Szerző: Gyurcsáné Kondrát Ilona Feltöltés dátuma: 2011.11.09.

Mit nézzünk, mit együnk?

A dietetikus válaszol

A cukorbetegek étrendje az egészségeseknek javasolt táplálkozásra épül. Mivel kezelésük alapja a meghatározott energia- és szénhidrátmennyiség, ezekhez kell(ene) igazítani az elfogyasztható fehérje és zsír mennyiségét. Az étrend összeállításának ez a legnehezebb része. Miért? Mert mi nem kalóriát, fehérjét és szénhidrátokat eszünk, hanem pörköltöt tésztával, szalámis szendvicset stb.

Az egészséges felnőtt magyar lakosság számára szóló táplálkozási ajánlás 10. pontja azt írja:

„A helyes táplálkozás nem jelenti egyetlen ételnek, élelmiszernek a tilalmát sem, azonban célszerű egyeseket előnyben részesíteni, mások fogyasztását csökkenteni. »Bőséges« fogyasztásra javasolt: elsősorban gyümölcsök, zöldség- és főzelékfélék, zsírszegény tej, tejtermék, hal, továbbá barna kenyér.

Mérsékelt fogyasztásra javasolt: nem zsíros húsok és húskészítmények, zsíros tejtermékek, zsiradékok (célszerű a zsír helyett az olaj, a vaj helyett a margarin), tojás, tészta, száraz hüvelyesek, burgonya.

Kerülni javasolt: édességek, fagylalt, cukrozott készítmények (befőtt, lekvár is), zsíros húsok, zsíros ételek, tejszín, cukor, cukros üdítők, só, tömény italok, sör, bor.

Figyeljünk a csomagolt élelmiszereken feltüntetett energia- és tápanyagértékekre, egyéb összetételi adatokra, amelyek sok segítséget adnak az élelmiszerek kiválasztásában és az étrend összeállításában.”

Már az egészségeseknek is kellene figyelni, hogy milyen összetételű az étrendjük, és mennyi energiát tartalmaz (akkor talán nem lenne az ország közel kétharmada túlsúlyos, és kevesebb lenne a cukorbeteg is). Sokan viszont azt sem tudják, miben van fehérje, mik is azok a szénhidrátok. Ezzel nincs is látszólag gond, amíg valaki egészségesnek hiszi magát. Amikor viszont valaki „cukros” lesz, ha komolyan veszi betegségének kezelését, akkor rá van szorítva, hogy egészségesebben étkezzen, meghatározott mennyiségű szénhidrátot egyen. Ezenkívül étrendjéből iktassa ki a cukrot, szőlőcukrot és a mézet.

Sokszor elgondolkodom, hogyan lehet beállítani gyógyszerrel, vagy akár inzulinnal annak a diabéteszesnek a vércukrát, aki egyik reggel 20 g szénhidrátot eszik, másnap 50 grammot? Egyszer fél almát eszik uzsonnára, másnap egy tábla diabetikus csokit? Vagy tonikot iszik (ami ugyebár keserű, de ugyanannyi cukrot tartalmaz, mint bármelyik hagyományos üdítő).

De… Honnan tudjuk, hogy miben van cukor, miben nincs? Miben mennyi szénhidrát vagy zsiradék van, mi kalóriaszegény? Vásárláskor megnézhetjük a vásárolt terméken, ha pedig olyan élelmiszert vásárolunk, amin nincs címke, akkor segít a tápanyagtáblázat. Mindkét helyen általában 10 dkg-ra vonatkozóan adják meg a tápanyag összetételét.

Ha egyidejűleg figyeljük a kalória- és szénhidrátbevitelt, akkor szerencsére nem kell külön számolgatni a fehérje és zsír mennyiségét. Hiszen, ha ezekből a kelleténél többet eszünk, azonos szénhidrát mellett több lesz az elfogyasztott energia.

