A cukorbetegek életminősége
A védőoltások szerepe
Az orvostudomány folyamatos fejlődésének köszönhetően napjainkban a védőoltásokat tekintjük a fertőző betegségekkel szembeni védekezés leghatékonyabb módszerének.
Az oltóanyagok alkalmazása során élő, legyengített vagy elölt kórokozókat, ezek alkotórészét, illetve már kész ellenanyagot juttatunk a szervezetbe. Ezzel arra késztetjük, hogy készítsen olyan sejteket, amelyek majd a tényleges megfertőződés kapcsán működésbe lépnek, hatástalanítják a betegséget okozó baktériumokat, vírusokat. Az egészséges védekezőmechanizmusnak köszönhetően tünetek nélkül vagy enyhe tünetek kíséretében zajlik le a betegség. A hazánkban forgalmazott oltóanyagok biztonságosak, bizonyítottan hatásosak és magas minőségi követelményeknek felelnek meg. Engedélyezésük előtt és alkalmazásuk során is folyamatos ellenőrzés alatt állnak. A folyamatosan bővülő tapasztalatoknak köszönhetően választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy mennyi ideig nyújt védelmet egy-egy oltóanyag, szükséges-e emlékeztető védőoltás a hosszú távú védelem elérése érdekében.
Az oltások ellenjavallatai és reakciói
A védőoltások leggyakoribb ellenjavallata a lázas betegség. Ez azonban az esetek többségében átmeneti kontraindikáció, mert gyógyulás után az immunizálás elvégezhető. Az immunológiailag különösen érzékeny életszakaszokban (várandósság alatt és az azt megelőző három hónapban), illetve egyes betegségek (immunhiányos állapotok) esetén élő, gyengített kórokozót tartalmazó oltóanyag alkalmazását nem javasolják a szakemberek. Egyéb védőoltás beadását is egyéni előny- és kockázatmérlegelést követően, védőoltási szaktanácsadó állásfoglalása alapján célszerű elvégezni.
A védőoltások beadását követően olykor találkozhatunk oltási reakciókkal. Ezek többsége átmeneti kellemetlenség (az oltás beadásának helyén jelentkező bőrpír, fájdalom, duzzanat, fejfájás, láz), amely néhány nap alatt megszűnik. Nagyon ritkán fordulhat elő túlérzékenységi reakció. Az oltóanyagok beadását mindig orvosi rendelőben javasolt elvégezni, mert ott a személyi és tárgyi feltételek megfelelőek az ilyen, ritkán előforduló problémák kezelésére.
A kötelező védőoltások
Gyermekeink védelmének kialakítása már a szülészeti intézményben megkezdődik a tuberkulózis elleni vakcinával.
Csecsemő- és kisgyermekkorban a több alkalommal adandó, kombinált oltóanyaggal védettséget biztosítunk számos betegséggel (torokgyík [diphteria], szamárköhögés [pertussis], merevgörcs [tetanus] és a járványos gyermekbénulás) és kórokozóval (Haemophillus influensae, Pneumococcus) szemben.
A mumpsz, kanyaró és rózsahimlő megelőzését célzó védőoltást 15 hónaposan kapják gyermekeink. Ezeket az oltásokat az általános iskola hatodik osztályában megismételjük a hosszú távú védelem érdekében.
2019-ben a bárányhimlő elleni vakcinával bővült az oltási program, 13 és 16 hónapos korban. Általános iskola 7. osztályában oltjuk a gyerekeket a májgyulladást okozó vírus B törzse (Hepatitis B) ellen és a lányok részére önkéntesen választható HPV-oltóanyaggal, amely a leggyakoribb méhnyakdaganatot okozó vírusokkal szemben nyújt védelmet.
Ajánlott védőoltások
A kötelező oltások mellett lehetőség van néhány betegséggel szemben választható oltóanyagokkal védekezni.
Rotavírus
A hányással, hasmenéssel járó megbetegedést okozó rotavírus elleni vakcina különlegessége, hogy szájon át adható, 6 hetes kortól 24 hetes korig. A rotavírus által okozott fertőzés leggyakrabban kisgyermekközösségekben terjed, és a betegek 95 százaléka 5 éven aluli.
Gennyes agyhártyagyulladás
Gyermek- és fiatalkorban különösen javasolt a gennyes agyhártyagyulladás elleni immunizálás. E betegséget leggyakrabban okozó baktériumnak (Neisseria meningitidis) több törzse létezik, közös tulajdonságuk, hogy gyakran gyors lefolyású, súlyos, akár életveszélyes állapotot idéznek elő. A korszerű kezelési lehetőségek ellenére is – szinte mindig – maradványtünetekkel gyógyulnak (epilepszia, halláskárosodás, koncentrációzavar). Hazánkban, az utóbbi években leginkább a baktérium B és C törzse okozott megbetegedést. A fertőzés kialakulása szempontjából különösen veszélyeztetettek a csecsemők, az 5 év alatti gyermekek, a zárt közösségben élők (gyermekotthonok, kollégiumok, bentlakásos iskolák lakói), az új közösségbe kerülő fiatal felnőttek, a 14–25 év közöttiek, az egészségi állapotuk szempontjából veszélyeztetettek (például lépeltávolítás utáni vagy immunhiányos állapotok egyéni elbírálás alapján).
Az oltások (a B és C törzs elleniek is) már kis csecsemőkortól adhatók. Az alapvédettség két, illetve három dózis beadásával biztosítható, de szükséges az immunrendszer emlékeztetése az oltóanyag bizonyos időközönkénti ismételt beadásával. A C törzs elleni vakcina a 2 éves kor alatti gyerekek számára ingyenesen hozzáférhető.
