Kedves Anyukák és Apukák!

Cukorbeteg gyermekeknél nincs szükség arra, hogy „nagyon szigorú” diétát tartsanak, de figyelmet kell fordítani arra, hogy mi van a tányérjukon!

Alapvetően a család az étkezési szokások kialakításának meghatározó eleme. Az iskolai környezet, a kortársak hatása is szerepet játszhat a szokások módosításában, főként tinédzsereknél, de ha jó „alapja” van a táplálkozásnak, ezek a módosítások nagy kilengésekhez nem vezetnek. Tinédzserkorban gyakrabban előfordul, hogy a megfelelni vágyás, az önértékelési zavar és más lelki problémák miatt divatdiétákat kezdenek el követni a fiatalok. Ilyen esetekben a szülők, a kezelőorvos, a dietetikus és pedagógusok figyelme, segítsége elengedhetetlen!

Helyes étkezési szokások kialakítása

Óvodás- és kisiskoláskorban alapvetően a szülőn múlik, hogy mi kerül a tányérra, figyelembe véve a gyermek ízlését. A táplálkozási szokásokat már csecsemőkorban kezdi a szülő kialakítani akár jó, akár rossz irányba. Gondoljunk az étkezés gyakoriságára vagy az újabb és újabb ételek beillesztésére.

Már bölcsődés- és óvodáskorúaknál figyelni kell a változatosságra! Minél többféle ételt ismer meg a gyermek, annál valószínűbb, hogy később is elfogadja azokat. Az együtt elkészített és elfogyasztott étel jó alap lehet a helyes irányba való terelgetéshez. Érdemes időt szakítani ilyen közös tevékenységre. Törekedni kell arra, hogy legalább naponta egyszer egyen együtt a család.

A szülők személyes példamutatása egészen pici kortól fontos. Nehéz a gyermekkel elfogadtatni, hogy napi rendszerességgel gyümölcsöt egyen, ha anya vagy apa szinte sohasem eszik gyümölcsöt, nassolásként csokit, süteményt vagy kekszeket falatozik.

Még egy fontos szabály: az étkezés sosem lehet „játszmák” színtere. Nem szabad engedni, hogy a gyermek zsarolja a szülőt az étkezéssel kapcsolatban.

Diétára tanítani

Vajon mikor és milyen mértékben vonható be a gyermek saját cukorbetegségének a kezelésébe? Mikor hozhat, először még a szülővel közösen, majd önállóan döntéseket étrendjére vonatkozóan? Ez hosszan tartó folyamat, amely éveket vesz igénybe.

Óvodás- és kisiskoláskorban az ételek szénhidráttartalmának kiszámítása szülői feladat, de játékos formában el lehet kezdeni a gyermeket tanítani a diétájára. Melyik étkezésénél mit és mennyit tegyen a tányérjára, majd egyen meg.

10-11 éveseknél jó esetben a már kialakult, megalapozott jó szokásrendszert kell „csak” megtartani. Például: a nap reggelivel indul; mindennap enni kell zöldséget és gyümölcsöt! Ekkor már mindenképpen ajánlott az ételmennyiségekkel kapcsolatos ismereteket elmélyíteni a gyakorlatban. Kezdjük el a szénhidrátszámolás rejtelmeibe bevezetni a gyermeket! Fontos, hogy megtapasztalhassa, mi rejlik a számok mögött, s ezzel kifejlődhessen a szemmértéke, ténylegesen megtanuljon szénhidrátot számolni, és helyesen dönteni az étel adagjáról. Azt mondanám, az iskoláskor a közös tanulás időszaka. Amennyiben a szülő jól működik együtt a gyermekkel, ez a közös döntések időszaka is egyben.

Már csak segíteni

Jó esetben kamaszkorra a szülő már kialakította gyermeke egészségmegőrző táplálkozási szokásait, már „csak” ezek megszilárdítása a feladat, miközben biztatja a gyermeket, hogy kisebb önálló döntéseket hozzon. Nagyon sok információ gyűlik össze az évek folyamán, amit ilyenkor összegezve felhasználhat arra, hogy segítse az önállósuló kamasz táplálkozását a helyes mederben tartani.

Mikor, milyen az étvágya, melyek a kedvenc ételei, milyen zöldségeket és gyümölcsöket szeret, milyen tejtermékeket fogyaszt szívesen, lassan eszik, vagy gyorsan belapátolja az ételt? Mennyire fontos számára az étkezés, az étel? Szeret-e mozogni, sportolni? Ezek mind adalékul szolgálhatnak ahhoz, hogy hogyan segítse a szülő a dietetikus szakemberrel közösen a gyermeket az életkorának megfelelő, egészséges táplálkozás megvalósításában.

