukorbetegség, hanem számos más betegségcsoport is megjelölhető: pajzsmirigybetegség, alkoholizmus, idült májbetegség, fertőző és autoimmun betegségek, így az érintett betegek száma rendkívül magas.
A cukorbetegség okozta idegrost-károsodás három fő formáját különíthetjük el: az autonóm idegrendszeri károsodást, a szenzoros károsodást és a fájdalmas neuropátiát.
A szervezetünket felépítő valamennyi szervünk az akaratunktól függetlenül működő vegetatív idegrendszer szabályozása alatt áll. Amennyiben a szabályozás károsodik, a célszerv működése is károsodik, ezt nevezzük autonóm neuropátiának. A nyelőcső működészavara következtében nyelési nehezítettség jelentkezik, a gyomor érintettsége esetén a gyomor működése lelassul, megváltozik a táplálék, a gyógyszerek felszívódása, a nagy, lusta epehólyag kialakulása kedvez az epekövesség megjelenésének, az éjszakai hasmenés típusos jele a gyomor-bélrendszert érintő idegi károsodásnak. A húgyhólyag ürülési zavara kedvez a fertőzések kialakulásának, nőknél a hüvely szárazsága, férfiaknál a merevedési zavar a nemi élet gyötrelmeit okozza.
Az életkilátásokat legjobban a szív- és érrendszert érintő neuropátia befolyásolja. Szív- és érrendszeri autonóm neuropátia fennállása esetén a halálozás ötszörösére emelkedik, mivel nő a szívritmuszavarok, a fájdalmatlan szívinfarktus és a hirtelen szívleállás kockázata. A verejtékmirigyek beidegzési zavarának leggyakoribb tünete – a száraz végtagok mellett – a főleg étkezéskor a törzsön jelentkező verejtékezés. A száraz végtagok berepednek, így megnyílik az út a baktériumok, gombák bejutásához a mély szövetek felé. A patikai forgalomban lévő, a talpi régióra ragasztható Neuroteszt színelváltozását követve a betegek önmaguk is kaphatnak információt az autonóm idegi károsodás súlyosságáról.
Már Leonardo da Vinci is leírta, hogy a láb a legjobb mérnöki megoldás a világon. A szenzoros idegi károsodás következtében megváltozik a tapintás-, vibráció-, hő- és fájdalomérzet a végtagjainkban. A talpon normális esetben egyenletesen megoszló nyomóerő megváltozik, a talp egyes pontjaira fokozott terhelés vetül, aminek következtében bőrkeményedés, ennek berepedése esetén felületes, majd nehezen gyógyuló, az esetek többségében fájdalmatlan, mély fekély alakulhat ki. A folyamat előrehaladásával az izomzat, a csontok és az ízületek is károsodnak, a csonkoló műtét elkerülhetetlenné válik. Csak Magyarországon évente 5000 nem traumás eredetű lábamputációt végeznek, amelyeknek több mint fele megelőzhető lehetne!
A fájdalmas diabéteszes neuropátia betegeink 20 százalékában mutatható ki. Jellemzően a fájdalom nyugalmi helyzetben, főleg az éjszakai órákban jelentkezik. A beteg felébred, nem tudja kialudni magát, teljesítőképessége csökken, depresszió, szorongás jelentkezik az idült hasogató fájdalomtól. A fájdalom okának tisztázását követően a fájdalomcsillapítás elsődleges feladat.
Mit tehet a beteg az idegrost-károsodás elkerülése érdekében? Első és legfontosabb feladat a megelőzés. Napi rendszerességgel mosdás közben fokozott figyelemmel tisztítsuk meg lábfejünket, talpunkat, lábujjaink közét. Ülő testhelyzetben a földre helyezett piperetükör segítségével saját talpunk önvizsgálatát végezhetjük el. Bőrkeményedés észlelése esetén habkövet használva ledörzsölhető a felszaporodott szaruréteg. Éles eszközt, ollót soha ne használjunk, mert a mély szövetek sérülését okozva elősegítjük a kórokozók mélybe jutását. Bőrpuhító kenőcs alkalmazása előnyös lehet a bőrkeményedések kezelése során. A megfelelő vastagságú és puha zokni viselete, az orrában bő cipő, amelyben a sarok nem csúszkálhat, illetve a lúdtalpbetét rendszeres viselete elősegíti a láb védelmét a nyíróerőkkel szemben. A naponta több alkalommal ismételhető lábfejtorna nemcsak a vénás keringést frissíti, de megelőzi az idegrost-károsodás kialakulását is. Évente egy alkalommal tünetmentes esetben is mutassuk meg lábfejünket, talpunkat kezelőorvosainknak. Évente egy alkalommal kalibrált hangvillával, monofillamenttel vizsgálva a bőrfelszínt fájdalommentesen felmérhető a környéki idegrostok esetleges károsodása.
Idegrost-károsodás fennállása, illetve következményes szervi károsodás észlelése esetén azonnal forduljon kezelőorvosához! A kezelés első lépése a kiváltó tényező mérséklése, azaz a vércukorértékek normalizálása. Második lépés az ismert kockázati tényezők kiküszöbölése, például: dohányzás, magas vérnyomás, zsíranyagcsere-eltérések. Az oki kezelés részeként zsírban oldódó B-vitaminkomplexek adása mellett javítható a sejteken belüli cukorlebontás üteme, gátolható a kóros anyagcsere-végtermékek kialakulása, összességében javítható az idegsejtek működése. Az antioxidáns hatású alfaliponsav napi egyszeri alkalmazása mellett tovább javítható az idegsejtek regenerációja és ezáltal funkciója. Saját munkánk alapján a zsírban oldódó B-vitaminkomplex, illetve az alfaliponsav együttes alkalmazása során az idegrostok károsodása nemcsak lassítható, hanem visszafordítható. A fájdalomcsillapítás során is elengedhetetlenül fontos az oki kezelés elindítása, de a neuropátiás eredetű fájdalom gyors csökkentésében az antidepresszánsok és az antiepileptikumok kapnak főszerepet.
Dr. Hermányi Zsolt
Belgyógyász, endokrinológus, diabetológus, a budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház tudományos igazgatója, az endokrin járóbeteg ambulancia vezetője. A Magyar Belgyógyász Társaság, a Magyar Diabetes Társaság, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság és külföldi szakmai társaságok tagja. 2012 óta több klinikai vizsgálat vezetője.
