TájékozottságTeljes életHelyes életmód

Diabetes és HypertoniaMagazin

MentaRelax felnőtteknek – mert a nekik is kell tábor!

MentaRelax felnőtteknek – mert a nekik is kell tábor!

A MentaPRO Alapítvány 2015-ben azzal a fő céllal jött létre, hogy támogassa a diabéteszes gyermekeket nevelő családok mentális és pszichés egészségének megtartását, illetve megerősítését – hiszen a diabétesz diagnózisa legtöbbször derült égből villámcsapásként érkezik, és komoly traumát, krízist okoz. E családok hétköznapjai 24 órás figyelemről, folyamatos egyensúlyozásról szólnak. A szülők sokszor érzik magukat olyan hullámvasúton, amelyet nem ők irányítanak, bár mindent megtesznek azért, hogy gyermekük vércukorszintje minél kisebb völgyekből minél enyhébb dombokra kapaszkodjon fel.

 … Tovább
A jó diéta inkább tanulás, mint akaraterő

Fogyni cukorbetegen

A jó diéta inkább tanulás, mint akaraterő

Mindenkinek érdemes időként elgondolkodnia azon, mit tesz egészsége érdekében, vagy mit kellene tennie! Van, aki hetente többször is sportol (úszás, kerékpározás, nordick walking), van, aki egészségesen étkezik (változatosan és mértékletesen). És van, aki dohányzik, inaktív életet él (nagyon keveset mozog). Van, aki sokat, de legalábbis többet eszik, mint amire testének szüksége van.

 … Tovább
Énidő a taposómalomban

Énidő a taposómalomban

Egész nap rohanunk. Sokat dolgozunk, emellett ott van a családunk: mit főzzek, be kell vásárolni, el kell hozni az autót a szervizből, a gyereket az iskolából. El kell vinni a gyereket edzésre, különórára, a kutyát sétálni, érte is kell menni – mármint a gyerekért, a kutya jó esetben mellettünk van –, át kell ugrani a nagyihoz. Összetört egy tányér, fel kell söpörni, el is kell mosogatni – na, legalább az összetört tányért már nem… Vannak szomszédjaink, barátaink, rokonaink…

 … Tovább

Lehet-e a sport egészségtelen? Test és lélek összefonódása elfogadott tény, akárcsak a mozgás és az egészség közötti szoros kapcsolat. A testmozgás csökkenti a testi megbetegedéseket, és a mentális zavarok gyógyulásában is szerepet játszik. De mikortól számít függőségnek, mikor mondjuk azt, hogy csak tüneti megoldás a szenvedéllyel űzött sporttevékenyég?

 … Tovább

ÚjraSZERVezés – Út a szervátültetett élethez Az ÚjraSZERVezés Alapítványt négy élődonoros veseátültetett hozta létre 2016-ban. Életre hívását a sorsközösségben rejlő pozitív, megerősítő szerep inspirálta, ami mentális segítséget nyújt olyan csoportok számára, akik valamilyen szempontból egy azonos élethelyzetben vannak, ámde időbeli eltérésekkel.

 … Tovább

Gondolatok a 2017-es orvosi Nobel-díj kapcsán

Ne zavarjuk meg a biológiai óránk működését!

Ne zavarjuk meg a biológiai óránk működését! 2017-ben három amerikai tudós kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat a cirkadián ritmust szabályozó molekuláris mechanizmus kutatásáért. A cirkadián ritmust napszaki biológiai ritmusnak fordíthatjuk, a kifejezés latin eredetű, a circulus (kör) és dies, diei (nap) szavakból származtatható.
Az illetékes bizottság indoklása szerint Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young felfedezései rávilágítanak arra, hogy az élőlények biológiai ritmusa miként alkalmazkodik a Föld forgásához. A földi élet ugyanis a bolygó forgásához, a nappal és éjszaka változásához igazodik. Az élőlények napszakokhoz való alkalmazkodása régóta ismert.

 … Tovább

Mentális felkészülés Ahhoz, hogy a versenyeken létrejöjjön a csúcsteljesítmény, a sportolónak az edzések során kiváló fizikai állapotba kell kerülnie, de mindez nem elég ahhoz, hogy az adott pillanatban a legjobb legyen. Fel kell készülnie mentálisan is, vagyis fejben ott kell lennie.