Létezik olyan kombinált oltóanyag, amely a C mellett egyéb – Afrikában és Ázsiában honos – törzseket is tartalmaz. E kórokozók a globalizáció hatására Magyarországon is felbukkanhatnak. Ezt a kombinált vakcinát leginkább az 1 év feletti gyermekeknek emlékeztető oltásként alkalmazzuk.
A kullancs által okozott agyvelőgyulladással szemben is védekezhetünk védőoltással. Az alapvédettséget adó oltási sorozatot (amely 3 oltásból áll) a téli, még fertőzésmentes időszakban érdemes elkezdeni. Egyéves kortól adható, de a hosszú távú védettséget csak úgy lehet fenntartani, ha emlékeztető oltásokat is adunk 5 évente, illetve 49 éves kortól 3 évente. Az oltóanyag a kullancs által terjesztett Lyme-kór ellen nem nyújt védelmet, azonban ez a betegség korai felismerés és megfelelő kezelés mellett jól gyógyítható.
Cukorbetegek számára ajánlott védőoltások
A diabétesszel élő páciensek védelme érdekében – bizonyos fertőzésekkel szembeni nagyobb fogékonyság, valamint a szövődmények kialakulásának fokozott veszélye miatt – a kötelező és a napi gyakorlatban ajánlott védőoltások mellett néhány betegség megelőzésére fokozott gondot kell fordítani. A cukorbetegek számára javasolt védőoltásokat az Amerikai Diabétesz Társaság (ADA) legfrissebb ajánlása tartalmazza.
Influenza
Az influenza megbetegedés elleni védekezés a 6 hónapnál idősebb diabéteszes betegeknek ajánlott. Az immunizálást minden évben, még a járvány megérkezése előtt, az őszi időszakban szükséges elvégezni. A statisztikai adatok alapján e védőoltás alkalmazásával lényegesen csökkenthető a – gyakran kórházi kezelést igénylő – szövődmények kialakulásának esélye.
Pneumococcus
Az úgynevezett Pneumococcus baktérium (orrmelléküreg-gyulladást, tüdőgyulladást vagy súlyos fertőzést előidéző kórokozó) által okozott betegségek megelőzésével is javíthatók a diabétesszel élők életkilátásai. E védőoltás gyermekkorban része a kötelező oltási programnak. Hazánkban a 2 éven aluli gyermekek alapimmunizálása a baktérium 13 szerotípusát tartalmazó, konjugált oltóanyaggal történik. A fertőzés kialakulása szempontjából magas kockázatú betegcsoportoknak – ide tartoznak a cukorbetegek is –, amennyiben korábban még nem kaptak ilyen védőoltást, az előbb említett oltóanyaggal javasolt elkezdeni a védekezést. Szükséges azonban e betegek védelmének kiegészítése a 23 szerotípust tartalmazó vakcinával, 2–64 éves korig. A 65 évesnél idősebb cukorbeteg páciensek számára – a hosszú távú védelem érdekében – e vakcina 5 évente történő ismétlését javasolják a hazai általános védőoltási ajánlások.
Hepatitis B
A vércukorméréshez és az inzulin adagolásához alkalmazott eszközök használatából eredő fokozott fertőzésveszély (vérrel, testváladékkal történő érintkezés) miatt a májgyulladást okozó vírus B törzse (Hepatitis B) elleni védelem kifejezetten ajánlott a 18 évesnél idősebb, védőoltásban még nem részesült cukorbeteg páciensek számára. E vakcina hazánkban az 1990-es évek második felében épült be a kötelező oltási rendszerbe. Emiatt nagyon fontos ismerni a cukorbeteg gondozottak oltási előzményét. Az alapvédettséget biztosító oltási sorozat 3 oltásból áll. A hazai ajánlás alapján a művesekezelésben részesülő betegek – függetlenül a kezelést kiváltó alapbetegségtől – térítésmentesen részesülnek ebben a védőoltásban.
Hasznos tanácsok a védőoltásokkal kapcsolatban
- Az oltóanyagokat általában hűtőszekrényben, 2–8 C˚ között szükséges tárolni, otthoni körülmények között lehetőleg csak rövid ideig tároljunk vakcinákat!
- Az oltással kapcsolatos szokatlan tüneteket, reakciókat jelezzük az oltóorvosnak!
- Őrizzük meg és vigyük magunkkal a korábbi oltási dokumentációkat!
- Valamely alapbetegség vagy tervezett műtétek esetén a védőoltások ütemezését beszéljük meg a kezelőorvosunkkal.
- Az olthatóság tekintetében bizonytalan esetben védőoltási szaktanácsadó állásfoglalását érdemes kérni.
- Távoli országba történő utazás előtt érdeklődjünk a beutazáshoz szükséges és ajánlott védőoltásokról, a vakcinák a Nemzetközi Oltóközpontokban kérhetők.
- Utazás előtt hagyjunk időt a védettség kialakulására (4–6 hét).
- A gyógyszertárakban érdeklődjünk az oltóanyagok térítési díjáról, patikai elérhetőségéről.
A védőoltások a modern orvostudomány fejlődésének köszönhetően kiváló lehetőséget biztosítanak arra, hogy kiegészítsük, megerősítsük gyermekeink és önmagunk fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képességét. Az ajánlott oltások alkalmazásával hozzájárulhatunk a cukorbetegek életminőségének javításához.
Siklósiné Gyopáros Adriennvédőnő