Feltöltés dátuma: 2021.03.06.

Pietro Marsala – pilóta

Az USA első inzulinos pilótája kereskedelmi repülőgépen

Az amerikai FAA, vagyis a Szövetségi Légügyi Hatóság idén áprilisban adta meg az első 1-es típusú diabéteszes repülőgép-pilótának a kereskedelmi repüléshez szükséges orvosi igazolást. Pietrónak úttörő szerepe volt abban, hogy az FAA pozitív döntésre jusson és az inzulinos repülőgép-pilóták orvosi igazolást kérvényezhessenek.

Illusztráció

Valóra vált álom

Pietro Chicagóban nőtt fel, családjával majdnem minden nyáron ellátogattak olaszországi rokonaikhoz, így egészen kicsi korában a repülés szerelmese lett. Leírhatatlan öröm volt számára, amikor édesapjával beléphetett a pilótafülkébe és onnan figyelhette, hogyan irányítják a pilóták a felszállóhelyre a gépet. Utazás előtt két héttel mindig ő volt a legjobb gyerek a világon, annyira várta a számára lenyűgöző élményt.

Néhány évvel később kikönyörögte szüleitől, hogy megvegyék neki a Microsoft Flight Simulator nevű programját, amely valós idejű repülést imitál, valósághű kezelőfelület megjelenítésével, azaz mindent úgy kell csinálni a számítógépen, mint a pilótáknak a valódi gépeken. Rendszeresen végigrepülte az utat Chicagóból Olaszországba. Amikor az óceán fölé ért, bekapcsolta az automata pilóta üzemmódot, lefeküdt aludni, de előbb beállította az ébresztőóráját, hogy felébredjen, mire a szárazföld fölé ér a gép.

A középiskola végéig nem is gondolt arra, hogy pilóta lehet belőle, mert a szemében ők szuperhősök voltak, nem gondolta, hogy képességeivel felérhet hozzájuk. Osztályfőnöke azonban bíztatta, hogy jelentkezzen pilótaképzésre. Részt vett az egyik iskola nyílt napján, ahol egy órát tölthettek a levegőben oktatóval az érdeklődők, ekkor világossá vált számára, hogy ezzel akar foglalkozni egész életében, hamarosan beiratkozott a pilótaképzésre.

Derékba tört karrier

2012-ben, 21 éves korában, alig kezdte el néhány hete a pilótaképzést, amikor egyre többször furcsán érezte magát, folyton szomjas volt, állandóan a mosdóba járt, hirtelen sokat fogyott. Háziorvosa megállapította, hogy 2-es típusú cukorbeteg, metformint írt fel neki, ami kezdetben úgy tűnt, használ, rendeződött a vércukorértéke, és hízni kezdett. A diagnózist nem volt könnyű elfogadnia, de tudta, hogy gyógyszeres cukorbetegeknek megadják a kereskedelmi repüléshez szükséges orvosi igazolást.

Fél év múlva azonban ismét rosszul érezte magát, cukorértékei nem akartak a normál tartományon belül maradni, bármennyire is odafigyelt rá, hogy mit eszik, mennyit mozog. Édesanyja javaslatára felkeresett egy endokrinológust, hogy másodvéleményt kérjen állapotáról, ő állapította meg a helyes diagnózist: 1-es típusú diabétesz, ami inzulinterápiát jelent.

Ezt sokkal nehezebb volt elfogadnia, mert rögtön tudta, hogy nem kaphatja meg a megfelelő orvosi igazolást a kereskedelmi repüléshez, ezentúl legfeljebb oktató lehet, vagy a saját örömére repülhet. Bőgött, mint egy gyerek, hiszen pilótakarrierje véget ért, mielőtt még elkezdődhetett volna.

Pietro nem adja fel

Hat hónapot töltött repülés nélkül, ennyi időbe telt bizonyítania az orvosi alkalmassági vizsgálaton, hogy az állapota elég stabil a felszálláshoz. A diagnózis után hamar elkezdte használni a folyamatos vércukormérőt, ez sokat segített neki, soha nem szorult orvosi segítségre.

Mivel pénzt akart keresni, pilótaoktatóként helyezkedett el. A tanulókkal töltött órák során azonban ráébredt, oktatóként valójában sokkal több felelősség hárul rá, mint egy kereskedelmi pilótára, ugyanis oktatóként a tanulót is folyamatosan monitoroznia kell, nemcsak saját magát. Elhatározta, hogy felveszi a kapcsolatot az FAA-val és bebizonyítja, hogy elég stabil az állapota ahhoz, hogy kereskedelmi gépet vezethessen.

Az első lépés egy hosszú úton

2015-ben barátjával Washingtonba látogatott, azonban hiába kért időpontot a Szövetségi Légügyi Hatóságtól, elutasították. Csalódott volt, de úgy döntött e-mailben keresi meg az orvosi központ vezetőjét. Legnagyobb meglepetésére másnap fogadta dr. James Devoll. Pietro azzal készült a találkozóra, hogy készített egy táblázatot, amelyben a vércukorértékeit és a repülési adatokat egymás mellé téve tette egyértelművé, hogy mindig stabil volt az állapota a repüléssel töltött órák alatt. Azt az ígéretet kapa, hogy felülvizsgálják az inzulinos pilóták orvosi igazolás kérelmét. Pietro az évek alatt óriási mennyiségű adatot adott át a felügyeleti szervnek, hogy meggyőződhessenek róla, stabilan lehet tartani a vércukorszintet.

Az Amerikai Diabétesz Szövetség a pilóták képviseletében tárgyalásokat folytatott az FAA-val, ami a kezelési technológia fejlődésével, a folyamatos vércukormérők elterjedésével együtt nagyban hozzájárult a szövetség véleményének változásához. 2019 novemberétől egyedi elbírálással jelentkezhetnek első és másodosztályú orvosi igazolásért az inzulint használó cukorbeteg pilóták is.

Ennek ellenére egyelőre csak néhányan szerezték meg az 1-es típusú cukorbetegek közül a kereskedelmi repülési engedélyt, ugyanis sok repült órára van szükség ahhoz, hogy a megfelelő orvosi igazolást kiállítsák. Az kaphat pozitív elbírálást, aki több hónapnyi repülés alatt mért vércukoradatokkal tudja igazolni, hogy állapota elég stabil ahhoz, hogy az utasokat és a személyzetet rábízhassák.

Megjelent a diabetes junior2020/2. számában

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!