Szerző: Herth Viktória Feltöltés dátuma: 2019.05.01.

Születésnapi Civil Fórum

Április 6-án, szombaton a IX. Civil Fórum keretében ünnepelte magazinunk, a Diabetes 30. évfordulóját. Körülbelül 300-an voltunk, s bár minden úgy volt, ahogy a civil fórumokon szokott, mégis mindenki érezte, hogy ez az idei más, több, mint az évről évre megszokott „tanulós nap”.

Illusztráció

A bejáratnál a Tudomány Kiadó munkatársai fogadták a vendégeket, jobbra a kiállítók terme – ahogy szokott – számos érdekességet kínált a résztvevőknek. Szemben pedig a hangulatos nagyteremben zajlottak a programok.

Pontosan kezdtünk. (Sőt, pontosan is zártuk a napot, Kempler professzor úr délutáni előadása elején meg is jegyezte: orvosi konferenciákon ilyet még nem látott, azokon folyamatos a csúszás.) Vándorfi Győző doktor úrral, lapunk szerkesztőbizottsági elnökével – nem mellékesen magazinunk kitalálójával – levezető elnökként szigorúak voltunk.

Előadások

Illusztráció

A délelőtt folyamán civil fórumos szokás szerint előadások követték egymást. Füzesi Brigitta, a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetségének elnöke a közelmúltban elkészített felmérés eredményeiről beszélt. Dr. Kollár János Egy hajóban evezünk: a sikeres orvos–beteg kommunikáció feltételei című prezentációjában ahhoz adott hasznos tanácsokat, hogyan tudunk mi, diabéteszesek okosan felkészülni egy-egy vizitre. Mit kérdezzünk, hogyan kérdezzünk? S legfőképpen: sokat kérdezzünk!

Illusztráció

Dr. Vándorfi Győző 30 év barátság címmel nosztalgiázott egy kicsit. Sőt, nem is kicsit. Mint a Diabetes magazin „édesapja”, visszaemlékezett az első lépésekre, a segítőkre, akik ott voltak a lap születésénél, országhódító útjának elején, majd közepén, és azokra, akik most állnak mellettünk. Ma már nem vagyunk sokan, akik a kezdetektől máig a Diabetes családjához tartozunk, de a 77 Elektronika Kft. ilyen. Már az első lapszámainkban megjelentettek közleményeket, majd hirdetéseket, s rájuk máig számíthatunk.

Molnár Ferenc. a közismert Ilcsi néni fia az Ilcsi kozmetikumokat mutatta be, közülük is kiemelve a szegények krumpliját, csicsókát tartalmazó krémet.

Lang Gusztáv-díjasok

A nap egyik csúcspontja volt a Lang Gusztáv-díjak átadása. A veszprémi Alapítvány a Cukorbetegekért alapította a díjat, a sokak által szeretett és tisztelt Lang Guszti barátunk emlékére. A díjat a cukorbetegek és közösségeik érdekében végzett munkával lehet kiérdemelni. Minden évben egy magánszemély és egy közösség kaphatja meg.

Idén dr. Bakó Barnabás miskolci diabetológus kapta meg a díjat, aki lassan 20 éve rendszeres szerzője újságunknak, az Orvos válaszol rovat legtöbbet foglalkoztatott doktora.

Az előadások között Dávid Zsuzsanna gyógytornász mozgatta meg a hallgatóságot
Az előadások között Dávid Zsuzsanna gyógytornász mozgatta meg a hallgatóságot

A közösségi díjat a Tudomány Kiadónak ítélte az alapítvány kuratóriuma, méltó módon szerettük volna megköszönni munkájukat. 21 éve látják el lapunk kiadói feladatait, nélkülük már létezni sem tudna a Diabetes. Bevallom, jó érzés volt látni, amikor a kiadó négy munkatársa feljött a színpadra, a meghatottságtól furcsán csillogott mindegyikőjük szeme. (A díjazottakkal közelebbről is megismerkedhetnek a velük készült interjúk révén e számunkban.)

Sokkoló válasz

Illusztráció

Ebéd előtt zene zárta a programot (kisebbik fiam énekelt két dalt saját zongorakíséretével), ebéd után zene kezdte: az egriek Mézvirág kórusa köszöntött bennünket, majd Demeter Kata egri fiatal hölgy gitározott és énekelt.

