A várandósság ritka kardiológiai szövődménye

Terhességhez társuló szívelégtelenség

A terhesség során számos szív- és érrendszeri változás történik a szervezetben. Az érrendszerben keringő vér mennyisége megnő, a szívverés felgyorsul, a vérnyomás kismértékű emelkedést mutat. A szülést követő hat hétben ezek a változások normalizálódnak, azonban ritkán maradandó szövődményekkel találkozhatunk.

A terhességhez társuló szívelégtelenség (ún. peripartum cardiomyopathia – PPCM) ritka, ugyanakkor potenciálisan életet fenyegető betegség, amely elsősorban a terhesség végén vagy a szülést követő első hat hónapban érinti a nőket. Afrikában a leggyakoribb (1:100–1:1000), 2002-ből származó adatok szerint az USA-ban 2229 terhességből egy szövődött szívelégtelenséggel. A betegség előfordulásával kapcsolatban egyértelmű európai adatok még nem állnak rendelkezésre, a tapasztalatok alapján azonban elmondhatjuk, hogy az érintettek száma egyre nő. Ennek oka lehet a gyermekvállaláskori anyai életkor későbbre tolódása, a termékenység segítéséhez használt terápiák csakúgy, mint a felismerést segítő, jobb diagnosztikai eszközök elterjedése, a növekvő tudatosság és figyelem. A PPCM kialakulásához nem szükséges a terhesség előtt bármilyen belgyógyászati betegség megléte, teljesen egészséges nőkben is megjelenhet. Mindazonáltal a tanulmányok adatai szerint azoknál a nőknél gyakrabban fordul elő, akiknél a terhesség alatt magas vérnyomást vagy ún. terhességi toxémiát diagnosztizáltak.

Szívelégtelenségről akkor beszélünk, amikor a szív nem tudja a szerveket igényüknek megfelelő mennyiségű vérrel (ezen keresztül oxigénnel és tápanyaggal) ellátni. Ez gyakran a szív pumpafunkciójának csökkenése miatt alakul ki. Ennek következtében szerteágazó tünetek, panaszok jelennek meg, amelyek könnyen összetéveszthetők a szülés utáni normális állapottal:

• Kimerültség: szülés után természetes, hogy a nők fáradtabbak, gyengébbek, ami nemcsak a testi változásoknak, de egy új életformához való alkalmazkodásnak is a következménye. Abban az esetben azonban, ha a gyengeség már akadályozza a mindennapi tevékenységet, mint például zuhanyzás, öltözködés, séta vagy lépcsőzés, akkor érdemes segítséget kérni.
• Nehézlégzés: a terhesség alatt, illetve még azt követően is jellemző lehet a testsúly gyarapodása, amely miatt bizonyos aktivitások során nehezebbé válik a légzés. Ha a nehézlégzés már inkább fulladással egyenértékű, illetve az alapvető hétköznapi tevékenységeket (l. a fent felsoroltak) meg kell szakítani a nehézlégzés miatt, akkor javasolt orvosi segítséget kérni.
• Alsó végtagi duzzadás, a hasi körfogat növekedése, súlygyarapodás: ezek utalhatnak a túlzott vízvisszatartásra. Kismértékben elfogadhatók a terhesség utolsó trimeszterében, illetve a szülést követő néhány héten, azonban a „mérték” megítéléséhez mindenképp javasolt orvosi vélemény kikérése.
• Mellkasi panaszok, rendetlen szívverés: amennyiben a terhesség alatt vagy azt követően bizarr mellkasi szenzáció, szabálytalan szívverés jelentkezik, mindenképp javasolt orvosi ellenőrzés.

