Lázas betegségek és a diabétesz

Lázas állapottal gyermekkorban leggyakrabban a fertőző betegségek tüneteként találkozunk. Bizonyos mértékig a láz a szervezet öngyógyító folyamatának részeként hasznos a számunkra. Többnyire ártalmatlan jelenség, amely ritkán ér el olyan mértéket, hogy a szervezetet közvetlenül károsíthassa. A lázat ezért nem is javasolt azonnal csillapítani. A gyakorlatban nem is a lázat akarjuk csillapítani, hanem a vele együtt járó fájdalmat, nyűgösséget szeretnénk csökkenteni, és a lázas beteg rossz közérzetét akarjuk javítani.

Lázas állapotban az arc kipirult, a bőr meleg, sőt forró. Szájszárazság, szomjúságérzet, emelkedett pulzus- és légzésszám, rossz közérzet, kábultság, fejfájás, hidegrázás, nyugtalanság, ingerlékenység, delírium és egyéni érzékenységtől függően görcskészség, görcs jelentkezhet.

Fokozatai és súlyossága:

• 36,0–37,0 °C: normál testhőmérséklet
• 37,0–38,0 °C: hőemelkedés
• 38,0–39,0 °C: mérsékelt láz
• 39,0–40,5 °C: magas láz
• 40,5 °C felett: igen magas láz

A láz mértéke vagy tartóssága önmagában legtöbbször nem alkalmas arra, hogy megítéljük a gyermek állapotának súlyosságát. A lázcsillapítás megkezdésekor mindig a gyermek általános állapotát és nem csak a testhőmérséklet mértékét kell figyelembe venni.

Ketoacidózis

Diabétesz esetén a lázas állapot elősegítheti a ketoacidózis kialakulását. Ennek hátterében az áll, hogy ilyenkor rövid idő alatt akár 3-4 fokkal is megemelkedhet a testhőmérséklet, amelyhez nagy mennyiségű energia felszabadítására van szükség. A leggyorsabban mozgósítható energiaforrás a zsírok égetése, amelyet nem tud követni az anyagcsere-egyensúlyt egyébként biztosító szénhidrát–inzulin arány, így a zsírok nem tudnak tökéletesen lebomlani, elégni. Ketontestek szaporodnak fel a vérben, amelyek a vér savasodását idézik elő, és kialakulhat a ketoacidózis.

A ketoacidózis tünetei sokszor a magas vércukorszint tüneteihez (szomjúság, gyakori vizelési inger, szájszárazság) társulnak. Hasfájás, hányás, acetonos lehelet, magas pulzus- és légzésszám, gyengeség, fáradékonyság, aluszékonyság jelentkezik. Súlyos esetben görcsök, eszméletvesztés is kialakulhat.

Lázcsillapítás

A lázcsillapítás célja a tartósan magas testhőmérséklet csökkentése, a kísérő tünetek enyhítése, a szövődmények megelőzése.

Gyógyszeres kezelésként csecsemőkorban kúp, egyéves kor felett szirupok adása javasolható. Amennyiben szirupokat használunk, akkor lehetőség szerint olyat válasszunk, amely nem tartalmaz cukrot. Fontos tudni, hogy a cukormentes készítményeknek is jelentős szénhidráttartalmuk van, amellyel számolnunk kell! Cukros szirupok adása sem tilos, de inkább csak akkor adjunk, ha mással nem helyettesíthetőek és a gyermek gyógyulásának szempontjából mindenképpen fontos az alkalmazásuk. Természetesen ezeknek a szénhidráttartalmát is figyelembe kell venni! Hatéves kortól már adhatunk szájban oldódó, szopogatós lázcsillapító tablettákat is.

A fizikális lázcsillapítás a hőelvonás fizikai jelenségén alapszik. A hőelvonásra épülő módszereknek két formája ismert, a hűtőborogatás (priznic) és a hűtőfürdő. Magas láz esetén gyógyszeres lázcsillapítással együtt, csak nagyon kíméletesen alkalmazzuk! A fizikális lázcsillapítás megkíméli a szervezetet a gyógyszerek sokszor fölösleges és gyakori adásától. A hozzájuk kapcsolódó rossz élmények miatt alkalmazásuk manapság egyre inkább háttérbe szorul.

Speciális teendők diabéteszes gyermekeknél

Folyadékpótlás: A testhőmérsékletnek minden egyes Celsius-fokkal való emelkedése 12 százalékkal emeli meg a lázas beteg folyadékigényét. Gyakran, kis mennyiségben, szinte csak kortyokban adjunk először szénsavmentes vizet, így kevésbé terheljük meg a beteget. Később áttérhetünk a cukros tea vagy gyümölcslé adására is.

Szénhidrátpótlás: A vér savasodását előidéző ketontestek (aceton) szintjét úgy tudjuk csökkenteni, ha csökkentjük a lázas betegnél a nagy kalóriatartalmú és nehezen emészthető táplálékok felvételét, és növeljük a könnyen felszívódó szénhidrátok arányát, valamint fokozzuk a folyadékbevitelt. Erre a legmegfelelőbbnek a cukros gyümölcslevek tűnnek. Az étvágytalan gyermek néhány korty folyadékot szívesebben lenyel, mint hogy szilárd ételt egyen. A gyümölcslevekkel biztosítani tudjuk a könnyen felszívódó szénhidrátok adását is. Így esélyünk van arra, hogy a ketontestek ne csak a vizelettel távozzanak a szervezetből, hanem bevonódjanak az anyagcsere-folyamatokba és elégjenek. A láz miatt és a ketontestek (aceton) vesén át történő ürítésének elősegítésére mindenképpen további folyadékbevitelre van szükség, ezért a cukros gyümölcsleveken kívül igyon bőven vizet és cukormentes limonádét, teát is a gyermek!

Vércukormérés: A vércukor szintjét 1-2 óránként szükséges ellenőrizni, emellett a vizelet acetontartalmának tesztcsíkkal való ellenőrzésére is szükség van.

Inzulinadás: Az inzulinadást mindig a kezelőorvossal megbeszélt módon és adagban, egyénileg kell meghatározni! Alapelv, hogy a betegség mint stressz-szituáció emeli a vércukorszintet, míg az a tény, hogy a gyermek nem tud enni és szénhidrátot fogyasztani, csökkenti a vércukorszintet. A betegség előrehaladtával, ha acetonossá válik a gyermek, mindenképpen a vércukorszint és az inzulinadag emelkedésére számíthatunk. Éppen ezért alapvető szabály, hogy a (bázis)inzulint nem szabad teljesen kihagyni (sőt, gyakran még emelni is kell!), míg az étkezési inzulint az elfogyasztott szénhidrát függvényben lehet csökkenteni, ha szükséges. Más és más a teendő egy inzulinpumpával kezelt és egy penes inzulinkezelés alatt álló gyermek esetében, éppen ezért az inzulinadást mindig egyénileg, a kezelőorvossal egyeztetve kell meghatározni!

Mikor kell kórházba menni?

A ketoacidózis nélkül zajló vagy enyhe ketoacidózissal járó lázas betegség a fenti módon otthon kezelhető. Ha azonban próbálkozásaink ellenére ismételt hányás is kialakul, a vércukorszint 15 mmol/l feletti, a vizelet acetontartalma erősen pozitív, vagy romlik a gyermek általános állapota: acetonos lehelet, bágyadtság, aluszékonyság, gyakori, mély légvételek alakulnak ki, akkor a gyermeket haladéktalanul kórházba kell vinni!

Dr. Nagy-Szakáll Zsuzsanna