Nem akadály!
Elliot Yamin sorsa a zene
Mármint a cukorbetegség nem lehet akadálya sem annak, hogy teljes életet éljünk, sem annak, hogy különbek legyünk az átlagembereknél, akik egészségesek vagy annak tartják magukat. Ismerd meg néhány sorstársunkat, akiknek a teljesítménye – a diabétesztől függetlenül is – elismerésre, dicséretre, csodálatra méltó! – Szabados Judit összeállítása.
Vannak tündérmesébe kívánkozó történetek, ilyen Elliott Yaminé, az American Idol tehetségkutató műsor 2006-os évadának 3. helyezettjéé is. Debütáló albumból még soha nem adtak el annyit, mint az övéből. A független művész hosszú és gyötrelmes úton jutott el a csúcsra.
Elliott izraeli és amerikai szülők gyermekeként született az Egyesült Államokban. Anyja nyomdokaiba lépve már 5 évesen énekelni kezdett, sorozatos egészségügyi problémái azonban egyre jobban kezdték hátráltatni. Rendszeresen visszatérő fülgyulladása, fájdalmai és különféle allergiái egyre visszahúzódóbb és félénkebb fiúvá tették. Alig 10 évesen az énekléssel is felhagyott, mivel egyre jobban szorongott a közönség előtti szerepléstől.
Betegségek sora
Elliott helyzetén a család másik államba költözése sem segített. A 11 éves fiú teljesen új környezetbe került, de mire kezdett volna beilleszkedni, fülproblémái végzetessé váltak, és jobb fülére majdnem teljesen megsüketült. A 90 százalékos halláskárosodást néhány hónap múlva szülei válása tetézte.
A kamaszodó fiút ezek után sem kímélte a sors, újabb egészségügyi problémák jelentkeztek nála, míg végül 16 évesen, több rosszullét után megállapították, hogy 1-es típusú cukorbeteg.
Elliott összetört. Semmi mást nem akart, csak átlagos kamasz lenni, átlagos problémákkal. De az élet nem ezt dobta. Reményvesztetten és motiválatlanul folytatta, végül az iskolát is otthagyta. Dolgozni kezdett, főnöke presszionálására tette csak le az érettségit. Átlagos munkákat vállalt, és nem kímélte magát. A diabéteszével sem akart foglalkozni.
Pumpa
Idővel végre megértette, hogy ha nem törődik magával és a cukrával, annak végzetes következményei lehetnek. Néhány kósza látogatás a sürgősségi osztályon, hullámvasútként cikázó vércukorszint és ötévnyi küzdelem után Elliott úgy döntött, kipróbálja az inzulinpumpát.
A pumpától nem csak a vércukorszint-ingadozásai szűntek meg, a közérzete is jobb lett, újra energikusnak érezte magát. Rájött, az álmait csakis az veszélyezteti, ha elhanyagolja a diabéteszt.
Nem kellett sok idő, a zene is visszatalált az életébe. Egy rádióadónál kezdett mellékállásban DJ-ként dolgozni, majd barátai bíztatására részt vett egy karaoke-versenyen, amit meg is nyert.
Akkoriban kezdett körvonalazódni számára, hogy az ő sorsa a zene. Összeszedte a bátorságát, elhatározta, hogy részt vesz az American Idol meghallgatásán. A Katrina hurrikán azonban közbeszólt, és nem tudott eljutni a legközelebbi, memphisi meghallgatásra, Bostonba kellett utaznia. A több mint 10 órás út után utolsó előttiként lépett színpadra. A fáradtság, a 15 órányi várakozás és az elfelejtett dalszöveg ellenére Elliottnak sikerült lenyűgöznie a zsűrit.
Siker
Addig menetelt előre hétről hétre a versenyben, míg sikerült a legjobb három énekes közé jutnia. Mindössze 0,2 százalékos szavazatkülönbséggel maradt le a második helyezettől.
De akkor már nem volt visszaút, fél Amerikát levette a lábáról a hangjával. Simon Cowell, az American Idol zsűritagja szerint Elliott lehet minden idők legjobb férfi énekese.
A műsor után lemezszerződések, turnék, és szólókarrier várta Elliottot. A hirtelen jött siker nem változtatta meg az énekest. Azóta is örömmel tesz eleget a különböző jótékonysági szervezetek kérésének. Kórházakat, rendezvényeket látogatva saját példáján keresztül hívja fel a figyelmet arra, hogy a cukorbetegség nem lehet gátja a sikernek.
A félénk fiú nemcsak sikeres, de másokat inspiráló férfivá érett, aki megtalálta a célját. „A színpadon érzem otthon magam. Csak ott érzem igazán, hogy tartozom valahová. Mintha erre születtem volna. Ez ad értelmet az életemnek. Végre megtaláltam. Végre jól csinálom. Énekes vagyok.”