Debrecenben diabétesztáborral indult a nyár
Táborral indították a nyarat a Debrecenben és környékén élő cukorbeteg gyerekek és fiatalok. Igazi kikapcsolódást jelentett a DEOEC Klinika IV. pavilonjába érkező 25–30 fiatalnak. Minden nap színes programokra ébredtek és érkeztek a diabétesszel élők.
Az iskola után igazi felüdülést jelentett egy olyan közösségben táborozni, ahol hasonló nehézségekkel küzdők voltak. A hétköznapokat megélni nem mindig könnyű. Fontos a közösség, hogy legyenek olyan személyek, akikhez tartozhatunk, akik átérzik és tudják, hogy miről beszélünk. A sorstársakkal való kapcsolat szinte elengedhetetlen, hogy egy diabéteszes gyerek és fiatal megfelelően menedzselje magát és együtt tudjon működni az őt segítő és ellátó gondozó teammel.
A megérkezést követően csoportokba osztottak minket, mindeközben sor került a tízórai elfogyasztására is. Megismerkedtünk csapattársainkkal, készítettünk csoportlogót, majd a közös játékok alatt barátkoztunk össze a tábor összes résztvevőjével. Időközben az óra mutatói sportcipőt kaptak magukra... nagyon gyorsan elrohant a délelőttünk. A finom ebéd és a könnyed csendes pihenő után mi is cipőt húztunk és átmozgattuk minden porcikánkat. Az elégetett kalóriát uzsonnával igyekeztünk pótolni. Kézműves foglalkozásra is sor került a délután folyamán. Lehetett üveget festeni, origamizni, készíthettünk ceruzatartót, hurkapálcikával és facsipesszel díszített dobozt, krepp-papírból gömbvirágot és egyéb figyelmet követelő gyönyörűségeket.
Hasonlóan zajlottak napjaink. Az ébresztőt követően mindenki ellenőrizte vércukorértékét, majd a várva várt reggelit fogyaszthattuk el. A gyógytorna sem maradt el, jó kis reggeli ébresztő volt a pihentető alvást követően. A mozgás után a jól megérdemelt tízórai várt bennünket, majd önismereti csoportban tudhattunk meg többet magunkról és társainkról.
Az ebéd és a csendes pihenő (beszélgetések, játék) után dietetikai oktatásra és tankonyhai főzőcskézésre került sor. A bizonyos ételtípusok adagnagyságának tanulmányozása, egy kis számolás volt a kezdet, majd jöttek az edények és az ügyeskedés.
Igazán jólesett megkóstolni és elfogyasztani a munka gyümölcsét. A kreatív alkotás sem maradhatott ki. Mindenki nagy türelemmel és szeretettel készítette családtagjainak és persze magának a kézzel fogható emlékeket.
Oktatásra is sor került, ahol az inzulinpumpa-használat igazi művészetéről beszélgethettünk. A vacsora utáni időszakot is igyekeztünk programokkal teljesebbé tenni. Sétával, focival, csapatfoglalkozásokkal, a Mosolygó Kórház önkénteseinek izgalmas játékaival, beszélgetéssel, na meg egy kis pótvacsi elfogyasztásával.
A szerdai nap „kilógott” a sorból, hisz kirándulni mentünk... a nyíregyházi Vadasparkba. Fóka- és papagáj-bemutatót nézhettünk, majd nagy csapatunk a hét elején feloszlott kisebb csoportokra. A kis teamekkel igyekeztünk birtokba venni az egész területet, ami nem kevesebb, mint 300000 m2 (na jó, nincs nyitva az egész terület a látogatók előtt). Kis híján körbejártuk az egész földet. Legalábbis a Vadaspark ösvényei elrepítettek bennünket a világ minden földrészére. Az 5000 állat és 500 faj biztosította, hogy ne unatkozzunk, és legyen mire rácsodálkozzunk. Megcsodálhattuk a „Nemo”-ként is ismert paradicsom bohóchalakat, bemehettünk és megsimogathattuk a gyűrűsfarkú makikat, láttunk muflonokat, szurikátákat, egy sörényes hangyász párt, nandukat, ormányos medvét, tapírt, kétpúpú tevét, gyémánt fácánt és ki tudja még mennyi különleges és szép állatot. Ellátogattunk a Zöld piramishoz, voltunk Ócenáriumban, a Sarkvidéken, végigmentünk Tarzan ösvényén, majd Amerikán, s nem hagytuk ki a Viktória-házat és Kárpát-medencénket sem. Ebédre a fáradt vándorokat − a nagy és hosszú túra után − a Bambusz étterem várta.
Még egy 1000 darabos puzzle-t is sikerült kirakni a táborozás során. Nagy lelkesedéssel igyekezett mindenki segíteni a már rutinos kirakónak. Jó kis csapatmunka lett belőle. Az eredmény pedig csodás lett.
A nyár izgalmas és hangulatos indításáért nagy köszönettel tartozunk Kerékgyártó Beátának, dr. Felszeghy Enikő doktornőnek a programok megszervezéséért, és a minket felügyelő és segítő nővérek, dietetikusok, valamint a programvezető önkéntesek munkájáért.
Deák Ottilia
táborozó és segítő