Feltöltés dátuma: 2020.01.26.

Mérlegen a valóság

Egy diabétesszel élő személynek a mérleg igen fontos eszköze, hogy egyensúlyban tarthassa az étkezés okozta vércukorszint-emelkedés nagyságát. Ennek ellenére az utóbbi időben kevésszer került előtérbe ez a téma. Pedig a mérleg által szolgáltatott információk segítséget adnak az elfogyasztandó étel szénhidráttartalmáról és meghatározhatják a beadandó inzulin mennyiségét.

Illusztráció.

Az ajánlások azt mondják, hogy félévente, de évente mindenképp érdemes mérlegre tenni nyersanyagainkat, ételeinket, hogy kalibrálni tudjuk szemmértékünket. Talán hallottatok arról a mondásról, miszerint „minden szentnek maga felé hajlik a keze, a cukorbetegnek pedig a szeme”. Ez azt mutatja, hogy a diabéteszesek szemmértéke idővel tévedhet, és elkezdi alábecsülni a szénhidráttartalmakat.

Ilyen történt velem is, miközben délután készítettem a szokásosnak mondható kapucsínómat. Elkezdtem magasabb vércukorértékeket mérni egyik, másik, sokadik délután. Első gondolatom az volt, hogy kevés inzulint adtam, biztosan másként reagál a szervezetem a szénhidrátra és rossz a szénhidrátarány. Aztán lemértem, hogy miből mennyit is teszek a csészémbe. Kiderült, hogy rendesen alábecsültem a szénhidráttartalmát. Csupán onnan indult a dolog, hogy másik kanállal kezdtem el szedni, más-más bögrét használtam, és idővel a szemmértékem is elállítódott. Így megjártam, mert kevesebb inzulint adtam be magamnak.

Érték a mérték

Illusztráció.

Magyarországon a grammot használjuk a szénhidrát mennyiségének egységeként. A tápanyagtáblázatokban is gramm mennyiségekre vonatkoztatva találhatunk értékeket. A megjelenített szénhidrát-mennyiség 100 gramm nyers állapotban lévő nyersanyagra vonatkozik, esetleg 1 deciliterre vagy külön feltüntetve 1 darabra. Tehát a durumtésztát főzés előtt kell lemérni. A mérlegen látható adattal pedig tovább tudunk számolni a tápanyagtáblázat vagy az adott élelmiszer élelmiszercímkéjén szereplő értékek segítségével.

Hogyan érdemes számolni? Sok megközelítés, számítási mód szerint kezdhetünk neki a szénhidrát számolásának. Először is kérdés, hogy mit szeretnénk kiszámolni.

Van egy közepes almánk, amit szeretnénk megenni. A mérleg 176 grammot mutat. Hogyan számoljuk ki a szénhidráttartalmát?

100 g alma 7 g szénhidrátot tartalmaz átlagosan. Nekünk 176 grammos almánk van. Nézzük meg, hogy 1 gramm almában mennyi szénhidrát van. Ha kettővel balra tesszük a vesszőt (100-zal osztunk), akkor megkapjuk, hogy 1 gramm almában 0,07 gramm szénhidrát van. Ezután már csak a mi, 176 grammos almánkat kell megszorozni az 1 gramm szénhidráttartalmával. Az eredmény pedig 12,32, vagyis 12 gramm szénhidrát van a 176 gramm tömegű almánkban.

Másként leírva: 100 gramm alma → 7 gramm szénhidrát – osztva 100-zal: 1 gramm alma → 0,07 gramm szénhidrát – szorozva 176-tal: 176 gramm alma → 12,32 gramm szénhidrát.

Hogy teljes legyen a kép, nézzük meg, hogy a 12,32 gramm szénhidrátot tartalmazó almám mellé mi fér még, ha 25 gramm szénhidrátot szeretnék elfogyasztani. Ez a következő számolási metódus.

Adott szénhidrátból szeretném megtudni, hogy hány gramm (darab vagy deciliter) fér bele.

Ha 25 gramm szénhidrátot szeretnék összehozni és ebből elment 12,32 gramm az almára, egyszerű kivonással (25−12,32) megkapjuk, hogy 12,68 gramm szénhidrátot tudok még elfogyasztani.

Két opciót nézzünk meg, az egyiknél Korpovit kekszet társítunk az alma mellé, a másiknál pedig búzakorpás diákrudat.

Korpovit keksz: 12,68 gramm szénhidrát maradt, amit Korpovit kekszként szeretnék megenni. 1 darab Korpovit kekszben 3,3 gramm szénhidrát van. Ahhoz, hogy megkapjam hány darab fér bele a közel 13 gramm szénhidrátba, el kell osztanom az 1 darab szénhidrátjával.

