Szabadiban-szabadon
Egyesületünk szervezésében 1990 óta minden évben 10-14 napot nyaralunk Balatonszabadiban, a Székesfehérvári Szent György Egyetemi Oktatókórház üdülőjében. Táborunkban 5–15 éves (49 fő) cukorbeteg gyermek pihenését oldottuk meg orvos, szakápoló, dietetikus felügyelete mellett. Ebben az évben 3 turnust, korcsoportok szerint elosztva tudtunk szervezni. Turnusváltáskor az érkező, illetve távozó gyermekek egy napot együtt töltöttek.
Célunk, hogy a gyermekek az állapotukat elfogadják, megtanulják a betegségük kezelését és egészséges társaikhoz hasonló életet éljenek. Egyre nagyobb önállóságra tegyenek szert, és ha csak pár napra is, de tehermentesítsük a szülőket.
Idén a táborozó gyerekek 97 százaléka inzulinpumpát viselt. Ez nagy könnyebbséget jelentett számunkra, hiszen így rugalmasabban tervezhettük meg étkezésüket és napi programjaikat. Nyolc gyermek diabétesze mellett cöliakiás is volt, így meg kellett oldanunk gluténmentes étrendjüket is.
A gyerekeknek naponta ötszöri, hatszori étkezést biztosítottunk. Az ebéd elfogyasztása étteremben történt, a többi étkezést pedig mi oldottuk meg a kapott és megvásárolt élelmiszerekből.
A táborokban az oktatásokon kívül nagy hangsúlyt fektetünk a mozgásra, sportra, ezért az időjárástól függően fürdünk, kirándulunk, ügyességi versenyeket szervezünk. A szabadidős programok felelőse Grigóliát Gabriella volt, aki kicsi korától kezdve 1-es típusú diabéteszes. Táboraink koordinátora Vajdáné Csák Rózsa, egyesületünk elnöke.
Az idei évben a kicsikkel indult a tábor. Voltak, akik először táboroztak. Ők nagyobb figyelmet, segítséget igényeltek, amibe igyekeztünk rutinos társaikat is bevonni.
Amint megérkeztek a gyerekek, pillanatok alatt megtelt élettel az üdülő. Az elhelyezkedés után ismerkedés következett, majd vércukormérés, akinek kellett, inzulinbeadás, máris indulhattunk a jól ismert étterembe, ahol szeretettel fogadtak bennünket. A délután nagy részét a parton töltöttük, a merészebbek a vízbe is bemerészkedtek. Vacsoráig szabadfoglalkozás, majd újra közös tevékenység. Még egy kis vércukor-ellenőrzés, inzulin, aztán mindenki nyugovóra tért.
Másnap, jó idő ide vagy oda, megkezdődött az oktatás. A napirendet úgy állítottuk össze, hogy délelőttönként elméleti és gyakorlati oktatást szerveztünk, amely kiscsoportos foglalkozások keretében zajlott. Dr. Karádi Zsuzsanna, dr. Benn Orsolya a diabéteszről, az inzulinok hatásáról, a hipo- és hiperglikémiáról, Ildikó néni, Éva néni az inzulin beadási helyeiről, a helyes vércukormérésről, a váratlan helyzetekre való felkészülésről tartott gyakorlati oktatást. Enikő néni az étrendről, az ételek szénhidrát mennyiségének, grammjának megbecsléséről beszélt a gyermekeknek.
A szabadidős programok között számháború, kidobó, ügyességi játékok szerepeltek, valamint balatoni fürdőzés, élményfürdőzés, siófoki séta, állatsimogató, hajózás a Balatonon, gokartozás. Esténként rengeteg közös játékot szerveztünk: sorverseny, kidobó, kacsintós, na és persze az elmaradhatatlan számháború! A környék lakói, nyaralói is jóleső mosollyal nyugtázták a gyerekek lelkesedését.
Vendégeink is voltak a táborban, több szponzoráló cégtől, akik interaktív játékokkal szórakoztatták a gyermekeket a szakmai tudásanyag átadása mellett. Lala bohóc is meglátogatott minket, aki jó kedvet, kacagást hozott a gyerekek életébe.
A búcsúesten fergeteges műsor adtak elő a gyerekek. Volt itt minden, vers, ének, mókás jelenetek. A színvonalra nem lehetett senkinek panasza. A gyerekek beleadtak apait-anyait.
Utolsó nap búcsú a Balatontól, a tábortól. Minden gyermek úgy vált el tőlünk, hogy jövőre ugyanitt találkozunk.
Az időjárás kedvezett nekünk, végig nagyon jó volt az idő, hétágra sütött a nap, kivéve egy napot, amikor mintha dézsából öntötték volna a vizet, úgy esett az eső. A Balaton vize érkezésünkkor kb. 18 fokos volt, de nap mint nap melegebb lett. A gyermekeket nem zavarta a hideg víz, ők úgy fürödtek benne, mint a „kacsák”.
A napi több órai fokozott aktivitás miatt az inzulinadagok csökkentésére is gondolnunk kellett.
Természetesen a gyerekek korából adódóan a vércukormérések, az értékek, az inzulinok beadása szoros ellenőrzés alatt történt. Minden felnőtt minden helyzetet kihasznált az edukációra.
A diabéteszes gyermekek anyagcsere-összefoglalója
A 14 nap alatt súlyos hipoglikémiája senkinek sem volt. Kezdetben a vércukorértékek ingadozók voltak a tábori izgalom miatt. A második naptól a magasabb értékeket (10 mmol/l felett) korrekciós inzulinnal próbáltuk csökkenteni, amelyet standard bólusként vagy a bázis százalékos emelésével oldottunk meg. A napközbeni fokozott fizikai aktivitás következtében a délutáni és esti alacsony vércukorértékeket a bázis csökkentésével előztük meg. Minden gyermeknél a mért értékekből következtettük ki a százalék mértékének a csökkentését.
Voltak olyan gyermekek, akik étkezéskor a bólus varázslót használták. Általában akkor lett jó a vércukorértéke a gyermeknek a beadás után 3 órával, ha leszámoltunk a javasolt értékből 20 százalékot.
Egyik nap délután szürke, komor felhők gyülekeztek az égen. Villámlás, mennydörgés, égzengés, majd erős szél követte. Ezt az időjárás változást a gyermekek anyagcseréje már előtte megérezte. Felborultak a beállított jó vércukorértékek. Lett belőlük 15-18-19 mmol/l. Diabetológus orvosunk segítségével, a bázis százalékos emelésével uralni tudtuk az értékeket.
A vihar elmúltával 10 mmol/l alatt volt minden gyermek vércukra.
A balatoni fürdőzést mindig vércukormérés előzte meg. Csak jó vércukorértékkel engedtük a gyermekeket fürdeni. Fürdés előtt az inzulinpumpások a pumpát levették, amely nélkül egy óra hosszáig fürödhettek. Fürdés után vércukormérés következett. Volt, aki alacsony vércukrot mért, volt, aki normál értéket. Tapasztaltuk, hogy a vízben való fürdés, mozgás nagyon jó hatással van az anyagcserére. A kanülök sajnos több alkalommal leáztak a vízben, de az új kanül szúrását a fürdés után azonnal megoldottuk.
Szabóné Hajdú Ildikódiabetológiai szakápoló
Dr. Karádi Zsuzsannadiabetológus
Dr. Benn Orsolyadiabetológus
Vajdáné Csák RózsaCukorbeteg Gyermekeket Támogató Egyesület elnök