Világos üzenetek az étkezéssel kapcsolatban szülőknek

• Mutassa meg a gyermeknek, hogy az egészséges is lehet finom! Főzzön ízletes ételeket!
• Mondja el a gyermeknek, miért fontos, hogy helyesen válassza meg, mit és mennyit eszik!
• Mondja el, miért fontos cukorbetegként az étrendjére figyelnie!
• Fontos a rendszeres étkezés! Napi három főétkezés mellett legyen 2-3 kisétkezés is!
• Reggeli nélkül ne menjen a gyermek iskolába! Vagy otthon reggelizzen, vagy legyen csomagolt reggelije, amelyet az iskolába érve megehet!
• Napi rendszerességgel kell zöldséget és gyümölcsöt enni!
• Naponta legalább egyszer étkezzen együtt a család!
• Legyen a gyermeknek feladata a családi asztal körül (terítés, mosogatás)!
• Kérje a kamasz segítségét ételkészítéskor vagy bevásárláskor!
• A mértékletességen (mennyiség, gyakoriság) legyen a hangsúly! Ajánlott egyénre szabni a táplálkozási ajánlásokat. Minden évben egyszer a szülő és a gyermek konzultáljon dietetikussal!
• Tanítsa a cukorbeteg gyermekét az ételek szénhidráttartalmának kiszámítására!
• Ne erőltesse az evést („olyan sovány vagy”)!
• Figyeljen arra, ha a gyermek lelki gondjait evéssel (vagy éppen nem evéssel) próbálja orvosolni!

A középiskoláskorra mindez odavezethet, hogy a szülői döntés helyett egyre inkább előtérbe kerül a nagykamasz önálló döntése. Ekkora a gyermek táplálkozási szokásai már szilárd alapokon állhatnak.

Kedves Tinédzserek!

Az egészséges étkezés fontos minden életkorban, így serdülőkorban is! Az étrendi ajánlások nem azt mondják meg neked, hogy pontosan milyen ételeket egyél, hanem azt, hogy milyen élelmiszercsoportból kell választanod. Ne aggódj, ezek az ajánlások olyan élelmiszereket fognak tartalmazni, amelyeket szoktál enni és szeretsz is. Például zöldségféléket, gyümölcsöket, tejtermékeket, húsokat, kenyérféléket, zöldséges ételeket (rakott, csőben sült ételeket, főzelékeket, leveseket), keményítőtartalmú köreteket (burgonya, rizs, tészta), olajos magvakat.

A dietetikus vagy a kezelőorvos talán már mondta is neked, hogy írd egy füzetbe néhány napig, hogy mit eszel, így ő fogja tudni, hogy milyen ételeket szeretsz. Ezután közösen ki tudtok alakítani egy számodra jó étrendet.

A szüleid is biztosan segítenek neked abban, hogy minél többször jól dönts arról, mit és mennyit eszel. Például egy nagy tányérnyi főtt burgonya nem jó választás, de egy féltányérnyi burgonya párolt zöldséggel (például brokkolival vagy káposztával) és sült hússal igen. Ehetsz néha pizzát is, lényeges azonban, hogy elég pontosan ki kell tudod számolni a szénhidráttartalmát, és annyit egyél egyszerre, amennyi az engedélyezett szénhidrátmennyiséged adott étkezésnél.

Napi és étkezési szénhidrátmennyiség

Inzulinnal kezelt cukorbetegnek sohasem szabad figyelmen kívül hagynia, hogy egy-egy étkezésre mennyi szénhidrátot eszik! Bizonyára te is kaptál javaslatot a kezelőorvostól vagy dietetikustól, hogy mennyi szénhidrátot egyél egy nap, és mennyit egy-egy étkezésnél. Ezeket a számokat fontos ismerned és betartanod! (Ha néha ezen mégis változtatnál, beszélj erről kezelőorvosoddal!)

Kaphattál olyan javaslatot, hogy reggelire ehetsz 40 g szénhidrátot, tízóraira 15 g-ot, ebédre 50 g-ot, uzsonnára 20 g-ot, vacsorára 50 g-ot, pótvacsorára 20 g-ot. Ez a szénhidrátelosztás csak egy példa. Természetesen lehet, hogy te más ajánlást kaptál a kezelőorvosodtól.