 … Tovább

Tanulni lehet (és kell!) Egy lap szerkesztője időnként gondban van. Hogyan tegye színessé és olvasmányossá az újságot, ha nyolc egymáshoz nagyon hasonló cikket kell beletennie? A Diabétesz Világnap után – amikor kifejezetten várjuk a beszámolókat szerte az országból – így járok. Hasonlítanak egymásra a világnapi rendezvények: orvos-szakmai előadások, kiállítók, kék körök és lufik, kellemes hangulat, remek beszélgetések és vidámság. Nagyon jó, hogy így van ez mindenfelé az országban – én pedig dolgozzak meg azért, hogy megtaláljam a beszámolókban az újat, a mást, az egyedit. Öröm, hogy egyre többen vesznek részt a világnapi programokon, hogy van országgyűlési képviselő, aki november 14-én a diabéteszről beszél a parlamentben, hogy egyre több orvos segíti a cukorbetegeket közérthető nyelven elmondott előadásával. Mit nem adtunk volna ezért, mondjuk 25 évvel ezelőtt, amikor épp csak másodszor ünnepeltük világnapunkat! Tavasszal, a Civil Fórumon nagyon kedves vendégünk volt a Szombathelyen élő Horváth Nikoletta

 … Tovább

A szeretet ünnepén Az adventi időszak meghittségében évről évre lehetőségünk van egy különleges belső út bejárására, ami végső soron önmagunkhoz vezet.
A valóságban azonban nincs még egy ünnep, ami ennyi feszültséget generálna, amiben több szorongás, külső és belső konfliktus lehetősége lenne. Többnyire a „tökéletes ünnep” kényszere hajtja az embereket, így aztán a feladattá degradálódó karácsonyból könnyen eltűnik a lényege: a szeretet.

 … Tovább

Vércukormérő – Illendő ajándék? Bizony, illendő! A viselkedési útmutatók nagyon sok példát hoznak: a Közel-Keletre nem szerencsés lovasszobrot, Indiába pedig csikóbőrös kulacsot ajándékozni, de a vércukormérőket illetően nem foglalnak állást. A cukorbetegeket legfeljebb annyiban emlegetik, hogy velük példálóznak a tapintatlan választásról szólva: ne vigyünk diabéteszesnek cukorkát, kopasznak fésűt, bicegőnek görkorcsolyát...

 … Tovább

„Kell egy kis áramszünet…” A stressz mindennapjaink része – ki ritkábban, ki gyakrabban, de mindannyian átéljük időnként. Diabéteszesként vagy diabéteszes családtagunk, barátaink mindennapjainak részeseként talán gyakoribbak a stresszhelyzetek. A vércukor-ingadozások, a hipoglikémia, az olykor megmagyarázhatatlan (vagy annak tűnő) magas vércukorértékek önmagukban is feszültségforrások, de gyakran stresszhelyzetből adódó következmények. Egy vizsgaszituációban például egyeseknél magasba szökő, másoknál nagyon leeső vércukorértékkel lehet találkozni, de ugyanígy eltérő reakciókat tapasztalhatunk intenzíven ható pozitív élmények (születésnap, esküvő stb.) kapcsán is.

 … Tovább

Harmónia és stílus „A stílus maga az ember.” Georges-­Louis ­Leclerc francia természettudós szállóigévé vált kijelentése (amely 1753-ban, akadémiai székfoglalójában hangzott el először) akarva akaratlanul szembe jön velünk.

 … Tovább

Szokásaink rabságában A szokások cselekvések, amelyeket olyan gyakran csináltunk, hogy már automatizálódtak, nem is kell átgondolnunk, jönnek maguktól. (Az automatizálódás nem csak szokásokra jellemző, egyéb tevékenységekben is jelen van. Ha például írunk, nem gondolkodunk azon, hová tegyük le a tollat, merre kanyarítsuk a betűt – ez már automatikusan megy.) Eleinte persze tudatosak voltak ezek a cselekedeteink – hoztunk egy döntést, és megtettünk valamit. Aztán újra és újra megtettük, míg végül nem kellett hozzá a tudatos kontroll – ment, mint a karikacsapás.

