Gyermekek és a COVID-19

Friedrich Schiller, a híres német költő, drámaíró, filozófus és történész november 10-i születésnapján, minden évben egy elismert közéleti személyiség mondja el a Marbachi Német Irodalmi Archívumban a Schiller-beszédet. Tavaly a koronavírus-kutatásai által ismertté vált Christian Drosten német tudós beszélt. Amikor a cikk megírásához hozzákezdtem, az ő gondolatai – amelyekből most idézni szeretnék – jutottak az eszembe.

„…járvány esetén ugyanaz érvényes, mint korunk más globális kihívásainál: ha meg akarjuk őrizni a szabadságunkat és a jólétünket, akkor mindent el kell követnünk, hogy az egész társadalmat magunkkal vigyük. Komplex tényállásokat is a közvélemény elé kell tárnunk, és szakmailag helyes tájékoztatást kell adnunk. Tudósokként itt fontos társadalmi funkciónk van, amelyben senki nem helyettesíthet minket. Ez kifejezetten azt is jelenti, hogy a nyilvánosság előtt folyó vita részévé kell tennünk a felismeréseinket, és azokat egyértelműen és pártos elfogultság nélkül kell képviselnünk.

Ezzel egyidejűleg nem nézhetjük el, ha tényeket ignorálnak, ferdítenek el vagy csonkítanak meg. Ha a tudományt politikai célokra használják, instrumentalizálják vagy normáiban megsértik, akkor nekünk igazolható tényekkel állást kell foglalnunk.”

Ezeknek a gondolatoknak a jegyében készítettem el írásomat a COVID-19 és az 1-es típusú diabétesz kapcsolatáról.

A járvány eredete

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos első megbetegedésekről a jelentések a kínai Vuhanból érkeztek. A városban, amely Hupej tartomány székhelye, rövid időn belül halmozottan jelentek meg különös tüdőgyulladással járó esetek, 2020. január 5-ig összesen 59. Az új, korábban emberben nem azonosított, rendkívül fertőző koronavírustörzs (SARS-CoV-2) első felbukkanását visszamenőleg 2019. november 17-ére tették. Az érvényes álláspont szerint az eredetileg csak állatokban megtalálható vírus terjedt át az emberre. Ez az ún. koronavírus-betegség később COVID-19 néven vált ismertté, és egy új világjárvány kezdetét jelentette. Az elnevezésben a „CO” a korona, a „VI” a vírus, a „D” a betegséget (disease) jelöli, a „19” pedig az első észlelés évére utal.

Összeesküvés-elméletek a koronavírussal kapcsolatban

A koronavírus megjelenésével kapcsolatban két összeesküvéselmélet kapott nagyobb nyilvánosságot: az egyik Amerikát, a másik a járvány epicentrumának számító Vuhan egyik laboratóriumát veszi célba, és biológiai hadviselést sejtetnek a háttérben. Hangsúlyoznunk kell, hogy ezeknek az elméleteknek semmiféle tudományos alapjuk nincsen.

A COVID-19 előfordulása gyermekekben

Gyermekekben a fertőzés a járvány kezdetén nagyon ritka volt; Olaszországban, ahol az első hullám a legtöbb áldozatot szedte, a gyermekek az összes beteg 1 százalékát adták. Később (a második, de főként a harmadik hullámban) a betegség gyermekkori előfordulása egyre gyakoribbá vált. 2021 májusában az USA-ban az új esetek 22 százaléka gyerek volt. Ekkor már hazánkban is előfordultak a kórházba kerültek között 3 hónapos, sőt még hat- és kéthetes csecsemők is, de a betegség fellépésére leginkább kiskamaszkortól számíthatunk.