Hogyan lehet ezeket a számokat ételekkel behelyettesíteni? Meg kell tanulnod és gyakorolnod kell az élelmiszerek, ételek szénhidráttartalmának számolását. Ez sok tanulást és gyakorlást igényel, mint a nyelvtanulás vagy a biciklizés. A szénhidrátszámolásnak három útja lehetséges.

Állandó szénhidráttartalmú menüvariációk

Az előbbi példában van 15 g szénhidráttartalmú kisétkezés vagy más néven snackétkezés. A te ajánlásodban is van ilyen. Érdemes 10-15 kisétkezést megtervezni, leírni. Gondold végig, milyen élelmiszereket szeretsz! Helyes, ha terveid között szerepelnek gyümölcsök, joghurt, mini-szendvicsek. Például 15 dkg alma, vagy 3 dkg magvas kenyér körözöttel és zöldpaprikával, vagy 1 kispohár natúr joghurtba kevert 2 evőkanál mirelit málna 3 db korpovit keksszel.

Ezek lesznek a fix 15 g szénhidráttartalmú étrend terveid, amelyeket minden 15 g szénhidrátú kisétkezésnél bevethetsz. Készíthetsz 20 g szénhidráttartalmú menüvariációkat (a példában szereplő uzsonna, pótvacsora), vagy 40 g szénhidráttartalmúakat (reggeli) is. Olvasd el az élelmiszercímkéken található jelölést, keresd a szénhidráttartalomra vonatkozó számot!

Megtanulod minél több élelmiszer szénhidráttartalmát

Ha ezt választod, minden étkezéskor kiszámolod, hogy adott mennyiségű élelmiszerben mennyi a szénhidrát. Például, ha tízóraira ehetsz 15 g szénhidrátot, akkor kiszámolod, hogy 14 dkg narancsot ehetsz meg (ez 1 db közepes méretű narancs), mert 10 dkg narancsban 11 g szénhidrát van. Ennél egy virslit, de abban nincs szénhidrát, ezért választanod kell hozzá kenyérfélét körülbelül 3 dekányi mennyiségben (3 dkg kenyér 15 g szénhidrátot tartalmaz).

Egyes élelmiszerek 10 g szénhidrátnyi tömege
Alma	15 dkg
Kenyér	2 dkg
Főtt burgonya	5 dkg (kb. 2,5 evőkanálnyi)
Párolt rizs	kb. 2 evőkanálnyi
Szilva	3 db közepes méretű

A szénhidrátszámolás tehát azt jelenti, hogy kiszámoljuk a szénhidrátok grammját, amit az adott étkezés tartalmaz. Ehhez segítségül hívjuk az élelmiszerjelölést (elolvassuk az élelmiszercímkét), vagy megnézzük az élelmiszer szénhidráttartalmát a tápanyagtáblázatban. Azoknak az élelmiszereknek a szénhidráttartalmát, amelyeket szeretsz gyakran enni, érdemes megtanulni.

Ez a fajta étrendtervezés azoknál a legjobb, akik nem mindig fix szénhidráttartalmú étkezéseket akarnak. Van, amikor 40 g szénhidrátot esznek ebédre, van, amikor 60 g-ot. Természetesen ebben az esetben az inzulin adagja sem mindig ugyanannyi!

Szénhidrátegyenérték-táblázat készítése

Készíthetsz például 10 g szénhidráttartalmú listát. Amikor készíted, mérd le az élelmiszereket egy grammnyi pontosságú mérlegen!

Természetesen készíthetsz 20 g, 40 g vagy más szénhidráttartalmú listát is magadnak! Ezek is segítenek a tanulásban.

Miért jó az élelmiszercímkéket elolvasni?

Az élelmiszercímkéken lévő információkat könnyű olvasni. Keresni kell rajtuk az összetevőket, a tápértékeket (fehérje, zsír, szénhidrát) és az energiatartalmat! Cukorbetegként leginkább azt kell keresni, hogy van-e az élelmiszerben cukor, és az a felsorolásban hol helyezkedik el, mennyi az adott élelmiszer szénhidráttartalma. Amikor a cukor a felsorolás elején van, valószínűleg kerülendő élelmiszerről van szó (például cukrozott üdítőital). Az élelmiszerek csomagolásán a szénhidráttartalmat általában 100 grammra és 1 adagra vonatkozóan szokták feltüntetni.

Kicsák Marian