Lang Gusztáv

Mi, csaknem félmillióan

A diabétesz jelképe a három ló, amelyen egyetlen lovas egyensúlyoz: a diéta, az inzulin és a mozgás kényes egyensúlyára nem könnyű vigyáznia a diabéteszesnek.
Lang Gusztáv, a Veszprém Megyei Diabetes Egyesület és az alapítvány hajdani elnöke, aki sok éven át a Magyar Cukorbetegek Országos Szövetségét is vezette, 1992-ben írta az akkoriban hódító útjára indult Diabetes magazinba az alábbi cikket. Rövid, lényegre törő összefoglaló ez számunkra arról, hogy három évtizede milyen volt a magyar diabéteszesek helyzete. Guszti már nincs köztünk, rá is emlékezünk írásának felelevenítésével. Nagyon sokat tett sorstársaiért és újságunkért. Emlékét a veszprémi alapítvány által évente adományozott Lang Gusztáv-díj is őrzi.

Megmozdultak a lovak

Az egy évvel ezelőtt megjelent Diabetes címoldalán, egy grafikán e három ló békésen pihent. Ma már poroszkáló lovakat kellene ábrázolnunk, mert az elmúlt egy évben a diabéteszesek életében sok minden megváltozott.

Megalakult és működik a Magyar Cukorbetegek Országos Szövetsége: országszerte egyre-másra alakulnak a megyei egyesületek, a helyi – városi és falusi – cukorbetegklubok. Egyre több orvos fordul a diabetológia felé, a Népjóléti Minisztériumban a Nemzeti Diabétesz Programról tárgyalnak a szakértők. Ma már minden rászoruló hozzájuthat a Dcont vércukorellenőrző készülékhez, és egyre többen használják a humán inzulinokat.

Tehát a lovak megmozdultak a betegek és az orvosok együttműködésének eredményeképpen, mert ez az együttműködés nemcsak a konkrét kezelésben, hanem a mindennapok világának teljességében megvalósul, szerencsére már sok helyen.

Poroszkáló paripák

De még mindig csak poroszkálnak ezek a lovak. Az üzletek polcain nem szaporodtak meg szemmel láthatóan a diabetikus termékek, az egyre nehezedő gazdasági körülmények között nem fordít elegendő figyelmet a társadalom a cukorbetegek diétával kapcsolatos nehézségeire s a rászorulók anyagi támogatására, nem megoldott a sok ezer potenciális cukorbeteg szűrése, az ország néhány helyén lassan halad a betegszervezetek megalakítása.

Ahogy az eredményeket, úgy a ránk váró feladatokat is hosszan lehetne sorolni. Sok idő és még több munka kell ahhoz, hogy azok a bizonyos lovak vágtassanak.

Futásnak eredtek

Talán picivel gyorsabban poroszkálnak mostantól, e lap megjelenésétől. A szűk körű helyi kiadványból igazi országos újság lett, a megnövekedett példányszám és a megnövekedett terjedelem egyre inkább lehetővé teszi, hogy betölthesse igazi funkcióját.

A lap kiadójaként szerénytelenség lenne, ha ennek jelentőségét méltatnám, kiadványunkról ítélkezzenek a legilletékesebbek, az olvasók, a sorstársaink. S ez utóbbi dologra, a véleménynyilvánításra kérném is önöket.

Újságunk célja, hogy szolgálja önöket. E feladatának pedig csak akkor tud eleget tenni, ha készítői ismerik az olvasók igényeit, kívánságait, problémáit, gondjait.

Szeretnénk, ha ugyanúgy, ahogy eddig, közös munka eredményeként születne meg a Diabetes évente hat alkalommal: Önök nemcsak olvasói, de egyben írói is lennének újságunknak.

Hiszem, hogy a „lovak” vágtájához az is közelebb visz, ha megismerjük egymást, mi, csaknem félmillióan ebben az országban, mi, akiket nagyon erős szál köt össze, a közös gondok, az azonos betegség, a sorsközösség.

Lang Gusztáva Diabetes első felelős kiadója