Mára egyre több SARS-CoV-2-variáns alakult ki a világban (hazánkban is), és a gyermekek megbetegedési arányának növekedését a fertőzőképesebb új mutánsok (delta-, lambda-variáns, közülük az első már hazánkban is megjelent) okozzák. (A másik ok, hogy a gyerekek legkorábban 12 éves korban kaphatják meg a vakcinát, amire a későbbiekben még visszatérek.) Ami leginkább ijedtségre adott okot, hogy megjelent két, súlyos betegséggel járó „covidos” kórkép, az úgynevezett Multisystem Inflammatory Syndrome (MIS-C) és a Pediatric Inflammatory Multisystem Syndrome (PIMS).

MIS-C és PIMS

Néhány esetben az akár enyhe vagy tünetszegény formában lezajló heveny COVID-19-fertőzést követően egy-két héttel, hónappal jelentkezhet egy sokszervi gyulladásos betegség, amely egyes gyermekekben akár súlyos, életveszélyes állapothoz is vezethet. A szakirodalom ezt az állapotot MIS-C-ként vagy PIMS-ként említi.

A súlyos sokszervi gyulladás tünetei nagyon sokszínűek: láz; hasfájás, hányás, hasmenés; kötőhártya-gyulladás; kiütés; sokk; nyálkahártyák gyulladása (nyelv, ajak); légúti tünetek; tenyerek, talpak duzzanata; nyirokcsomó-megnagyobbodás, akár szívizom-érintettség is felléphet. A betegség halálozása 2-4 százalék!

Emellett sürgősségi osztályunkon (és számos más kórházban is) egyre több olyan beteget látunk, akiknél néhány héttel vagy akár hónapokkal a COVID-19-fertőzés lezajlása után egy igen szerteágazó tünetegyüttes lép fel, ami makacsul fennáll, és jelentősen rontja a gyermekek életminőségét. Az életet ugyan nem veszélyeztető, de igen megterhelő állapot leggyakoribb tünetei a fáradékonyság, nehézlégzés, mellkasi fájdalom, koncentrációs zavarok, álmatlanság. Amennyiben a panaszok a fertőzés lezajlása után legalább 12 héttel is fennállnak, a kórkép a „long-COVID” (vagyis hosszú COVID) vagy „post-COVID” szindrómának felel meg.

A diabéteszes gyermekeket speciálisan érintő kérdések

Gyakrabban fordul-e elő a COVID-19?

Már a járvány kezdetén megjelent azoknak a krónikus betegségeknek a listája, amelyek fokozottan esendővé teszik a betegeket a COVID-19 iránt. Közöttük a diabéteszt is felsorolták. Ugyanakkor az is világossá vált, hogy nem lehet az idős, elhízott, több társbetegséggel küzdő 2-es típusú diabéteszben szenvedő betegekben megfigyelteket az 1-es típusú diabétesszel élő gyermekekre alkalmazni. Ki is nyilvánították: a diabéteszben szenvedő gyermekek és fiatalok COVID-19-veszélyeztetettsége nem fokozott.

Később konkrét adatok jelentek meg a kérdésben, és az álláspont finomodott: az anyagcserekontroll minősége mind a betegség fellépésére, mind kimenetelére alapvető hatással van.

Súlyosabb-e a betegség lefolyása?

Nagy beteganyagon végzett vizsgálatok igazolták, hogy a jól kezelt diabéteszes gyermekekben (hba_1c≤7%) a COVID-19-fertőzés szövődményeinek esélye az egészséges társaikkal összehasonlítva nem nagyobb. Ugyanakkor a tartósan rossz anyagcseréjű (hba_1c>9%) gyermekekben a súlyos komplikációk kialakulásának rizikója tízszeres! Ha a hba_1c tovább emelkedik (9-ről 10%-ra), a szövődmények megjelenése ugrásszerűen nő.

Emelkedett-e a friss diabéteszes gyermekek száma a járvány alatt?

Ismert, hogy a vírusbetegségeknek szerepük van az 1-es típusú diabétesz kialakulásában. Az is bizonyított, hogy bizonyos vírusok fokozottan veszélyesek a betegség előidézése szempontjából. Számos vizsgálat igazolta, hogy a SARS-CoV-2 is nagy valószínűséggel megtámadhatja az inzulintermelő béta-sejteket.