 … Tovább

A címben szereplő kérdés nem valami felvágós ficsúr közkeletű mondása, sokkal inkább egy sorsunkra vonatkoztatható gondolat. Vajon a mi életünkben ki az uralkodó? Az állapotunk, vagy a bennünk élő, égő, örök, halhatatlan, sérthetetlen lélek? A helyes felelet természetesen az utóbbi. Ezt elméletben mindenki kiválóan tudja, ám gyakorlati alkalmazása fejtörést okoz. „Hogyan legyek én a király, ha a betegségem udvari bolondot csinál belőlem?” Az első és legfontosabb: olyan nincs, hogy „betegségem”. Betegség, kórkép, diagnózis – létezik, de egyiket sem szabad önmagunkkal definiálni. Ugyanis abban a percben azonossá tesszük teljes lényünkkel az adott problémát, ezzel még jobban megnehezítve boldogulásunkat. Az elfogadás a kulcsa mindennek. Ez azonban nem jön egyik percről a másikra. Rengeteg idő, még annál is több keserű könnycsepp kell hozzá, hogy végül a bennünk feszülő góc, a tomboló düh, harag, a fojtogató „miért”-ek vad tüze elenyésszen. Eleinte tiltakozunk, agresszív karcsapásokkal

 … Tovább

Ahogy egymással bánunk Orvos a beteggel, pedagógus a szülővel, szolgáltató az ügyféllel... Csupa ismerős, elvileg egyenrangú kapcsolat, de valójában kiszolgáltatott helyzet. Helyzetek sora, ahol megalázó párbeszédekbe keveredünk, ahol három egymás mellé került információból megítélnek bennünket, következtetéseket vonnak le rólunk, ahol elhűlve érzékeljük magunkat kicsinek, gyengének és sebezhetőnek. Helyzetek, amelyekre soha nem vágyunk, ahol ráadásul „uram/asszonyom” „kedvesanya/apa” leszünk, elveszítve a nevünk jelentette identitás-biztonságot is. Lépcsőház-effektus Az eszünkkel persze tudjuk, kijárna a megbecsülés, a tisztelet – de közben bennünk valaki megszeppenve igazodik: jó leszek, jó leszek, csak bánj velem szépen. Ebből a belső disszonanciából aztán rövid és hosszú távon is sokféle érzelmi, viselkedéses megoldás születhet. Leggyakrabban a harag, az is sokszor megkésve. Ez a klasszikus „lépcsőház-effektus”. Amikor már érzelmileg kevésbé vagyunk a helyzet hatása alatt, mindig remek ötletein

 … Tovább

„Tanítsd meg a gyerekeket!” Emlékeznek Kovács Kati dalára? Ennek címe illik az én írásom élére is, amely a gyereknevelés nehézségeiről szól, különösen, ha a gyermek cukorbeteg.

 … Tovább

Siker, teljesítmény, motiváció Napjaink egyik kulcsszava a siker. Ki ne szeretne sikeres lenni – a munkájában, a párkapcsolatában, a tanulásban, netán a diabétesz menedzselésében? Aligha találkozhatnánk olyannal, aki azt felelné: „nem, köszönöm, én sikertelen szeretnék lenni…” Járjuk kicsit körül a témához illeszkedő folyamatokat!

 … Tovább

Cukorbetegséggel élek Szeretném az olvasókat egy képzeletet megmozgató játékra hívni. A játék kedvéért a tegeződést választottam, remélem, nem veszi senki rossz néven.

 … Tovább

Az Olimpia hatása mindennapjainkra Az idei nyár legnagyobb sporteseménye a riói olimpia volt. Mentális felkészítő pszichológusként jómagam is végigizgultam a sportolók megmérettetéseit. A versenyzők, akikkel ‘együtt készültünk’ az olimpiára, megismertettek a felkészülés, a küzdelem állomásaival, a sikerrel és a kudarccal, amit átélnek. Szeretném ezt most röviden megosztani az olvasóval is, és megmutatni, hogy hogyan segíthet a sportolók teljesítményének, eredményeinek ‘átélése’ a mindennapi életünkben.

 … Tovább

Jelen (időben) lenni Az utóbbi időben egyre népszerűbb téma a mindfulness, azaz a tudatos jelenlét pszichológiája. Fókuszba kerülését minden bizonnyal komolyan befolyásolta az a boldogság-pszichológiai hullám, ami nagyon leegyszerűsítve azt mondja, hogy ha valamit nagyon akarsz, akkor azt eléred. Gazdagság, siker, egészség – csak rajtad múlik. Ha nem éred el, akkor nem akartad igazán. Tisztán látszik, hogy – eredeti szándéka ellenére – mennyire frusztráló lehet ez.
A tudatos jelenlét pszichológiája részben válasz erre is. Az elmélet központi gondolata ugyanis az, hogy adott helyzetben elvárásmentesen, nyitottan legyünk jelen. Ne akarjunk sem boldogok, sem ellazultak, sem gazdagok, sem vonzók lenni, hanem figyeljük meg azt, ami van. Ez a figyelem mindig az adott pillanatra vonatkozik, lehetőség szerint pedig ítélkezésmentes, leíró jellegű. Ebben az állapotban mindig van kíváncsiság arra a bármire, ami jön. Ez tulajdonképpen az elfogadása annak, hogy bizonyos esetekben nem nálunk van a kontroll. Netán éppen milyen jó, hogy adott pillanatban nem nálunk van a kontroll.

