Dr. Békefi Dezső
Ha rád tör a kétség…
Ha rád tör a kétség – márpedig ez mindenkivel megesik, akár nem is egyszer –, akkor olvasd el ezt az írást. Nem orvosi „papolásnak” szántam, de mégis hátha segítségedre lesz. Örülnék neki!
Mindenkire rátör a kétség, hol ezért, hol azért. Hol gyakrabban, hol ritkábban. Ha leányként van éppen gondod magaddal, akkor a „Miért is nem fiúként jöttem a világra?” kérdést teszed fel, ha fiúként úgy érzed, hogy éppen a lányoknak könnyebb a dolga, akkor pedig a „Miért is nem lettem leány?” kétsége gyötör. Ezt még aránylag könnyű a helyére tenned. A „Miért nem vagyok szőke (barna, vörös)?” kétséget a hölgyek könnyedén elrendezik (a fiúk is próbálkoznak, de az ezzel kapcsolatos véleményemet nem írom le…).
Rendszerint tovább tart a „Miért nem vagyok soványabb (gömbölydedebb), magasabb vagy alacsonyabb?” kérdéssel megbirkóznunk. Gimnazista koromban volt egy nálam két évvel idősebb és szerintem – akkor – ideális kinézetű iskolatársam. Vívni is együtt jártunk. Olyan szerettem volna lenni, mint ő. (Naná, hogy semmiben nem hasonlítottam rá.) Nyilvánvaló, hogy nem lettem olyan. Ötven év múlva ezt elmondtam a feleségemnek. Meg is mutattam Gyurka fényképét. Azt válaszolta, hogy akkor soha nem nézett volna rám, mert ki nem állhatja ezt a fiútípust. Ugye Te is ismered az ízlésekről és pofonokról szóló közmondást?
De ha rád tör a kétség a diabéteszed miatt? Igazad van! No persze! Azt mondja a WHO (Egészségügyi Világszervezet) és azt mondják az orvosok, a szakápolók, a dietetikusok, meg mindenki, hogy „a diabétesz tulajdonképpen feltételekhez kötött egészség”. Tudod Te is, hogy egyrészt ez igaz, de a feltételek sokszor szörnyűek, vagy nem is ismerhetők meg pontosan. Milliószor hallottad már, eleged van belőle. Nem csak a szlogenből, hanem az egész diabéteszből. Igazad van! És akkor mi van?! Én is tudom, hogy igazad van, de azt is tudom, hogy miben nincs igazad. Én tudom, hogy senki nem tehet róla, de Te ezt most úgy fordítod le a magad nyelvére, hogy az egész világ tehet róla, és haragszol az egész világra. Eleged van abból, hogy anyád-apád túlfélt, semmit nem enged meg. Eleged van abból, hogy a gondozóid (orvos, asszisztens, dietetikus) folyton a HbA1c-ről beszélnek, meg az ilyen-olyan anyagcsere-kisiklásokról, no meg a késői szövődmények réméről. Igazad van, csak éppen nincs igazad!
Ha rád tör a kétség, mert tiltanak ettől is és attól is – igazad van. Élj úgy, hogy mindent szabad, csak tudnod kell a hatását. Olyan nincs, hogy „Csak karácsonyra – szilveszterre, nyaralásra – függesszük fel a diabéteszt”. Olyan lehet csak, hogy tanulj meg mindent. Tanuld meg, hogy miből mennyit ehetsz. Tanuld meg, hogy mit kell tenned, ha többet szeretnél enni. Tanuld meg, hogy Újévkor egy (fél) pohár pezsgő mit tesz a vércukroddal (a jó pezsgő három jellemzője: 1. legyen nagyon száraz, 2. legyen nagyon hideg és 3. más fizesse!). Bulira, diszkóba is elmehetsz, ha tudsz magadra vigyázni, természetesen a vércukrodra is. (Bizonyítsd be anyádnak-apádnak, hogy tényleg tudsz vigyázni magadra!)
Rád tör a kétség, mert micsoda dolog az, hogy egy jó bulin, egy társaságban is veled van a diabétesz! Igazad van, csak éppen nincs igazad, mert jó társaid-e, akik ezt nem értik meg. Vagy nem jó társaság, vagy legalábbis tudatlanok.
Ha rád tör a kétség, mert mit fog mindehhez szólni az a fiú (vagy az a lány), akivel kapcsolatban hirtelen különös érzésed támadt (szerelem? vagy mi a csuda?), igazad van! De mire mész vele? Persze ne azzal kezd, hogy „Cukorbeteg vagyok, egyébként úgy hívnak, hogy…”. De hamar avasd be a „titkodba”. Ha megdöbben, akkor lehet az is, hogy vajmi keveset tud erről az állapotról. El sem tudod képzelni, hogy a nem érintettek között milyen tévhitek is terjednek a diabéteszről. („Fertőző”, „nem ehet semmit”, „úgyis meghal 1-2 éven belül, vagy nyomorék lesz” és sorolhatnám a lap aljáig.) Tanítsd meg mindenre, hiszen az ismeretlen mindig félelmetes. Ha ennek ellenére nem fogad el a diabéteszeddel együtt, akkor emelt fővel lépj tovább! Biztosan nem ő a nagy Ő! Ha pedig megtanulva a cukorbetegség fortélyait együtt maradtok, akkor komoly támaszra találhatsz, mondhatnám: ha egyedül nem megy, akkor kell egy társ. Az igazi társ mindenben társ, a bajban is. Akár a barátod, akár a szerelmed.
Rád tör a kétség, mert cukorbeteg vagy? Igazad van, de nincs igazad. Azért van igazad, mert utálatos, alattomos betegség, ami veled van karácsonykor, a születésnapodon, nyaraláskor, a matekdolgozat közben és a randevúkon is. Azért nincs igazad, mert törődnöd kell magaddal, vigyázni kell az egészséged meglévő részre. Miért? MERT ÉRTÉKES EMBER VAGY!
