Fejtsük meg a szemészeti leletet!

A tavaly megjelent szemészeti témájú cikkekben többször felhívtuk diabéteszes olvasóink figyelmét a rendszeres szemészeti ellenőrzés fontosságára. Aki megfogadta tanácsunkat és elment vizsgálatra, az lelettel a kezében távozott. Ezt sokan már a rendelőben elkezdik tanulmányozni, de a latin kifejezések, a rövidítések, a szakszavak miatt keveset értenek meg belőle, vagy ami még rosszabb, félreértik.

Ezen próbálunk segíteni, magyarázatot fűzni a leírtakhoz. Nézzünk végig egyet közösen! A leletet lépésről lépésre értelmezzük (a sorszámok segítenek), a még lehetséges variációk közül is néhányat felsorolunk.

1. Az anamnesis (kórelőzmény) leírja a betegséggel kapcsolatos korábbi eseményeket.

2. A status a jelen szemészeti állapotot rögzíti. A szemész mindig a jobb szemmel kezdi a vizsgálatot (o. d. – oculus dexter), tehát az első adat a jobb szemre vonatkozik. Majd a bal szem következik (o. sin. – oculus sinister).

3. A vizsgálat első lépése a visus (látóélesség) felvétele, ezt nagy V betűvel jelöljük. A legjobb látóélességet adó lencséket választja ki az orvos a beteg válaszai alapján. A mínuszos lencsék a rövidlátást, a pluszos lencsék pedig a túllátást javítják. Az egyenlőségjel után következik a tizedes számmal kifejezett látásélesség értéke: az 1,0 teljes látást jelent.

4. A nagy T-vel jelölt tensio a szemnyomást jelenti, mértékegysége a higanymilliméter (Hgmm). Normálértéke 12–21 Hgmm közötti. A második adat a bal szem nyomását mutatja. Látjuk, hogy ez a normálisnál magasabb, ezért szerepel a Dg (diagnosisok – kórismék) között a Gl. (glaucoma – zöld hályog).

5. Az RL rövidítés réslámpát takar, amivel a szemész az élő szemet mikroszkóppal vizsgálja, 6-, 10-, 16-, 25- vagy 40-szeres nagyításban. A szemgolyó elülső részét látja ezzel az eszközzel. Ezek a következők: a védő- és könnyszervek, a conj. (conjunctiva – kötőhártya), cornea (szaruhártya), szemcsarnok, iris (szivárványhártya), lens (szemlencse), végül a corp. vitr. (corpus vitreum – üvegtest) elülső része.

Mindkét szemen cat. incip. (cataracta incipiens – kezdődő szürke hályog) van. A cataracta szó vízesést jelent, arra utal, hogy a szürke hályogos ember úgy látja a világot, mintha vízesés mögül nézné.

Ha ez előbbre halad, kialakul a cat. progred. (cataracta progrediens – előrehaladó szürke hályog), majd a cat. mat. (cataracta matura – érett szürke hályog).

Az orvos még a beteg bal szemének szivárványhártyáján a ppsz (pupillaris pigmentszegély) körül rubeosist (érújdonképződést), az üvegtesti térben pedig haemorrhagia corpris vitrei-t (üvegtesti vérzés) írt le.

Elértünk a retinához (ideghártya). Ezt a kézben tartott szemtükörrel, vagy a réslámpa előtt ülő beteg szeme elé tett lencsével vagy fejre szerelhető lámpával és lencsével lehet vizsgálni.

6. A fundus (szemfenék) a pupilla (szembogár) tágításával jobban vizsgálható, széli részei is láthatóvá válnak tágítást követően.

Első a papilla (látóidegfő), amelynek színét, nívóját a szemész megvizsgálja.

Ha az ideghártya oxigénhiányban szenved, újdonképződött erek jelennek meg a papillán, ez a vasc. prolif. (vascularis proliferatio – érújdonképződés).

Ekkor a végső diagnózis az RPD prolif. (retinopathia diabetica proliferans – érújdonképződéssel járó, cukorbetegség okozta ideghártya-bántalom). Ezekből az erekből bármikor haemorrhagia (vérzés) léphet fel.

A macula lutea (sárgafolt) felelős az éleslátásért. Az itt kialakult elváltozások, pl. oedema (vizenyő), a látást rontják. Kialakul a maculopathia diabetica (az éleslátás helyének cukorbetegség okozta bántalma).

Az RPD non-prolif. (érújdonképződéssel nem járó ideghártya-bántalom) első jele az MA (microaneurisma – a kiserek falának tágulata), majd kerek, foltszerű és tócsás vérzések alakulnak ki. A betegség előrehaladását jelzi a nagyobb vénák kaliberingadozása (szabálytalan belső átmérő), lefűződésekkel.

7. Ha a törőközegek nem tiszták, pl. üvegtesti vérzés esetén kerül sor az UH-vizsgálatra (ultrahang).

8. Az erek állapotát legjobban a FLAG (fluorescein angiographia – érfestéses vizsgálat) során tanulmányozhatjuk. Meglátjuk, hol záródtak el és alakultak ki avascularis (érmentes) területek, illetve hol lép ki a festék az erekből, ami normális körülmények között nem történik meg.

9. A DG (diagnosis) felállítása után következik a

10. TH (therapia – kezelés).

11. Ez ebben az esetben az LPC (laserphotocoagulatio – lézerkezelés). A kezelés adatait jelző számok a következőket mutatják: a leadott gócok száma × a behatási idő × a leadott teljesítmény × a gócméret. Az otthonra rendelt cseppek neve és napi adagja kerül még leírásra. Az ellenőrzés pontos dátuma zárja a leletet.

Remélem a saját szemészeti leleteiken könnyebben eligazodnak ezután. A latin szavak, diagnózisok értelmezéséhez segítséget találhatnak a www.betegszoba.hu/m/ oldalon is. Ha valamit mégsem értenek, forduljanak bizalommal a leletet leíró kezelőorvosukhoz.

Sok sikert kívánok!

Dr. Kiss Katalin szemorvos, Zala Megyei Kórház