Édes élmény Telkibányán
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház Velkey László Gyermekegészségügyi Központjának gyermekdiabétesz-gondozója idén ismét az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány Erzsébet-tábor pályázat jóvoltából, a Cukorbeteg Gyermekekért Alapítvány közreműködésével szervezte meg éves edukációs táborát, Telkibányán.
A táborban 40, 1-es típusú diabétesszel élő, 6–15 éves gyermek és 12 felnőtt önkéntes vett részt, közülük többen olyan fiatal felnőttek, akik maguk is cukorbetegek, mint jómagam is. 12 éves korom óta élek együtt a diabétesszel, gyermekként több alkalommal vettem részt hasonló táborokban, és most felnőtt fiatal orvosként igyekszem segítséget nyújtani kis sorstársaimnak.
Speciálisan képzett nővérek biztosították a folyamatos ellenőrzést, beleértve az ügyeleti szolgálatot is az éjszakai rosszullétek megelőzésére. A vércukoradatok folyamatos rögzítésével, a szénhidrát-mennyiségek számolásával és a programhoz igazítva módosítottuk a gyermekek inzulinadagjait. A diéta összeállításáról is külön személyzet gondoskodott.
Az edukációs diabétesztábor lényege, hogy a gyermekeket önállóságra tanítsuk, mindehhez a naponta tartott oktatások nyújtottak lehetőséget, melyek során ismereteiket interaktív módon bővíthették a cukorbetegdiétával, a mozgás diabéteszre gyakorolt hatásával, az eszközök használatával kapcsolatban.
A témák között szerepelt továbbá a hipo- és hiperglikémia kezelése, amelyek ellátását a megnövekedett mozgás miatt a megszokottnál sűrűbben jelentkező hipoglikémiák, majd ezt követő hiperglikémiák miatt többször gyakorolhatták a gyermekek. Mindemellett az elsősegélynyújtás alapjait is elsajátíthatták.
Tekintettel arra, hogy a 2020-as év eddig a COVID-19-vírusjárvány jegyében telt, kiemelt figyelmet fordítottunk a megfelelő higiéniás előírások betartására, a rendszeres kézfertőtlenítésre, illetve a vírusssal és a vírus elleni védekezéssel kapcsolatos ismeretek megszerzésére. Az edukációs foglalkozásba beépítettük az egészségügyi és vírusbiztonsági előírások megismerését.
A naponta tartott csoportfoglalkozások során lehetőségük nyílt rá, hogy elmondhassák, ők hogyan élnek együtt a cukorbetegséggel, miben okoz nehézséget számukra.
Mindemellett számtalan izgalmas programban is részük volt a mindvégig nagyon lelkes gyerkőcöknek. Szerdán Hevesi Tamás diabéteszes sorstársunk látogatott el hozzánk. Ő a diéta, a mozgás és az ellenőrzés fontosságára hívta fel a figyelmet, beszélgetett a gyerekekkel a mostani vírushelyzetről is.
Szerencsés helyzetben voltunk a táborhely szempontjából, a szomszédságában működik a csónakázótó körül megépült kalandpark. Ennek van egy tíz akadályból álló gyerek-kalandpark része, ahol a kisebb gyermekek tettek tanúbizonyságot bátorságukról. Voltak, akik kezdetben félénkek voltak, majd a próbatétel befejeztével büszkén csillogott a szemük, mások magabiztosan, a többieket is segítve mentek végig az akadályokon.
A nagyobbak közül többen a felnőtt-kalandpark területén bizonyították ügyességüket, bátorságukat és hihetetlen erőnlétüket. Zárásként mindannyian vidáman sikoltozva csúsztak át a tó felett kifeszített drótkötélpályán. A csónakázótóban vízibiciklizésre és csónakázásra is lehetőség nyílt. Részt vettünk egy kellemes sárospataki kiránduláson, ellátogattunk a Rákóczi-várba.
Egész héten napsütéses, meleg idő volt, így fürödhettünk a panzió kertjében lévő medencében. A multifunkciós sportpálya és a kültéri fitneszudvar területén pedig sok gyermek tapasztalhatta meg, milyen hatással van az intenzív testmozgás a vércukorértékeire. Aki nem fürdött vagy sportolt, az kézműves foglalkozások során készíthetett karkötőt, álomfogót saját maga vagy családtagjai részére. Szerda este az egyik kedves önkéntesünk által tartott közös zumbaórán táncolhattuk ki magunkat a vacsora után.
A 6 nap alatt a gyerekek nagyon sokat fejlődtek a diabétesz elfogadásában, kezelésében, önmaguk ellátásában és a veszélyhelyzetek elhárításában. Csodálatos érzés volt látni orvosként és edukátorként, valamint a diabétesz által érintett személyként a gyerekek egymás felé mutatott segítőkészségét, és azt, hogy milyen ügyesen birkóznak meg diabéteszükkel. A lelkesedés, a csillogó szempárok látványa ismét bebizonyította mindannyiunk számára, hogy érdemes évről évre megszervezni a táborokat, együtt lenni, beszélgetni a gyerekekkel, mert nemcsak ők tanulhatnak tőlünk, hanem mi „öreg diabosok” is tőlük, főként elfogadást.
Dr. Vargha Edit a Cukorbeteg Gyermekekért Alapítvány nevében