Gyermekdiabétesz Nap 2019

Visszatekintés

A diabétesz világnapját november 14-én, az inzulint felfedező, Nobel-díjas Frederick Banting születésének évfordulóján tartják mindenütt a Földön, de Magyarországon van egy másik fontos nap is, mégpedig januárban, a gyermekdiabéteszeseké. Amint a Semmelweis Egyetemen megrendezett XIV. Országos Gyermekdiabétesz Napon is elhangzott, a január 11-i időpont azért különleges, mert 1922-ben ezen a napon alkalmazták először az inzulininjekciót egy tizennégy éves cukorbeteg fiún, Leonard Thompsonon, és ezzel megmentették a kómaközeli állapotban lévő gyermek életét. – S. Bonnyai Eszter összeállítása

„A tudományos munka és az oktatás csak a betegellátással alkotott hármas egységben képes olyan eredményeket elérni, amelyek könnyebbé teszik a cukorbetegek mindennapi életét” – mondta az alapításának 250. évfordulóját ünneplő egyetem klinikai rektorhelyettese, dr. Szabó Attila, külön megköszönve a hazai diabéteszcentrumok dolgozóinak évtizedek óta folytatott, odaadó munkáját.

Dr. Szabó László nyugalmazott főorvos, a nap „ötletgazdája” idézte fel, hogy 1997-ben a szombathelyi ­Markusovszky Kórházban őt bízták meg a gyermekdiabétesz-szekció tudományos ülésének megszervezésével. Ahhoz kapcsolódva, az inzulin elsőkénti gyógyászati alkalmazásának 75. évfordulóján emléknapot is tartottak, majd nyolc évvel később Budapesten megrendezték az első Gyermekdiabétesz Napot. Arra törekedtek, hogy a szakma, a gondozók és az érintettek számára teremtsenek alkalmat a találkozásra, a feladatok, tennivalók megbeszélésére.

Az elmúlt évek igazolják, hogy ezekre az összejövetelekre egyre növekvő igény van és nem csak fontosak, de eredményesek is.

Programözön

A nagyteremben egymást követték a szakmai előadások, kerekasztal-beszélgetések és fórumok, egyebek között az inzulinpumpa és a szenzor használatáról, a gluténmentes diétával kapcsolatos dilemmákról, az edukáció jelentőségéről és a táboroztatásról. Az aulában eközben diabéteszes fiatalok és gyerekek adtak műsort, volt bőrápolási tanácsadás, fogászati szűrés, neuropátiavizsgálati bemutató, valamint lehetőség arra, hogy az érdeklődők pszichológusokkal folytassanak egyéni konzultációt.

A gyerekeket főként a látványosságok és kézműves foglalkozások vonzották. Mesés alkotások születtek a zöldségfaragó műhelyben, nagy volt a nyüzsgés a társasozóasztal mellett, de a legátütőbb sikert kétségtelenül a NEO Segítőkutya Egyesület négylábú sztárjai, Keksz, Mák, Mylo és Borsó aratták. Keksz a kétéves korában, 1-es típusú diabétesszel diagnosztizált Siklóssy Hanga kiskutyája, kétesztendős, középtermetű uszkár. Magyarországon az első, vércukorszintjelzésre kiképzett kutya.

Zsófia egy hallássérült barátnője révén került kapcsolatba a NEO-val. Az általuk kiképzett segítő kutyáknak nagy szerep jut gazdáik társadalmi, társasági integrációjában, mert a puszta jelenlétükkel megkönnyítik a kapcsolatteremtést a sérült és az egészséges emberek között. Lelki társ és érzelmi támasz is a kutya, erre pedig a beteg gyerekeknek különösen nagy ­szükségük van.

Az egészségesekkel beszélgetnek

A játszósarokban egy kedves mosolyú, negyedéves medikával ismerkedtem össze. Váczi Fruzsina gyermekorvosnak készül, így örömmel jelentkezett a Szurikáta Alapítvány önkénteseket toborzó felhívására. Társaival együtt olyan óvodákba, iskolákba látogatnak el, ahol cukorbeteg gyerek is van a csoportban. Játékba vonva őket a diabéteszről beszélgetnek az egészségesekkel, arról is például, hogy a társuk miért ehet akár órán is, miközben nekik nem szabad. A cél, hogy ne különcként, inkább hősként tekintsenek a diabéteszesekre. A sokféle játék, amelyeket ezekre az alkalmakra magukkal visznek, megkönnyíti a kommunikációt és a szemléltetést, de a gyerekek ezek nélkül is sokszor nyitottabbak és elfogadóbbak, mint a felnőttek némelyike – mesélt élményeiről a leendő doktornéni.

Gulyásbomba

Hétszáz, jórészt speciális táplálkozási igényű ember étkeztetését nem volt könnyű megoldani a szervezőknek. Bár a wellness palacsintázó és a salátázó pultjánál remek kóstolókat lehetett fogyasztani, az ebédeltetés mikéntje némi fejtörést okozott. A megoldást a Hortobágy Street Food Kft. gödöllői Gulyásbombázójánál találták meg. A cég vezetője, Ponyiczky László 2-es típusú, tünetmentes cukorbetegként mutatkozott be, miközben pillanatra se hagyta abba a munkát. Sok a gyerek, nekik enni kell – mondta.

Diabéteszes rendezvényre először települtek ki, a 40 gramm szénhidrátot tartalmazó kifliket külön erre az alkalomra süttették. De hogy mi is az a gulyásbomba? „Vasárnap déli pörköltmaradék kenyérhéjjal kitunkolva” – felelte a kérdésemre László, de ezzel csupán az általa kitalált, magyar fejlesztésű és gyártású street food étel lényegét igyekezett megragadni. A gulyásbomba valójában egy pörkölttel töltött kifli, megjelenésében hasonló a hot doghoz, csak sokkal jobb. Az előre, többféle ízvariánsban elkészített pörköltet adagonként porciózva műanyag fóliába töltik, majd lefagyasztják. Felhasználás előtt forró vízben átmelegítik, a fólia végét levágják és a pörköltet a hot dog-nyárson kilyukasztott, szintén meleg kiflibe nyomják. Zseniális ötlet.

A rendezvény végén sikerült dr. Körner Annát is megállítani néhány szóra: „A mai nap olyan erős civil összefogás eredménye, amelyből érdemes tanulni. Mi, szakemberek a diabéteszről persze többet tudunk, de a saját cukorbeteg gyerekéről mindig a szülő tud legtöbbet. Ezért van szükség az ilyen típusú rendezvényekre.”