Megtiszteltetés lapunk számára, hogy dr. Kempler Péter professzor úr, a Magyar Diabetes Társaság elnöke is eljött a születésnapra. Mit tehet a beteg és az orvos a cukorbetegséghez csatlakozó kisérszövődmények megelőzéséért? – tette fel előadása címében a kérdést, majd rövid, de tanulságos, néha szinte sokkoló választ adott. Tudták például önök, hogy az amputációk nagyobbik részének nem érszűkület az oka, hanem a neuropátia? (A professzor úrral készített interjút e számunk 18. oldalán találják.)

Másik csúcspontja az összejövetelnek a bostoni Joslin Diabetes Center elismerő okleveleinek, érmeinek átadása volt. Idén nyolc 50 évnyi inzulinozásért járó oklevelet és érmet, valamint tizenöt 25 évnyi inzulinozásért járó oklevelet adhattunk át sorstársainknak.

Nagyon komoly, nagyon szakszerű

Két órakor kezdődött a diabetológusok nagyon komoly, nagyon szakszerű vetélkedője. Már a készülődés is meglepte a közönséget, két hatalmas asztalon mindenféle ennivaló sorakozott: gyümölcsök halma, kenyér és abonett, szalámi, halkonzerv és többféle sajt, magcsírák és salátának való zöldségek, tejszínhab, gramm-mérlegek, tányérok, tálcák. Mi készül itt?

Öt orvosunk vállalta, hogy bebizonyítja, a betegség nem szomorú dolog, nevetni lehet rajta, játszani lehet vele. Életünk társa a betegség, ahogy a vidámság, a nevetés is az kell, hogy legyen. És igen, lehet együtt ez a kettő! Olyan tréfás feladatokat kellett megoldaniuk a versenyzőknek, amelyek hol lazábban, hol szorosabban a diabéteszesek életéhez kapcsolódnak. A versenyzők – akik holtversenyben mind az öten elsők lettek: Bakó Barnabás Miskolcról, Körner Anna gyermekdiabetológus Budapestről, Neuwirth Gyula Debrecenből, Rakk Erika és Vándorfi Győző Veszprémből.

Illusztráció

Mivel nem mindegy, hová adjuk az inzulint – célba dobásban mérték össze tudásukat először. A darts táblába mindenki beletalált, az urak háromból kettőt, a hölgyek egyet. A pen betöltését szimbolizálta a malackodós feladat: tejszínhabot kellett habzsákból minél magasabb piramisban kinyomni. Két diétás feladatot is teljesíteniük kellett: 15 g szénhidrátnyi uzsonnát és 40 g szénhidrátnyi vacsorát tányérra készíteni. A háromtagú, diabéteszesekből álló zsűri szerint nagyon ügyesek az orvosaink, talán kicsit szürkére sikerült a választás, mert például a magcsírákhoz nem nyúlt senki.

„Minta-diabéteszes”

Minden versenyző hozott egy érdekes vagy vicces történetet praxisából (ezeket a valóban érdekes sztorikat a későbbiekben olvashatják majd lapunkban). A legnagyobb nevetés az orvosok meggyőző erejét mérlegelő feladat során volt. Faragó András színművész – aki maga is cukorbeteg, s akivel előző számunkban olvashattak interjút – vállalta magára a hol makacs, hol kissé ostoba diabéteszes szerepét. Egyszer azért tiltakozott az inzulinkezelés ellen, mert nem hajlandó lemondani felesége finom főztjéről, máskor a tűtől iszonyodott, volt, hogy a rendszerességet nem volt hajlandó felvállalni. A versenyző doktorok a legváltozatosabb módon – látszott, hogy gyakorlatuk van benne – próbálták győzködni a „minta-diabéteszest”. (A vetélkedőt – kis türelmet kérünk – szerkesztett formában megnézhetik majd a diabetes.hu weboldalon.)

Illusztráció

A születésnapot koncert zárta, a pécsi BrassDance olyan fergeteges hangulatot teremtett, hogy többen majdnem lekésték a vonatot, buszt, mert nem volt kedvük a koncert vége előtt öt perccel felállni.

Herth Viktória

Megjelent a diabetes2019/2. számában

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!