Székesfehérvári táborok
Egyesületünk szervezésében 1990 óta minden évben 10-15 napot nyaralunk a Balaton partján, Balatonszabadiban, a székesfehérvári Szent György Egyetemi Oktató Kórház üdülőjében. Ebben az évben – immár 25. éve – 3 turnust, életkor szerint elosztva tudtunk szervezni, összesen 51 gyermeket edukáltunk. A legfiatalabbak 5 évesek voltak, egy ikerpár, akik mindketten diabéteszesek, a legidősebb táborozónk 18 éves volt. Turnusváltáskor az érkező, illetve távozó gyermekek egy napot együtt töltöttek.
Célunk hogy a gyermekek az állapotukat elfogadják, megtanulják a betegségük kezelését és egészséges társaikhoz hasonló életet éljenek. Egyre nagyobb önállóságra tegyenek szert, és ha csak pár napra is, de tehermentesítsük a szülőket, akik legtöbbször csak ez alatt a pár nap alatt tudják teljes biztonságban gyermeküket.
Idén a táborozó gyerekek 90 százaléka inzulinpumpás kezelésben részesül. Voltak, akik először táboroztak, ők nagyobb figyelmet, segítséget igényeltek.

Apróságok
Az első héten az 5–11 éves apróságainkkal indultunk útra. Pillanatok alatt megtelt csiviteléssel, élettel az üdülő területe. A rutinosak birtokba vettek mindent, míg az „újak” kissé megszeppenve nézelődtek. Sajnos az időjárás nem volt túl kegyes hozzánk, eső, szél, hideg. Sebaj, már megszoktuk! Programjainkat is ennek megfelelően alakítottuk. Voltunk a veszprémi állatkertben, a Galérius fürdőben, nem maradhatott el Lala bohóc produkciója sem, amely osztatlan sikert aratott a kicsik körében.
Esténként rengeteg közös játékot szerveztünk: sorverseny, rajzverseny, kidobó, kacsintós, na és persze az elmaradhatatlan számháború. A napi többórai fokozott aktivitás miatt az inzulinadagok csökkentésére is gondolnunk kellett. Természetesen a gyerekek korából adódóan a vércukormérés, inzulinbeadás szoros ellenőrzés alatt történt. Minden felnőtt minden helyzetet kihasznált az edukációra.

Kiskamaszok
Megérkezett a hamisítatlan nyár és vele a szerencsés kiskamaszok. Elhelyezkedés után ismerkedés következett, majd 12 órakor vércukormérés, akinek kell, inzulinbeadás, máris indulhatunk a jól ismert étterembe, ahol szeretettel fogadnak bennünket. Adélután nagy részét a parton töltöttük, a merészebbek a vízbe is bemerészkedtek. Vacsoráig egy kis szabadfoglalkozás, majd utána újra közös tevékenység. Még egy kis vércukor-ellenőrzés, inzulin, aztán mindenki nyugovóra tért. Másnap, jó idő ide vagy oda, megkezdődött az oktatás.
A szabadidős programok között számháború, bobozás és sok-sok fürdőzés szerepelt.
Elérkezett az utolsó este. Tereprendezés, smink, és jöhet a fergeteges műsor. Volt itt minden, tánc, vers, ének, mókás jelenetek. A színvonalra nem lehetett senkinek panasza. A gyerekek beleadtak apait-anyait

Végül a nagyok
Koruknak megfelelően (14–18 évesek) teljes önállósággal bírtak, ránk a háttérből való ellenőrzés feladata hárult. A programok között szerepelt Zamárdi-Kalandpark, kötélpályák végeláthatatlan sora. A stressznek köszönhetően egy-két gyermeknek magasabb volt a vércukorértéke, közös megbeszélés és ellenőrzés mellett korrigálták. Vendégünk volt a 77 Elektronika támogatásával Hevesi Tamás, aki szintén 1-es típusú diabéteszes. Az egészséges életmódról, a mozgás jótékony hatásáról beszélt és a gyakori vércukor-ellenőrzés fontosságára hívta fel a gyermekek figyelmét.
Takács Márk székesfehérvári mentőtiszt is ellátogatott táborunkba, aki az eszméletlen beteg ellátásáról, a stabil oldalfektetésről és a reanimáció elméleti és gyakorlati teendőiről adott hasznos információkat a gyerekeknek. Na és persze a „fejtágítások” sem maradhattak el!
Elrepült ez az 5 nap is, elérkezett az utolsó este a felejthetetlen „meglepi” műsorral. Másnap még elbúcsúztunk a Balatontól, a tábortól, buszra szálltunk, és irány Székesfehérvár! Sajnos ezek közül a fiatalok közül egy jó párral már nem találkozunk ilyen keretek között, de reméljük, társaikhoz hasonlóan be-bejárnak látogatóba az osztályra, nem veszítjük őket sem szem elől.
Kissné Cserhalmi Márta