Richter Anna-díj

Nem elhízni könnyebb, mint lefogyni!

Richter Gedeon hazánk egyik legkiemelkedőbb gyógyszercégének, a Richter Gedeon Gyógyszergyárnak az alapítója, a magyar gyógyszerészet emblematikus alakja. Munkája, kutatásai több mint száztíz évvel ezelőtt kezdődtek a Sas Patikában, néhány évvel később már nemzetközileg elismert innovációk viselték Richter nevét. Egyedülálló szaktudása, korán túlmutató gondolkodása, kreativitása családi vállalkozásában bontakozott ki, amelyben komoly szerepet vállalt felesége, Winkler Anna, akinek – férjét minden törekvésében támogató, lényeglátó, határozott – személyiségét főként a családtagok elbeszéléseiből ismerhetjük.

A Richter Anna-díj őrzi és továbbviszi az alapítócsalád szellemiségét, az innovációba, folyamatos fejlesztésbe vetett hitét. Méltó módon tükrözi a Richter Gedeon Nyrt. cégfilozófiáját, társadalmi szerepvállalási elkötelezettségét a hazai oktatás, egészségügy és mindenekelőtt az ezeken a területeken dolgozó nők iránt.

A gyógyszergyár honlapján olvasható összefoglalóból tudhatjuk meg, hogy mi a lényege az évek óta adományozott Richter Anna-díjnak. A legutóbbi pályázat értékelése során díjat kapott a Házi Gyermekorvosok Egyesületének csapata, a Nem elhízni könnyebb, mint lefogyni címet viselő elképzelésével. A program kidolgozói között van dr. Kántor Irén (akivel lapunkba interjút is készítettünk).

Minél korábban kell kezdeni

Dr. Barna István zsűritag, a Semmelweis Egyetem belgyógyász, nefrológus főorvosa így fogalmazott: Magyarország vezető helyet foglal el a túlsúly és a korai kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri) és cerebrovaszkuláris (agyi érrendszert értintő) megbetegedések előfordulásában. Ezek a nem fertőző betegségek közé tartoznak, amelyeknek a száma, gyakorisága drámai módon emelkedik, miközben legtöbbször megelőzhető lenne korai beavatkozással. Az életmódváltás kezdetét minél korábbi időpontra kell ütemezni ahhoz, hogy hatásos és hosszú távra kiható legyen.

A szülőket kell felvilágosítani

A Házi Gyermekorvosok Egyesületének pályázati anyaga is erről ír: a gyermekkori túlsúly és elhízás aláássa a fizikai, szociális és pszichológiai jóllétet, és ismert kockázati tényezője a felnőttkori elhízásnak, valamint számos krónikus, nem fertőző megbetegedésnek. Emellett gyakoribbak az ortopédiai problémák, a szorongás és a depresszió, valamint a túlsúlyos gyerekek fele, a túlsúlyos serdülők 80 százaléka felnőttkorban is elhízott marad. Fontos tudni azonban, hogy amennyiben a túlsúlyos gyermek testsúlya rendeződik, a jövőben akkor is nagyobb esélye lesz a felnőttkori szív- és érrendszeri betegségekre, mint egy normális súlyú gyermeknek.

Az elhízás diagnosztizálása egyszerű feladat, ha csak a testi paramétereket tekintjük: a testmagasságból és a testsúlyból számolt BMI index (2 éves életkor felett). A szülők gyermekük testsúlyáról alkotott elképzelései és az orvosok által a túlsúly és az elhízás klinikai diagnózisához használt BMI-kategóriák közötti nyilvánvaló eltérés arra utal, hogy a szülőknek segítségre van szükségük ahhoz, hogy felismerjék, ha gyermekük egészségtelen súlyú. Ha egy szülő nem hiszi, hogy gyermeke túlsúlyos, miért ösztönözné őt arra, hogy egészségesebben étkezzen vagy fizikailag aktívabb legyen? Úgy tűnik, hogy a gyermekkori elhízás elleni küzdelem első lépése a szülők felvilágosítása arról, hogy milyen az egészséges testsúly.

