
Dávid Zsuzsanna
Mozogjunk netezés és tanulás közben!
Miért? Először is azért, mert a testünknek szüksége van a mozgásra, másodszor pedig azért, mert a szellemi tevékenységünket felgyorsítja.
A testünk mozgásra termett, egyszerűen szüksége van rá. Ha nem városban élnénk, akkor természetesen az életünk része lenne. Nem is tudnánk nélküle fennmaradni. Talán ezért nem volt szükséges, hogy ösztönként megjelenjen bennünk. Ezért nagyon veszélyes, káros lehet a városi élet azoknak, akik hosszan el tudnak lenni aktív fizikai tevékenység nélkül.
Üldögélünk
Hogy telik egy napjuk ezeknek a gyerekeknek? Reggel kelés, iskolába autóval, járművel, vagy ha gyalog, akkor maximum 10 perc séta. Az iskolában 5–8 tanórán ülés – esetleg egy tesióra, aminek erőssége függ a tanártól és a tanuló motiváltságától. Haza séta, jármű vagy autó, otthon számítógép, tanulás, tévénézés.
Észrevettétek, hogy egyiknél sem megy fel az illető pulzusa? Miért lenne fontos ez? Mert a testünknek edzettségre van szüksége, különben elsorvad. Gyermekkorban sok fontos dolognak kell megtörténnie ahhoz, hogy egészséges felnőtté váljon az illető, és megállja a helyét a „nagyvilágban”. Tudni kell társaságban viselkedni, különböző információkkal kell teleraknunk az agyunkat, és sorolhatnám hosszasan a gyerekkorban zajló fejlődési folyamatokat. Gyógytornászként, a szakmámnál maradva, a normális testi fejődésről írnék pár mondatot.
Fejlődés, szinten tartás, öregedés
Születésünktől megkezdődik az izomzatunk és a fizikai erőnk fejlődése, amit 25-30 éves korunkig tudunk fejleszteni, majd ezt szinten tartani 55-60 éves korunkig, amikor szükségszerűen elkezdődik a szervezetünk öregedése. Ez persze csak akkor van így, ha testünk optimálisan mindent megkap, amire szüksége van. Tehát ésszerű edzést és pihenést a kellő mennyiségben. Ha az ember a tízen-, huszonéves korát ücsörögve tölti az iskolapadban, a számítógép és a tévé előtt, akkor nem kap az izomzata lehetőséget a kellő fejlődéshez, így pedig soha nem éri el a lehető legjobb állapotát, ahonnan szükségszerűen elkezdődik majd az öregedés.
Az optimális edzésnek számtalan pozitív hatása van a szervezetre és – kapaszkodjatok meg! – nincs mellékhatása. Előnyeit most címszavakban felsorolom:
Tüdő: Megerősödik. Javul a levegőfelvétel és a vérkeringés. Megsokszorozódik az egész test oxigénellátása. A szén-dioxid hamarabb kiválasztódik a léghólyagocskákon.
Agy: Vérellátása javul, kétszer annyi oxigénhez jut. Ettől éberebbek leszünk, javul a koncentrálóképesség és a szellemi teljesítmény. Javul az emlékezet, a tanulás hatásfoka, a kreativitás.
Neuronhálózat: A sportolás megőrzi az agy fiatalságát, mivel új adat-útvonalak épülnek ki. Az idegsejtek közötti kapcsolatok rohamosan sokasodnak. Ezek száma az élet folyamán rendszerint csökkenni szokott.
Immunrendszer: A falósejtek száma megugrik. Az immunrendszer fokozott erővel pusztítja a baktériumokat, vírusokat és ráksejteket.
Anyagcsere: Javul a szervezet szénhidrát-felhasználása, nő az inzulinérzékenység, ezáltal kevesebb inzulin elegendő a normális vércukorszint eléréséhez.
Izomzat: Javul az izomsejtek működése, fokozódik a vérellátásuk, így növekszik az izmok mérete és erőkifejtése.
Csontozat: Az izommozgás hatására a kalcium be tud épülni a csontokba, így csökken a csontritkulás veszélye.
Lelkület: Stresszoldó hatású a mozgás. Az endorfin hormon kiválasztódása következtében hangulatunkon és életkedvünkön javít, ezáltal csökkenti a depresszió kialakulását.
Mozgásra fel!
Kezdetnek bemutatok néhány gyakorlatot, amelyet hosszas tanulás vagy számítógépezés alatt érdemes elvégezni. A testnek úgy jó, ha már valami miatt sokat kell ülni, akkor 45-50 percenként 15 percet mozogjunk folyamatosan.
A mozgáscsokrot úgy állítsuk össze, hogy lehetőség szerint minden ízületet mozgassunk át, emelje meg a pulzusunkat és tartalmazzon keresztezett mozgásokat (jobb kéz – bal láb érintése stb.). Ez a fajta mozgássor nem befolyásolja az inzulinkezelés hatását, illetve a vércukorszintet, ez arra jó, hogy szellemileg aktívabbakká váljunk és a testünk is kapjon egy kis törődést.
A rendszeres edzés természetesen hatással van a vércukorszintre, amelyet feltétlenül figyelembe kell venni.
Mindenkinek jó mozgást és jó tanulást kívánok!
Dávid Zsuzsanna: – Gyógytornász, a Traumatológiai Intézetben, majd a Dél-pesti Kórház mozgásszervi rehabilitációján dolgozott. Fiánál 2009-ben diagnosztizálták az 1-es típusú diabetes mellitust. A helyzet elfogadása után igyekezett minél többet megtudni a betegségről és annak kezeléséről. Szakmájából és fia mozgásigényéből adódóan a sporttal kapcsolatos kérdések is foglalkoztatták, kutatta a szakirodalmat, kereste a sportoló cukorbetegeket. A tapasztaltak alapján kezdeményezte a Sportos Cukorbetegekért Egyesület megalapítását, melynek azóta is vezetője.



1. Nyakat minden irányba átmozgatni! (A képek a szerző amatőr felvételei)


2. A mozgás két véghelyzete: kilégzés (balra) – belégzés (jobbra)


3. Vállkörzés előre, majd hátra. Aki ügyes, az figyeljen arra, hogy elöl a kezek váltva keresztezzék egymást, azaz egyszer a jobb kéz, majd a bal kéz legyen alul!


4. Előre hajlás − kilégzéssel és hátrahajlás − belégzéssel. Tartsuk ki a két véghelyzetet, igyekezzünk minél nagyobb mozgáspályán mozogni!



5. A mozgás véghelyzetei. Mindkét lábhoz természetesen


6. A mozgás véghelyzetei

7. A mozgás véghelyzetei. Mindkét lábbal természetesen


8. Jobb láb lendít a bal kézhez és bal láb lendít a jobb kézhez



9. A mozgás véghelyzetei

10. A mozdulat zártállásból indul. Jobb lábbal lépünk előre, majd vissza zártállásba. Aztán bal lábbal ugyanígy

+1: Guggolás 10-szer