Ahogy évről évre nő a cukorbeteg gyermekek száma hazánkban – és a világban –, s ahogy egyre fiatalabb korban jelentkezik a diabétesz, úgy nő azoknak a családoknak a száma, akik szembesülnek gyermekük közösségbe kerülésének megoldhatatlannak tűnő, vagy ténylegesen megoldhatatlan problémájával. Ezt tudományosan úgy fogalmazhatnám: a diabéteszes gyermekek társadalmi integrációja nincs megoldva Magyarországon.

Összeállításunkban ezt a témát járjuk körbe. Elméleti cikkeket olvashatnak róla, de ettől még nem lépünk előre. Hiába tudjuk édesanyaként, mi a probléma és hogyan kellene megoldani, gyermekünket mégsem tudjuk óvodába íratni (bár 3 éves kortól kötelező), mivel az intézmények visszautasítanak bennünket.

Hacsak… és ebben rejlik a lényeg… nem terjed a diabéteszhez hasonló sebességgel a jó szándék, a segíteni akarás, a megoldáskeresés mindenütt hazánkban. Három jó példát mutatunk be, abban a reményben, hogy egy év múlva újabb remek kezdeményezésekről számolhatunk be, épp a mostani írásoknak köszönhetően.

Szeretnénk, ha minél több diabéteszes (és más krónikus betegségben szenvedő) kisgyermek megfelelő gyermekközösségben, biztonságos és szeretetteli intézményben tölthetné mindennapjait

Herth Viktória

• Gyermekkori diabétesz – nemprobléma?!
• Egy gyerek is gyerek – Szeged, a példa
• Jó példa, bátor vállalkozás: Tündérország Újpesten
• Gondolatok a diabéteszes gyermekek óvodai integrációjáról