Nyári táborok 2016
Diabétesztábor a Brauer Panzióban
Szerda, Pécs, kontroll. Zsombor és én már izgatottan vártuk, hogy idén vajon kik lesznek a táborlakók. Örömmel értesültünk, hogy a régi banda továbbra sem bomlik fel, esetleg pár új taggal bővül. A helyszín idén is a csodálatosan szép mecseknádasdi Brauer lovaspanzió volt. Ennek külön örült mindenki!
Csütörtök, végre nem kell tovább izgulnunk, újra találkozunk mindenkivel! Az elsők között érkezve volt még időnk kicsit nosztalgiázni a hely varázslatos szegleteiben. Nagyon hiányzott! Az utolsó csapat befutása után ostrom alá vehettük a kiszemelt szobákat. Az új tagok megismerése érdekében Laci bácsi egy gyors bemutatkozásra invitált minket a hűs árnyékba.
A délelőtti cukrok bediktálása után jöhetett a várva várt zumba. Mint mindig, ez is rendkívül jó hangulatban és hatalmas kacagások között telt. Hogy több erőt kapjunk a közel 35 fokos melegben, Adri és Ági néni, valamint később hozzájuk csatlakozva Dóri és Viki is beállt közénk. Este néptáncoltunk egyet közösen, ami szintén jó móka volt, bár a fiúk még most sem tudják pontosan a lépéseket, de ezt szerintem nyugodt szívvel elnézhetjük nekik.
A következő napokban volt még színjátszás, elég jól bele tudtuk magunkat élni, lovaglás, thai box bemutató, amiről megtudtuk, hogy az egyik legnehezebb küzdősport, piloxing, ami a pilátesz, a box és a tánc összevonásából született.
Andreával, a panzió egyik igen kreatív tulajdonosával idén sem maradhatott ki a mozaikozás, valamint a pogácsánk elkészítésében is mi segíthettünk neki. Laci bácsi folyamatosan bicikli- és esti túrákat szervezett, akinek pedig nem volt biciklije, az a közeli pataknál tudta kicsit felfrissíteni magát. A kilátóhoz, ahol már várt minket a felszerelt kötél és ügyességi pálya, Erhardt doktornő és férje, valamint adjunktus nénink, Kozári doktornő fuvarozott ki minket. Ezúton is köszönjük nekik!
Egyik délután ellátogatott hozzánk egy fiatal pár, akik a fazekasság apró fortélyaiba vezettek be minket. Hatalmas buborékokat is fújhattunk, ezt a kisebbek élvezték a legjobban, hiszen a nagyok csinálták, ők meg hatalmas nevetések között nyugodtan kipukkasztották.
Az idei éjszakákat is mosolyogva virrasztották át nővérkéink és Dóri néni, aki este is pontosan számolgatta a még bevihető szénhidrátjainkat. Számomra idén is rejtély marad, hogy ennyi estét átvirrasztva másnaponként hogyan bírták az iramot. Vajon, hogy csinálhatják? Nem baj, ha a válasz elmarad, viszont köszönjük, hogy helyettünk ezt is megoldották, és így szüleinknek sem kellett aggódniuk az esti cukormérések miatt.
Soltész professzor és felesége, aki fogorvos, idén is meglátogatott minket, és rengeteg hasznos fogápolási trükkel, valamint ajándék fogkrémmel láttak el bennünket.
Köszönjük, hogy idén is ilyen mesés helyen és ennyi jó emberrel tölthettük ezt a pár napot! Igyekszünk meghálálni a jó cukrainkkal, reméljük, sikerül!
Kinga és Zsombor
