Glikémiás index

A glikémiás index fogalma a köztudatba is beférkőzött, viszont jelentésének ismerete hagy némi kívánni valót maga után. Miért fontos a diabétesszel élőknek? Miben, illetve hogyan segíthet a jobb terápiás cél elérésében?

Az emberi szervezet inzulinérzékenysége napi ingadozást mutat mind egészséges, mind pedig cukorbeteg egyénekben. Legalacsonyabb reggel és a késő délutáni időszakban, délben és éjjel a legmagasabb.

Ez azt jelenti, hogy reggel (és késő délután) sokkal több inzulinra van szükség ugyanannyi szénhidrát elfogyasztása alkalmával, mint délben vagy éjjel. Sőt, ha ugyanabból az ételből azonos mennyiséget fogyasztunk el egy nap vagy két egymást követő napon, például reggel és délután, nem ugyanazt a hatást érjük el: reggel 2-3-szor magasabbra felmehet tőle a cukrunk. Ezért fontos, hogy az inzulinadagok megfelelő arányban legyenek a napszakhoz igazítva mind penes, mind pedig inzulinpumpás kezelés esetén, és odafigyeljünk ételeink glikémiás indexére.

Szőlőcukorhoz vagy fehér kenyérhez viszonyítjuk?

A glikémiás index (GI) megmutatja, hogy egyes szénhidráttartalmú élelmiszereknek milyen a vércukoremelő hatása a szőlőcukorhoz képest, százalékosan kifejezve. A magas glikémiás indexű ételek gyorsan felszívódnak és a vércukorszintet is nagy sebességgel emelik meg. Az alacsony glikémiás indexű ételek felszívódása lassúbb, így nem dobják az egekbe vércukrodat.

Az interneten számos GI-táblázatot találunk, de olykor igencsak nagy különbségek vannak az értékek között. Ennek oka, hogy egyes méréseknél nem a szőlőcukorhoz, hanem a fehér kenyérhez viszonyítva adták meg a glikémiás index értékét. A fehér kenyérhez viszonyított GI-értéket ha 0,7-tel megszorozzuk, akkor megkapjuk a glükózhoz viszonyított glikémiás indexet.

Egészségesekben a szőlőcukor vércukoremelő hatása 100 százalék, míg a fehér kenyéré 74 százalék. Cukorbetegeknél az egyes élelmiszerek hatása eltérhet az egészséges személyekéhez képest.

Mitől függ a GI mértéke?

Az egyes élelmiszerek, ételek vércukoremelő hatását számos tényező befolyásolja. Az élelmiszer szénhidrátmennyisége és annak összetétele, a rostok mennyisége is idetartozik. Az összetett szénhidrátokban bővelkedő teljes kiőrlésű kenyér vagy a durumtészta lassabban szívódik fel, mint a fehér lisztből készült kenyér vagy száraztészta.

Az étel halmazállapota is számít, a folyadékok erőteljesebben emelik a vércukrot, a szénsav pedig még egy kis pluszt ad mindehhez.

Az emberi szervezet inzulinérzékenységének napi ingadozása
Az emberi szervezet inzulinérzékenységének napi ingadozása

A reszelt alma, a pürésített burgonya gyorsabban emeli a glükózszintet, mintha simán harapnánk azt az almát, vagy főtt krumplit ennénk. Tehát minél feldolgozottabb egy élelmiszer, annál kevesebb feladata van szervezetünknek, így gyorsan és nagymértékben fogja megemelni a vér cukorkoncentrációját. Az is gyorsabb emelkedést okoz, ha túlfőzzük a tésztát.

Minél fehérjedúsabb vagy zsírosabb egy étel, annál inkább lassítja a szénhidrátok felszívódását. Például, ha vendégségben vagyunk és a (fő) köret krumplipüré, mit csináljunk? Az előző pontban olvastuk, hogy ilyen formában a krumpli igencsak könnyen emeli meg vércukorszintünket. A megoldás, hogy több salátát, párolt zöldséget eszünk a hús és a kevesebb burgonyapüré mellé.

A glikémiás index nő pürésítés, pelyhesítés, áttörés, extrudálás, turmixolás, aprítás hatására. Mivel ezek a műveletek a sejtfalat roncsolják, az emésztőenzimek könnyebben hozzáférnek a benne lévő cukorhoz, így emelve a vércukorszintet. Ha a szénhidrátot cukros folyadékként fogyasztjuk, növeljük a GI-t (hipó kezelésére ezért kiváló). A túl érett gyümölcsök is magasabb glikémiás indexűek lesznek, mint „nem túl érett barátaik”.

A GI csökken rövid ideig tartó hőkezelés esetén (párolás, hirtelen sütés), illetve magas élelmirost-bevitel mellett, ha egyidejűleg fogyasztunk fehérjét és zsírt.

Mi történik, ha odafigyelünk az ételek glikémiás indexére?

