Tévhitek helyett – tények az édesítőszerekről
2018 novemberében Londonban rendezték meg a Nemzetközi Édesítőszer Szövetség (ISA) legutóbbi konferenciáját, ahol élelmiszertudománnyal, táplálkozással, cukorbetegséggel és elhízással foglalkozó neves szakemberek vitatták meg az alacsony kalóriatartalmú édesítőszerekkel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket és ismertették a legújabb kutatási eredményeket.
Első a biztonság
A diabétesz kezelésére vonatkozó, jelenleg érvényes magyarországi szakmai irányelv (2017. február) alapján a cukorbetegséggel élők számára kifejezetten ajánlott az energiamentes és az alacsony energiatartalmú édesítőszerek használata, mert ezek csökkenthetik a napi szénhidrát- és energiabevitelt. Manapság is találkozhatunk azonban az édesítőszerek biztonságával kapcsolatos tévhitekkel. A közel 20 éves tapasztalattal rendelkező mexikói táplálkozástudományi szakember, dr. Rebeca López-Garcia kiemelte: az élelmiszeripari adalékok közül az édesítők körében végezték a legtöbb kutatást arra vonatkozóan, hogy ezek milyen módon bomlanak le a szervezetben. Számos nemzetközi szervezet, köztük az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közös szakértői bizottsága, valamint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) is azon az állásponton van, hogy az alacsony energiatartalmú édesítőszerek alkalmazása az ételekben és az italokban teljesen biztonságos.
Fontos tudni, hogy számos élelmiszer-adalékanyag esetében, köztük az édesítőszereknél is létezik egy olyan napi limit, amekkora mennyiségben hosszú távon is egészségügyi kockázat nélkül fogyaszthatók. Ezt az ún. megengedhető napi beviteli értéket az angol kifejezés után (acceptable daily intake) az ADI betűszóval jelölik. Dr. Séverine Goscinny, a belga közegészségügyi tudományos intézet, a Sciensano kutatója által bemutatott adatok szerint az alacsony kalóriatartalmú édesítőszerek napi bevitele jóval az egyes édesítőszerek ADI-értéke alatt van.
Az édesítőszerek segíthetik a glikémiás kontrollt
Közismert, hogy mennyire általános az édes íz szeretete, így a cukorbevitel mérséklése akár az ételek-italok élvezetét is csökkentheti. A Liverpooli Egyetem kutatói kimutatták, hogy a csökkentett kalóriatartalmú üdítőitalok sikeresen hozzájárulnak ahhoz, hogy kontrollálni tudjuk a nassolás és a cukor utáni vágyakozást, valamint a jóízű ételek és italok fogyasztásával kapcsolatos bűntudatot is mérsékelhetik.
A konferencián ismertetett brit és amerikai adatok szerint az alacsony energiatartalmú édesítőszerek használata összefügghet az étrend összetételének javulásával és hozzájárulhat ahhoz, hogy megfeleljünk a napi cukorfogyasztási ajánlásoknak.
A konferencián elhangzottak szerint több mint 30 humán kísérlet igazolta, hogy az alacsony kalóriatartalmú édesítőszerek nincsenek hatással a vércukorszintre, így a diabétesszel élők számára hatékonyan helyettesíthetik a cukrot, miközben az édes íz élvezetét is lehetővé teszik.
Az édesítőszerek és a bélflóra
Több előadó is foglalkozott azzal a médiában is gyakran felmerülő kérdéssel, hogy az alacsony kalóriatartalmú édesítőszereknek milyen hatásuk lehet a bélflórára. Ian Rowland, a Readingi Egyetem professzora rámutatott, hogy bár ezt több kutatás is vizsgálta, nincsenek bizonyítékok arra, hogy ezek az édesítőszerek akár az inzulinérzékenyéget, akár a bélflórát befolyásolnák. A professzor kiemelte, hogy a tipikus napi bevitel sem teszi valószínűvé, hogy az alacsony energiatartalmú édesítőszerek érdemi, mérhető hatással lehetnének a bélflórára.
Kulcsfontosságú a pontos tájékoztatás
A konferencia záró kerekasztal-beszélgetésén a résztvevők hangsúlyozták, hogy míg a cukorfogyasztás csökkentése jelentős közegészségügyi feladat, a médiában számos megalapozatlan információ és tévhit kering a táplálkozásról. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy a témával foglalkozó szakemberek kutatási adatokkal alátámasztott tényekkel és pontos információval szolgáljanak az alacsony energiatartalmú édesítőszerekkel kapcsolatban gyakran felmerülő kérdésekben is.