Adatok az EESZT-n

A gyermekek kötelező orvosi és védőnői szűrővizsgálatai során a testi paraméterek mérése az évek során rendszeresen megtörténik és rögzítésre kerül. A testarányok változásának az abszolút értéke, valamint annak a dinamikája is nyomon követhető. Ezek az adatok grafikusan is megjelenítésre kerülhetnek, s ezek a szülők számára is könnyen értelmezhetők. A pályázat részeként szeretnénk, ha a KSH Népességtudományi Kutatóintézete által, magyar adatok alapján tervezett és fejlesztett, a Belügyminisztérium szakmai irányelvében javasolt kidlongi.hu weboldal és applikáció bekerülhessen az EESZT szakmai és lakossági oldalára egyaránt.

Amennyiben a testsúlyváltozás abszolút értéke vagy dinamikája kóros, a szülő, és amennyiben az EESZT azonosítani képes a gyermek háziorvosát, akkor a háziorvos is jelzést kaphasson, hogy prevenciós vizsgálat keretében lehetőség legyen az orvosi vizsgálatra és mérlegelésre, szükség van-e korai beavatkozásra.

Dr. Kántor Irén szerint elsősorban a gyerekeket szeretnék bevonni a programba, hogy meggyőzhessék őket, vigyázzanak, ne hízzanak el. Akinél már megtörtént a baj, megfelelő támogatással vehessék fel a harcot a kilókkal.

– Nehéz úgy beszélni, hogy megérezzék a probléma súlyát, de ne kritikának, támadásnak vegyék az orvosi véleményt, hanem támogató hozzáállásnak tekintsék – mondja Kántor doktornő. – Új kommunikációs stílust kell kialakítani, ez a leginkább újszerű a programunkban. Hogyan tudjuk leghatékonyabban együttműködésre bírni az érintett gyermekeket és természetesen a szüleiket.

Felkészülés a beavatkozásra

Az ország 21 pontján, az alapellátó gyermekorvosok által már gondozott, orvosonként 10-10 gyermeket szeretnénk bevonni az újszerű, intenzív, strukturált ellátási modellbe. Olyan túlsúllyal, elhízással élő gyermekeket, akik az őket és (családi) környezetüket jól ismerő védőnő, alapellátó orvos szerint a leginkább profitálnak egy ilyen programban való részvételből. A bevont 210 gyermek mellett – a nagy valószínűséggel a túlsúly problémájában szintén érintett – családnak is hasznára válik az életmódváltás.

A Házi Gyermekorvosok Egyesülete és a Semmelweis Egyetem életmód-ambulanciája közreműködésével 21 alapellátó orvost toborzunk, akik vállalják, hogy az életmód-ambulancia négytagú csapatával (gyermekgyógyász-endokrinológus, gyógytornász, pszichológus, dietetikus) folytatott hatórás online konzultációt követően megkeresik saját praxisukban azt a 10-10 gyermeket, akik megítélésük szerint a legtöbbet profitálnának a módszer használatától.

Rövid és hosszú távú célok

A cél a 210 gyermek 6–12 hónapon keresztüli követése havi találkozásokon keresztül. Amennyiben a célzott 210 gyermek követése során meggyőzőek a tapasztalatok, tehát a gyerekek és a közvetítő alapellátó orvosok sikerélményekkel gazdagodnak, a gyerekek ismeretei az egészséges életmóddal kapcsolatban pontosakká válnak, döntéseik tudatosabbak lesznek. A projekt szélesíthető, a bevont alapellátók és családok számának bővítésével valóban tömegeket érhet el.

A program hosszú távú céljáról kérdeztem Kántor doktornőt. Első, humoros válaszán jót nevettünk:

– Pár évtized múlva legyenek munkanélküliek a felnőttkardiológusok!

A kérdésre adott komoly válasza is tanulságos mindannyiunk számára:

– Magyarország az elsők között van a gyermekkori elhízás tekintetében. Ettől a dicsőségtől meg kell szabadulnunk! Az elhízásban a környezetnek nagyobb a felelőssége, mint az egészségügynek, de amit az egészségügy megtehet, tegyük is meg! És hívjuk fel a döntéshozók figyelmét a környezet megváltoztatásának fontosságára!

Herth Viktória