Bár nem szükséges kórtörténeti előzmény a betegség kialakulásához, számos tanulmány eredménye alapján egyértelmű kockázati tényezőket figyelhettünk meg a terhességhez kapcsolódó szívelégtelenség esetén. Az adatok főleg afrikai, illetve amerikai populációk vizsgálatából származnak. Európában (Németország) eddig egy nagy vizsgálat történt, amelynek keretein belül 115 terhességgel szövődő szívelégtelenségben szenvedő nőbeteget vizsgáltak. Mind az afrikai, amerikai, illetve európai adatok egységesen arra utalnak, hogy a terhességgel szövődő szívelégtelenség kockázati tényezői a következők:

• magas vérnyomás: a terhességek több mint 8 százalékában fordul elő terhességgel összefüggésbe hozható, úgynevezett terhességi magas vérnyomás. Az adatok alapján ez a terhességhez kapcsolódó szívelégtelenség legerősebb rizikófaktora,
• dohányzás: mint mindenkori rizikótényező, a terhességi magas vérnyomás után a második leghangsúlyosabb kockázati tényező,
• életkor: a 35 évnél idősebbekben gyakoribb,
• terhességek száma: kettőnél több terhesség hajlamosít a betegség kialakulására,
• ikerterhesség: nagyobb kockázattal jár,
• alultápláltság: a fokozott igénybevételhez, illetve a regenerálódáshoz mindenképp szükséges a megfelelő tápláltsági állapot,
• genetikai tényezők: egyértelmű adatok ugyan nem állnak rendelkezésre az öröklési mechanizmust illetően, de ha a családban már előfordult a betegség, akkor kardiológiai kontroll javasolt a terhesség során, illetve azt követően.

Amennyiben a szívelégtelenséget megállapítják, úgy a kardiológiai gondozásba vétel elengedhetetlen. Ha a terhesség alatt észlelik, akkor a magzati fejlődést szorosan kell követni, és időben döntést kell hozni a szülés idejéről, módjáról. Ha a magzat vagy az anya állapota stabil, nem mutat romlást, akkor nem kell előrehozni a szülést. A szülés módjáról mindenképp több orvosi szakmát képviselő orvoscsoportnak (szülész, szívgyógyász) kell döntenie. Ha az anya jól van, akkor a természetes úton való szülés a legjobb megoldás. Ha a kismama állapota instabillá válik, akkor sürgős császármetszésre van szükség, függetlenül a terhesség idejétől. A szoptatás egyik esetben sem javasolt.

A diagnózis felállítását követően a megfelelő, szívgyógyász által ellenőrzött terápia bevezetése szükséges. A kezelés mellett jó eséllyel várható javulás vagy akár teljes gyógyulás, a szív pumpafunkciójának regenerálódása. A panaszok általában gyorsan csökkennek, így az anyuka visszatérhet a napi rutinjához, ismételten teljes értékű szerepet tölthet be családja életében. Ugyan kisebb arányban, de esetenként számolnunk kell a terápia sikertelenségével is. A legsúlyosabb esetekben ilyenkor felmerülhet megoldásként a szívtranszplantáció.

Összességében cikkünkkel arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a várandósság alatti, illetve a szülést követően jelentkező panaszokat komolyan kell venni. Gondolni kell a terhességgel szövődött szívelégtelenség lehetőségére, különösen akkor, ha a fentiekben részletezett kockázati tényezők is fellelhetők. Ilyenkor mindenképpen javasolt szakorvos felkeresése. Amennyiben a családban előfordult már terhességgel összefüggésbe hozható szívgyógyászati probléma, akkor is javasoljuk a kismamák kardiológiai ellenőrzését. Fontos tudni, hogy a várandósság során, illetve azt követően kialakult betegségek (mint például magas vérnyomás, szívelégtelenség) az esetek döntő többségében jól gyógyíthatók, különösen, ha megfelelő időben felismerik azokat. Gyanújelek esetén szeretettel várjuk a kismamák, édesanyák jelentkezését szűrővizsgálatra!

Dr. Tóth Éva

A Semmmelweis Egyetemen szerzett általános orvosi diplomát 2010-ben, és még ebben az évben megkezdte a kardiológiai szakképzést a Dél-pesti Jahn Ferenc Kórház Kardiológiai Osztályán. 2013 óta a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Kardiológiai Profilján dolgozik. Már szakképzése elejétől kezdve foglalkozik a szívelégtelenségben szenvedő betegek ellátásával, ez a betegség azóta szó szerint is „szívügyévé” vált. Jelenleg a magyar Szívelégtelenség Regiszter keretein belül ambulanter is számos beteget lát el.