Debrecen

Zalaszabarban ismét

Lassan már hazajárunk a Debrecenben gondozott diabéteszes gyerekekkel és testvéreikkel Zalaszabarba. Idén nyáron a kísérőkkel együtt 84-en vágtuk neki a csaknem 400 kilométeres útnak, amely elválasztja a Tiszántúlt a Dunántúltól.

Laza 7 órás út után, amelyet egy kis mekis kitérő tett teljessé, megérkeztünk a nyári pompájában ránk váró élményparkba. A szobák kiosztását és a táborszabályzat megismerését követően rövid sétára indultunk, amelyet a fedett csúszdapark kipróbálása koronázott meg.

Másnap, egy mozgalmas éjszaka után, amely során a nővérkék hatékony segítségével el tudtuk kerülni a hipoglikémiás rosszulléteket, Keszthely felé vettük az irányt, hogy megismerkedjünk a kastély főúri lakóinak életével. A tárlatvezetést követően lesétáltunk a Balaton partjára, és a kikötőből szemléltük a magyar tenger szépségeit, miközben a nyári nap tűzött a kobakunkra és szellő simogatta az arcunkat. Délután a Természetházban fejlesztették tudásukat a gyerekek, megismerve a víz hatásait, az energia kihasználásának lehetőségeit, a természet komplexitását. Este trambulinon ugráltak, éjszakai-fociztak és gokartoztak a gyerekek, míg a többiek a táborépület hűsében mutatták meg táncképességüket a kivetítő előtt, a „just dance” zenéire. A késő éjszakába nyúló takarodót követően a nővérkék felügyelete ezúttal sem maradhatott el.

Harmadnap a finom, frissen sült zsemle és virsli elfogyasztása után mindenki felkerekedett, hogy a nyári melegben enyhülést keressen a zalakarosi strand medencéiben. A csúszdapark adrenalinlökete a nagyobbaknak, a hullámfürdő a kicsiknek nyújtott nagy élményt. A délután során kipróbálhattuk Magyarország jelenleg működő egyetlen kötöttpályás hullámvasútját, amely sokaknak szerepelt a nyári bakancslistáján. Este bűvész ejtette ámulatba a kicsiket és a nagyokat is. Az elmaradhatatlan esti program a just dance party és az éjszakai, szúnyogcsípésekkel gazdag túra után a gyerekek fáradtan tértek nyugovóra.

A negyedik nap már egészében a zobori kalandparkban telt. Csapatépítést és közös meseírást követően a nap folyamán lehetőségünk nyílt kipróbálni a kötélpályát, elszédülni a 4D-s mozi kalózdzsungelében és felfrissülni a park vizes komplexumában. A kicsit fáradt csapat közös mozizás során pihente ki a hosszú nap fáradalmait.

Ötödik nap, bár a búcsú már közeledett, mindenki igyekezett a szomorú gondolatokat félretenni és a „carpe diem” mondásnak eleget téve, belevetni magát a lehetőségek kihasználásába. A kalandpark állatainak megetetése sem maradhatott ki ezek közül. Este az elmaradhatatlan szalonnasütés és a táborban készült csaknem 800 fénykép közös megtekintése zárta az élménydús napot.

Pánti Anitadiabetológiai szakasszisztens