Feltöltés dátuma: 2024.05.09.

A közösségi média szerepe

Az 1-es típusú cukorbetegség diagnózisának felállításával az egész család számára veszi kezdetét egy olyan új élet, amelyben az egészség szigorú feltételekhez kötött. A kórházban töltött napok és edukáció után megkezdődik az elsajátított ismeretek önálló alkalmazása, mindennapi életbe integrálása. A szülők a gyermekük kezelésének megkezdéséhez szükséges alaptudással hazatérve hozzáfognak ismereteik bővítéséhez.

Illusztráció

A mindennapi problémák kezelésében komoly segítséget adhatnak az olyan online fórumok, amelyekben a tagok megosztják egymással a tudásukat, elmélyítik az ismereteiket, a betegség kérdéseinek megvitatásán túl a mindennapi élet más témáiban is támogatják egymást. A könnyen és gyorsan elérhető internetes médiahasználat előtérbe kerülésével az ilyen közösségek az 1-es típusú diabéteszes gyermeket nevelők támogatásában is egyre nagyobb szerepet játszanak világszerte.

A válaszadók életkor szerinti megoszlása
A válaszadók életkor szerinti megoszlása

Kíváncsiak voltunk, hogy az érintett magyar családok életében milyen szerepet játszik az online csoportban való részvétel, hogyan befolyásolja döntéseiket, ezért az 1-es típusú diabéteszes gyermekeket nevelő szülők egyik legnagyobb közösségimédia-csoportjának tagjait megkértük, hogy anonim módon vegyenek részt egy kérdőíves kutatásban.

A kérdéssort 267 fő töltötte ki, az általuk adott válaszok alapján készült eredményeket osztjuk meg az alábbiakban. A válaszadók 94,8 százaléka volt nő, ami azt mutatja, hogy a gyermekek diabéteszének menedzselését elsősorban az édesanyák végzik. A demográfiai adatok alapján a válaszadók többsége 35 és 44 éves kor közötti, az iskolai végzettségük szerint felsőfokú tanulmányokkal rendelkeztek legtöbben. A családi státuszra vonatkozó kérdés alapján a kitöltők 87,6 százaléka házasságban vagy párkapcsolatban élt.

A válaszadók iskolai végzettség szerinti megoszlása
A válaszadók iskolai végzettség szerinti megoszlása

A csoportban a válaszadók többsége 11–16 év közötti gyermekeket nevelt és legtöbbjüknél a diagnózis felállítása óta eltelt idő kevesebb, mint 6 év. Az 1-es típusú cukorbetegség diagnózisának felállítása óta eltelt évek átlaga 4 év és 2 hónap volt. A válaszadó szülők többsége tehát kiskamasz gyermeket nevelt és az élethosszig tartó terápia kezdeti éveinek elején tartott.

Kérdéseket tettünk fel a közösségi média használatának módjára és gyakoriságára vonatkozóan. A kitöltők 71,5 százaléka naponta egyszer vagy többször, 22,1 százaléka egy hét alatt több alkalommal keresi fel az online csoportot. Csupán 2,2 százalékuk látogatja az oldalt havi egy alkalomnál ritkábban.

A válaszadók csoporttagságának időtartama
A válaszadók csoporttagságának időtartama

A szülők egyharmada egynél több eszközt használ az internethez való csatlakozáshoz. A résztvevők 73,2 százaléka okostelefonon keresztül kommunikál, 16,3 százaléka laptopon, 7,4 százaléka számítógépen és 3,1 százaléka táblagépen keresztül éri el a közösséget. A csoportról való tudomásszerzésre megjelölt válaszok alapján a „másik, diabéteszes gyermeket nevelő szülőre” való hivatkozás 44,8 százalékkal a legmagasabb arányú. Ezt követi 27,1 százalékkal a „magam találtam” válasz és az egészségügyi szakdolgozókra (kezelőorvosokra, szakápolókra, asszisztensekre, dietetikusokra) leadott megjelölések száma összesen a szavazatok 25,8 százalékát képviseli.

Arra a kérdésre, hogy létrejött-e olyan kapcsolata a válaszadónak a csoporton belül, amelyet privát online beszélgetés követett, 64,4 százalékban igen válasz került megjelölésre. Arra pedig, hogy létrejött-e olyan kapcsolata a csoporton belül, amelyet tervezett személyes találkozás követett, a kitöltők 34,5 százaléka válaszolt igennel. Ezek alapján megállapítható, hogy az online közösségi térben aktív személyes kommunikáció is zajlik, amit minden harmadik esetben személyes találkozó követ.

„Ki az, akitől hallott a csoportról?”
„Ki az, akitől hallott a csoportról?”

Kérdéseket tettünk fel arra vonatkozóan, hogy a csoporton belüli beszélgetések, információk milyen mértékben kerülnek ki a virtuális térből és mennyire vannak jelen a valós életben, illetve hogy megbeszélik-e a csoportban olvasottakat más személyekkel. A kapott válaszok azt mutatják, hogy a szűk családon belüli kommunikáció csaknem a kétharmadát adja a csoporton belüli történések megvitatásának. A betegség kezelésében részt vevő szakemberek közül arányaiban a kezelőorvosok 13,2 százalékkal, a szakápolók, szakasszisztensek 3 százalékkal, a dietetikusok 2,3 százalékkal, a háziorvosok 2,1 százalékkal részesedtek. A saját, diabéteszben nem érintett baráttal a szülők 8,4 százaléka, a diabéteszes gyermekek pedagógusaival pedig 5,1 százaléka vitatja meg a témákat.

„Ki az, akivel megbeszéli a csoportban olvasottakat?”
„Ki az, akivel megbeszéli a csoportban olvasottakat?”

Megkérdeztük, hogy a válaszadók családtagjai, ismerősei is résztvevői-e a csoportnak. Az erre adott feleletek információt szolgáltatnak azzal kapcsolatban, hogy a környezet mennyire fogadja el és tartja fontosnak a csoporttagságot vagy mennyire folyik bele ezzel a diabéteszes gyermek ellátásába. A válaszadók 42,7 százaléka jelölte meg azt, hogy más családtag, ismerős is tagja a csoportnak. Közülük 53 százalék házastárs, élettárs vagy partner, 20,1 százalékban nagyszülő, 16,4 százalékban maga a diabéteszes gyermek és 3 százalékban a gyermek testvére, ugyanennyiben pedig a szülő testvére.

Összegezve elmondható, hogy a sorstárs szülők az online tereken hamar megtalálják egymást és tartós kapcsolatot alakítanak ki, ennek alapja a család együttélése a diabétesszel és a mindennapi menedzsment gyakorlati kérdései lesznek. Az önsegítő csoportokban a szülők megoszthatják másokkal nehézségeiket, támogatást és tanácsot kaphatnak gyermekeik betegségkezelésével kapcsolatban.

A kérdőív további részében arra kerestük a válaszokat, hogy a szülői döntéseket milyen módon és mennyire befolyásolják a csoport életében zajló beszélgetések, megosztott tartalmak, illetve ezek számukra mennyire hasznosnak a mindennapi életben. A folytatásban majd az ezekre a kérdésekre kapott visszajelzéseket osztjuk meg.

Tesch Zsanett, dr. Buzás Norbert Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Egészség-gazdaságtani Intézet

Megjelent a diabetes junior2024/1. számában

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!