Az alacsonyabb glikémiás indexű élelmiszerek fogyasztásával elkerülhetjük a jelentős vércukoringadozásokat, mindezt úgy, hogy részben csökkenthetők az inzulinadagok. Hosszú távon javítja a cukoranyagcserét, csökkenti a szövődmények kialakulását, a vér koleszterinszintjét és a szívbetegségek kockázatát. A hosszabb ideig fennálló teltségérzet miatt kisebb lesz az étvágyad (és nem minden 5 percben fogsz étel után sóvárogni – kivéve, ha a hipó tüneteként farkasétvágy jelentkezik), így az elhízás esélye is csökken.

Válaszd inkább az összetett szénhidrátokat tartalmazó élelmiszereket: teljes kiőrlésű gabona, édesburgonya, hosszúszemű vagy vadrizs. Jó választás fehérjék beviteléhez a sovány húsok, halak, tojás, alacsony zsírtartalmú tejtermékek. A savanyú citrusfélék (citrom, narancs, mandarin), a savanyúság, a paradicsom, az ecettel vagy citromlével készített ételek, italok is kedvezőbb hatást gyakorolnak a vércukoremelkedés mértékére.

Fogyassz friss gyümölcsöket és zöldségeket (illetve teljes kiőrlésű gabonát és tésztaféléket), hogy elegendő rostot vigyél be szervezetedbe! A repce-, olíva-, avokádó(olaj) megfelelő zsírösszetételű, így inkább ezeket használjátok ételkészítéshez! Antioxidánsban gazdag még a hüvelyesek csoportja is (zöldségek, gyümölcsök, olajos magvak mellett), amelyek lassú vércukor-emelkedést okoznak.

Hipo kezelésénél is fontos tudni, mi az, ami tényleg gyors segítséget ad, és mi az, ami lassabban biztosítja a vércukor normális tartományba kerülését. Ha alacsony a vércukorszinted, akkor válassz magasabb GI-vel rendelkező élelmiszert, hogy idejében tudd kezelni alacsony értékedet!

Magas glikémiás indexű ételek

  • 90–100 százalék: malátacukor, burgonyapehely, főtt burgonya, gabonapehely (nem az „eredeti” szétlapított gabonamag!), kukoricapehely, rizspehely, minden cukros italféleség.
  • 70–90 százalék: fehér- és félbarna kenyér, zsemle, kifli, Abonett, ostyák, kétszersültek, sós sütemények, keksz, kalács (finomra őrölt lisztet tartalmazók), édes müzli, pudingpor, tejberizs, zacskós-előfőzött rizs, fehér liszt, főtt tésztafélék (kivéve a durumtészták!) – a magas amilopektintartalom miatt a szőlő, banán, mangó, datolya, füge, papaja, görögdinnye, sárgarépa, fehérrépa, karalábé (gyökérzöldek – kivéve a hagyma, retek), sütőtök.

Közepes glikémiás indexű ételek

  • 50–70 százalék: zabpehely (egész, szétlapított mag), kukorica, főtt rizs (barna rizs, basmati indiai rizs), fekete kenyér, barna kenyér, zöld banán, natúr (cukrozatlan) gyümölcslé, étcsokoládé.

Alacsony glikémiás indexű ételek

  • 30–50 százalék: tej, joghurt, kefir, a legtöbb hazai gyümölcs – alma, körte, barack, cseresznye, meggy, eper, málna, szeder (középen magvas és csonthéjas fajták, aprómagvasok), narancs, grép­frút, mandarin, ananász, citrom (magas savtartalmú citrusfélék), durumtészták (spagetti félkeményre, olaszosra főzve) a magas amilóztartalom miatt.
  • 30 százalék alatti: fruktóz, szorbit, lencse, szárazbab, sárgaborsó, borsó, szójabab, olajos magvak, korpás müzli, zöldbab, articsóka, cukkini, brokkoli, padlizsán, karfiol, nyári tök, kelbimbó, cékla, paradicsom (színes főzelékek, föld felett növők), zöld levesek, hagyma.
  • Van egy ún. „szénhidrátmentes” csoport (általában 100 gramm ételben 3 gramm, vagy annál kevesebb szénhidrátot tartalmaznak): búza- és gabonacsírák, zöld- és pritamin paprika, kínai kel, zöldszárú zeller (szára!), uborka, leveles saláták, spenót, gombafélék (kivéve a laskagombát), sóska, retek, cikória, spárga, mángold.
Illusztráció.

Figyelj az összetételre!

Kezdj el tudatosabban figyelni ételeid összetételére! Arra azért ügyelj, hogyha eddig magas glikémiás indexű ételeket fogyasztottál és most szeretnéd előnyben részesíteni az alacsonyabb GI-vel rendelkezőket, előtte beszélj orvosoddal és dietetikussal, hogy az ételek felszívódásának és az inzulin hatásának egyensúlya ne boruljon meg!

Deák Ottilia

Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!