Nemzetközi Diabétesz Futsal-bajnokság

Magyar gólkirályt avattak pozsonyban

Szlovákia fővárosában július 22. és 28. között rendezték meg a cukorbetegek futsal-Európa-bajnokságát. Az idei kontinensviadalon minden idők legnagyobb mezőnye volt jelen: Anglia, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Kirgizisztán, Lengyelország, Macedónia, Magyarország, Olaszország, Oroszország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna, Üzbegisztán.

A magyar válogatott, amely sorozatban ötödik alkalommal tavaly is a döntőig jutott, ismét Hevesi Tamás irányításával vágott neki a tornának. A csapat tagjai: Brondics Péter, Földvári Dániel, Gremsperger Márton, Jacsmanik Attila, Kanalas László, Méreg Máté, Nagy Roland, Pápa Sándor, Pinczés Balázs, Tövisháti Tamás. A stáb tagjai: dr. Havasi Anett, Béki János, Bigda János, Kurucz Gábor, Nagy János.

A mezőnyben mindenki indult, aki „számít”, sőt idén először Anglia is nevezett. Ez fontos lépés a kontinensbajnokság fejlődésében, hiszen a brit szigeteket korábban még senki sem képviselte. A 17 résztvevőt három négyes és egy ötös csoportba osztották be. Minden csoportból az első két helyezett jutott a negyeddöntőbe, onnan kieséses rendszerben folytatták tovább.

„Eb-t kell nyerni, nem sorsolást!” – ezzel a jelszóval lépett pályára a cukorbetegek magyar válogatottja a pozsonyi kontinenstorna első csoportmeccsén vasárnap reggel 9-kor Szlovénia ellen. A szokatlan kijelentés mögött a botrányos sorsolás volt. Az eredeti csoportbeosztás ellen elsősorban a címvédő horvátok tiltakoztak, és a nyomásnak engedve a szervezők újra sorsoltak. Ezután a horvátok helyett a magyar válogatott került abba az A-csoportba, amelyben öt együttes játszott, és amelyben így a résztvevőknek eggyel több meccset kellett vívniuk. Merő véletlenségből a házigazda szlovákok is könnyebb kvartettbe kerültek… Arról nem is beszélve, hogy így a magyar válogatottnak 25 óra alatt kellett lejátszania az első három meccsét…

A kissé feszült mérkőzés végeredménye 2–1 lett, így a mieink győzelemmel kezdték az Eb-t.

A magyar csapat este 6-kor kezdődött második meccse zárta a napi műsort. A bosnyákoknak ez volt az első találkozójuk, így pihenten léphettek pályára. Ez meg is látszott a csata alakulásán. A mieink 5–0-s hátrányba kerültek, s bár nagyszerű küzdőszellemmel visszajöttek a meccsbe, 5–3-as vereség lett a vége.

A hétfői programot is Magyarország nyitotta reggel a Macedónia elleni összecsapással. Fél perccel a vége előtt még 2–1-re vezetett, ám akkor a macedónok egyenlítettek egy egészen szép találattal, így 2–2-vel ért véget a mérkőzés.

Sajnos ez az eredmény ágyazott meg a későbbi sportszerűtlen összejátszásnak. Bár a lengyelek ellen kiütéses, 7–1-es győzelmet aratott a magyar csapat, a bosnyákok és a macedónok ekkor már tisztában voltak vele, hogy ha döntetlenre végeznek egymással, akkor ők ketten szerzik meg a továbbjutást érő első két helyet a csoportban, míg a magyar együttes a harmadik helyen végez, és először a torna történetében nem jut tovább. A két egykori jugoszláv állam kihasználta a lehetőséget, 4–4-re végzett egymással, így a mieink kiestek az érmekért folytatott küzdelemből – pedig a bosnyákoknak a papírforma szerint nagyon simán nyerniük kellett volna, és akkor Magyarország is továbbjut…

Nem volt mit tenni, a 9. pozíciót kellett megcélozni. A helyosztó meccsek során bebizonyosodott, hogy Magyarországnak nem itt lett volna a helye. A kirgizeket 19–1-re verte, Nagy Roland 14 gólt szerzett, s ezzel megalapozta gólkirályi címét. Az újonc angolok elleni 4–0-s sikert követően jöhetett a presztízsütközet a mindig kemény portugálok ellen. Mivel a portugál válogatott szintén egy vitás szervezési hiba miatt jutott az alsóházba, így a két csapat szerette volna a közönség és a szervezők felé jelét adni ennek: a mérkőzés első percében a kezdőkörben, egymás vállát fogva álltak egy percig, míg a közönség, a szurkolók fair play-t skandáltak. Az összecsapás csak ezek után kezdődött el. Ezúttal a luzitánoknak jött ki a lépés, 1–0-ra nyertek, így a Hevesi Tamás vezette nemzeti együttes a 10. helyen fejezte be a tornát. Az eredmény ugyan nem a legjobb a korábbi sikerek fényében, de szépségtapasz Nagy Roland 19 találattal megszerzett gólkirályi címe.

A magyar csapat részvételéhez a támogatók hosszú évek óta tartó töretlen bizalma és támogatása szükséges, hiszen a 77 Elektronika Kft. és a Sanofi biztosította a hátteret a professzionális felkészüléshez.

Köszönet jár továbbá a Magyar Diabetes Társaságnak és a Magyar Labdarúgó-szövetségnek is, amelyek szakmai támogatásukkal segítették a munkát. A magyar csapat folyadékpótlásáról a Coca-Cola ásványvizei és sportitalai gondoskodtak.

Rácz Péter

A Budai Gyermekkórház nyári tábora

Pozsonyi Magyar Hírmondó

A címbeli pozsonyi Magyar Hírmondó volt az első magyar nyelvű hírlap. Alapítója, Rát Mátyás evangélikus lelkész 1780. január 1-jén indította útjára a lapot, és közel 23 év után szűnt meg. A hírlapi emlékeken kívül számos egyéb magyar nevezetességgel találkoztunk az egykori országgyűlési városban. Utunk alapvető célja az volt, hogy a DiaEuro futsalbajnokságon a magyar válogatott hivatalos szurkolói csapataként vegyünk részt.

A tábor lakói egy sorstársi közösséget alkottak. A gyermekek sok esetben egymást motiválták, mindenki hozzátett egy kicsit a mindennapi diabéteszellátáshoz. A tábor ideje alatt jobban megismertük a gyermekek anyagcserehelyzetét, pontos információkat kaptunk a beállításaikról. A kilengéseket, a tévinformációkat következetesen átbeszéltük, felhívtuk a krízishelyzetek veszélyeire a figyelmet, továbbá modelleztük, hogy miként is lehet ezeket kivédeni.

Szabadidőnkben meglátogattuk az óvárost, a pozsonyi várat. Megnéztük a „jó pásztorhoz címzett házban” az óramúzeumot is. Voltunk az UFO-toronyban, hajókáztunk, vonatoztunk, és sok hasonló program tette érdekessé ott-tartózkodásunkat. Ellátogattunk a Kalász községben található Kreatív – Szociális Szolgáltatások Intézményébe is. Ebben a megyei fenntartású intézményben szellemi és testi fogyatékos felnőttek és gyerekek laknak. Ajándékokat vittünk nekik, ők pedig ebédre láttak vendégül bennünket – megható és szívszorító percek voltak ezek.

Immár negyedik éve szurkolunk a helyszínen a magyar fociválogatottnak, amely kitartó, sportszerű játékával idén is jelentősen hozzájárult a DiaEuro futsalbajnokság magas színvonalához.

Pész Andrásnéfőnővér