1 darab Korpovit keksz → 3,3 gramm szénhidrát – 12,68 gramm szénhidrát elosztva 3,3-mal → 12,68/3,3=3,84.

Tehát 3,84 darabot, kerekítve 4 darab Korpovit kekszet ehetek meg az almám mellé. Ellenőrzésként – gyakorolva az első pontban leírt metódust – számoljuk ki, hogy így mennyi szénhidrátot fogyasztok el.

Volt egy 176 grammos almám, ami 12,32 gramm szénhidrátot tartalmaz, és van 4 darab Korpovit kekszem (4×3,3=13,3), amelyben összesen 13,3 gramm szénhidrát van. Összesítve: 12,32+13,3=25,62 gramm szénhidrátot viszek így be a szervezetembe.

Búzakorpás diákrúd: Mi van akkor, ha búzakorpás diákrudat szeretnék enni? Számoljuk ki, hogy hány gramm diákrúd fér az alma mellé 12,68 gramm szénhidrátértékben!

A búzakorpás diákrúd 100 grammjában 46 gramm szénhidrát van. Hány gramm diák­rúdban lesz 12,68 gramm szénhidrát?

100 gramm búzakorpás diákrúd → 46 gramm szénhidrát – 12,68 gramm elosztva 46 grammal → 12,68/46=0,2756 – 100 gramm diákrúd 0,2756-szorosát fogyaszthatjuk el, vagyis még hiányzik egy 100-zal való szorzásunk → 0,2756×100=27,56.

Ez azt jelenti, hogy 27,56 grammnyi búzakorpás diákrudat ehetek meg az almám mellé. Picit felfelé kerekítve 28 grammot fogok kimérni a mérlegemen.

Csak a biztonság kedvéért ellenőrizzük vissza, hogy jól számoltunk-e: 28 gramm búzakorpás diákrúd szorozva 1 grammnak a szénhidráttartalmával (28×0,46=12,88). Ehhez hozzáadjuk az almánk szénhidrátját: 12,88+12,32=25,2 gramm szénhidrát.

Ha figyelted, akkor a visszaellenőrzésnél az 1 grammnyi szénhidrátmennyiséggel szoroztam. Azt hiszem, ez a legegyszerűbb, de ha úgy biztosabb vagy benne, akkor szorozd meg a 100 grammra vonatkozó szénhidrátértékkel, utána viszont oszd el 100-zal: (28×46=1288)/100=12,88.

Ha nem szereted a matekot és nehezedre esik ennek megértése, kivitelezése, kérlek, ne add fel!

A sok gyakorlásnak meglesz a gyümölcse!

Sok gyakorlással belejössz, s utána már gondolkodás nélkül tudod számolni gramm alapján a szénhidráttartalmat vagy éppen, hogy adott szénhidrát-mennyiségbe hány grammnyi nyersanyag fér bele. Ne sajnáld az idő- és energiabefektetést, mert később sokkal könnyebben fog menni a szénhidrátszámolás.

Arra még szeretném felhívni a figyelmedet, hogy a szemmértéked finomhangolása mellett változhat az adott termék beltartalmi értéke is. Nem csak a csomagolást szokták időnként módosítani, hanem elképzelhető, hogy a receptet (a hozzáadott anyagok körét és mennyiségét), vagy éppenséggel egy keksz tömegét csökkentik vagy növelik. Pékáruknál is látható, hogy az egyik üzletben kisebb, míg a másikban nagyobb kiszerelésben árusítják ugyanazt a terméket. Mindezek pedig megváltoztatják a szénhidráttartalmat, ami miatt rosszul kalkulálhatsz. Ezért időnként rakd mérlegre a kekszeket, pékárukat is. A sok kicsinek tűnő szénhidrát nagy mennyiséggé tud összeadódni.

Naponta többször étkezünk

Nem túlzás tehát azt állítani, hogy az étkezés az egyik legmeghatározóbb tényező vércukorértékünk alakulásában, amelybe igenis van beleszólásunk. Tőlünk függ, hogy mikor, miből, mennyit eszünk. Ehhez pedig a mérleg, a tápanyagtáblázat, a számológép jó segítséget ad. Ha nem vagytok biztosak a mennyiségekben, keressétek fel a gondozóban lévő dietetikust, aki készségesen fog segíteni. Ha pedig az inzulin–szénhidrát arányokkal van gond, az orvosod a legjobb tanácsadód, beszélj vele!

Érdemes azonos kanalat, szedőeszközt, tányért, poharat használni, hogy legyen mihez viszonyítani. Ettől függetlenül időnként tedd mérlegre ételeidet, hogy megtudhasd a valóságot: hogy mennyi az annyi?

Deák Ottilia

Megjelent a diabetes junior2020/1. számában

Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!