Mindenki ismeri a „light” feliratot. Ami jelentheti azt, hogy a termék cukormentes vagy lényegesen kevesebb cukrot tartalmaz, mint a hozzá hasonló termékek. De jelentheti azt is, hogy a termék zsírszegény! Ez csak akkor derül ki, ha elolvassuk az összetételt. Van például olyan jégkrém, ami light, de nem cukormentes, hanem alacsony zsírtartalmú! Ezt cukorbetegeknek nem javasoljuk, és azokat a termékeket sem, amelyekben „csak” kicsi cukor van (ezek általában az „egészségesek” testsúlycsökkentő étrendjében alkalmazhatók). Ugyanezt alkalmazzuk a „nekünk” sütött süteményre is, ami kevesebb cukorral készült. Sajnos mindig vannak családtagok, ismerősök, akik nem veszik komolyan az Önök egészségét, de valószínűleg azért, mert nincsenek tisztában azzal, hogy az ilyen melléevéseknek milyen a hosszú távú egészségkárosító hatása

Mit nézzünk még az összetételben? Ha egészséges összetételű termékek között válogatunk, figyelhetjük a rostmennyiséget, legyen minél több, mert csökkenti az étkezés utáni vércukorszint emelkedését. A konyhasó legyen minél kevesebb! Válogathatunk aszerint, hogy miben milyen vitamint és ásványi anyagot találunk. Az energiát adó tápanyagok mellett (fehérje, zsír, szénhidrát) erre is érdemes odafigyelni. A C-vitaminról mindenki tudja, hogy hiánya fáradságot okoz, arról is sokan hallottak, hogy a krómra szükség van a szénhidrát-anyagcseréhez (teljes kiőrlésű magvakban, hüvelyesekben található).

A változatos összetételű nyersanyagokból készült étrendben (táplálkozási ajánlás 1. pontja) éppen az a lényeg, hogy a szervezet hamarabb megkapja a „nem energiát adó” tápanyagokat is.

Végül lehet figyelni „E”-számokat és egyéb összetevőket is, amelyeket szintén az összetételben tüntetnek fel. Ezekről sok rémhír kering időnként, akár a „mérgező” és „rákkeltő” aszpartamról (E-951). Az ipar által használt adalékanyagokat E-számokkal jelzik, és időnként az a hír járja, hogy ezek mind az egészségre káros anyagok. De valóban azok? Például az aszkorbinsav (C-vitamin) E-300, citromsav (sok gyümölcsben is van) E-330, lecitin E-322, étkezési zselatin E-430, mesterséges édesítőszerek vagy a cellulóz? Természetesen sokkal egészségesebbek a friss élelmiszerek, és tényleg minél kevesebb tartósítószert tartalmazó élelmiszert lenne célszerű fogyasztanunk. De valljuk be, időnként jólesik a cukormentes gyümölcsjoghurt, amihez mesterséges édesítőszert adnak. És állományjavítót is kell bele rakni, egyébként nem lenne az állaga egy hét múlva is olyan, mint újkorában… És ha az epreset szeretjük, legyen eperízű és -színű. Főztek már otthon húst. Mit szólnának hozzá, ha minden szaláminak olyan lenne a színe? És mit szólnának hozzá, hogy mire eszükbe jut enni belőle, megromlik, megpenészedik. Tehát kell bele tartósítószer, aminek pozitív hatása is lehet, például megakadályozza a baktériumtoxinok, aflatoxinok (ki ne emlékezne erre a fűszerpaprikát érintő problémára), mikotoxinok felszaporodását. De vegyük figyelembe, a tartósítószereknél is az számít, hogy mennyit eszünk belőlük. Újabban egyébként észrevehető, hogy az adalékanyagoknak kiírják a nevét, nem csak az E-számát.

Az egyéb összetevőket elsősorban azért tüntetik fel, hogy hiánybetegségek vagy táplálékallergia esetén, az ilyen problémával küszködők is tájékozódni tudjanak arról, mit ehetnek meg (pl. gluténmentes vagy tojásmentes, tejmentes termékek).

A tudatos vásárló nézi az összetételt, mérlegel, és választ. Ehhez persze érdemes annak is utána olvasni, hogy mi a javasolt, mi a kevésbé fogyasztható, tehát nem árt egy kis táplálkozástudományi alapismeret. Ha pedig nem boldogulnak még így sem, kérdezzék orvosukat, dietetikusukat.

Gyurcsáné Kondrát Ilona dietetikus, prevenciós, élelmezés és táplálkozás-egészségügyi szakértő


Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!