A legelső közlemény a témában még 2020-ban jelent meg, és arról számolt be, hogy 2020 március és június között Észak-Nyugat-Londonban az új esetek számának ugrásszerű növekedését figyelték meg. Később, nagy beteganyagon tett megfigyelések ezeket az adatokat nem erősítették meg. Sem Németországban, sem Finnországban (ahol az 1-es típusú diabétesz előfordulása a leggyakoribb), sem az első hullám által legjobban sújtott országok közül Olaszországban nem észlelték az új, 1-es típusú diabéteszes betegek számának növekedését.

Az incidencia (azaz az új esetek számának) adatai érdemben egyelőre még most sem értékelhetők, hiszen túl rövid az eltelt idő.

Hogyan alakult a gyermekek anyagcsere-állapota a járvány alatt?

Viszonylag sokan vizsgálták ezt a kérdést, így sok, néhol egymásnak ellentmondó adat került napvilágra. Dominálnak azonban azok a közlések – köztük a mi klinikánkon végzett vizsgálat is –, ahol az anyagcsere-állapot javulásáról számoltak be. Ezt részben a hba_1c csökkenése, valamint a szöveti cukormonitorozás során mért normáltartományban eltöltött idő hossza is bizonyította.

Ez nem meglepő, hiszen amikor a gyermekek otthon maradtak, sokkal kevesebb stressz érte őket. Általában a szülők is otthonról, home office-ból dolgoztak, ami szoros szülői felügyeletet biztosított.

Mi van a kövér, illetve a 2-es típusú diabéteszes gyermekekkel?

A járvány során már nagyon az elején világossá vált, a túlsúlyos felnőttekben a COVID-19-fertőzés veszélye extrémen magas. Sajnos igaz ez a gyermekekre is. A leginkább veszélyeztetettek azok a 16 évnél idősebbek, akik súlyos obezitásban (kövérségben) szenvednek (testtömegindexük >40 kg/m2), illetve azok, akikben társbetegség (diabétesz, magas vérnyomás) fordul elő.

Mit tehetünk azért, hogy a következő hullámot elkerüljük?

A járvány elején tehetetlenül figyeltük a betegség térhódítását. A higiéniás rendszabályokon, a távolságtartáson és a maszkviselésen kívül nem volt egyéb eszközünk a betegség terjedésének a megfékezésére. Azután megérkeztek a védőoltások, és egy kicsit fellélegeztünk. Különösen akkor, amikor elkezdték először a 16–18 éves, majd a 12–15 éves korosztály oltását is.

Számomra érthetetlen, hogy mindenütt a világban, így Magyarországon is vannak olyanok, akik mind maguk, mind gyermekeik nevében visszautasítják a vakcina beadását. Ne feledjük, aki nem oltatja be magát, az nem csak a saját életét, az egész társadalmat veszélyezteti!

Jelenleg több mint 200 koronavírus-vakcina áll világszerte fejlesztés és kipróbálás alatt. Magyarországon jelenleg ötféle vakcinával történik az oltás. A különböző COVID-oltóanyagok eltérnek abban, hogy mit tartalmaznak, vagyis hogy milyen koronavírus-„összetevőt” juttatnak be a szervezetbe, és miként serkentik fokozott ellenállásra az immunrendszert. Az egyes vakcinák értékelése hatásosság és a mellékhatások szempontjából messze meghaladja ennek az irománynak a kereteit. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint az oltás felvétele azonban összehasonlíthatatlanul kevesebb veszélyt rejt magában, mint a koronavírus-fertőzés.

Nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy egyedül a széleskörű oltás jelenti a kiutat ebből a világjárványból; az egyetlen megoldást, hogy megmentsük magunkat, gyermekeinket, családunkat és embertársainkat a COVID-19-megbetegedéstől, és visszakaphassuk nagyon vágyott korábbi életünket.

Dr. Körner Anna

A Magyar Diabetes Társaság és a Magyar Gyermekorvosok Társasága Gyermekdiabetes Szekciójának elnöke