 … Tovább

Én és nem fertőző betegségem Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Én és nem fertőző betegségem címmel weblapot indított, ahol bárki tanúságot tehet saját cukorbetegsége, rákos megbetegedése, szív- és érrendszeri megbetegedése, szélütése, tüdőbetegsége – nem fertőző megbetegedése – kapcsán. A program koordinátorai a pácienseken kívül hozzátartozók, barátok, egészségügyi dolgozók vallomásait is várják, sőt mód van arra is, hogy egészségpolitikával foglalkozó szakemberek, a dohánytermékek és az alkoholtartalmú italok ellenőrzött forgalmazását, a testmozgást vagy az egészséges étrendet támogató személyek i

 … Tovább

Ewing-tesztert kapott a Tolna megyei Neuropátia Centrum

Több beteg alaposabb vizsgálatára lesz lehetőség

Több beteg alaposabb vizsgálatára lesz lehetőség A Wörwag Pharma Ewing-teszter adományozásával támogatta a Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórházában működő Nyugat-magyarországi Neuropátia Centrum működését. Az Ewing-teszter a cukorbetegség egyik legveszélyesebb szövődményének, a szív- és érrendszert érintő autonóm neuropátiának a szűrését könnyíti meg.

 … Tovább

Bőrelváltozások A bőr állományát három fontos réteg alkotja: a hám, az irha és a bőralja. A hámréteg kizárólag csak sejtekből, speciális laphámsejtekből áll, amelyek érési folyamatuk során további öt rétegre tagolódnak. A hámsejtek az úgynevezett alaphártyán nyugszanak, s szinte kizárólag csak a membránon keresztül táplálkoznak. A felhám rétege mindössze 0,2 mm vastag. Ez a legkülső vékony réteg véd meg bennünket valamennyi környezeti ártalomtól, sérüléstől és vegyi anyagtól. A szaruréteg vastagsága testtájékonként változik: a hajlatokban vékony, a nyomásnak kitett felszíneken, így például a talpakon, vasta

 … Tovább

Érezze biztonságban magát és szeretteit! A mai modern, rohanó világban sajnos nincs időnk és lehetőségünk vigyázni egymásra. Sajnos egyre több az idősek kárára elkövetett bűncselekmény, és sajnos mindennapossá vált, hogy egy utcán rosszul lett betegen átlépnek a járókelők… A családok a munkájuk vagy a földrajzi távolság miatt nem tudnak mindig az idős családtagjaikkal lenni, állandóan felügyelni őket, mégis szeretnék biztonságban tudni szüleiket, nagyszüleiket. Ezen problémákra kínál megoldást az SOS 911 szolgáltatása, melyről Dr. Boldizsár Tamás tulajdonossal beszélgettünk.

 … Tovább

Az alvás zavara nagyon gyakori probléma. Az európaiak kb. egyharmada elégedetlen az alvásával, az orvosi értelemben vett alvászavarok némelyike pedig a leggyakoribb 10 orvosi panasz közé tartozik. Mindnyájan saját tapasztalatból tudjuk, hogy kialvatlannak lenni nem jó – de vajon a fáradtság, nyűgösség és a kialvatlanság többi nappali tünete pusztán kellemetlen, vagy esetleg veszélyes is?

 … Tovább

Nemrég egy előadásra mentem, és odafelé azon gondolkodtam, mi újat lehet mondani cukros témakörben azoknak, akik naponta foglalkoznak cukkerekkel. Látogatják őket, ellátják őket, beszélgetnek velük, mérnek ezt, mérnek azt… Azután egyszer csak felötlött bennem a kérdés – oké, de vajon ismerik-e őket? Nem úgy, mint a szomszédot, aki reggelente krákogva ébred, és mindig hangosan csapja be az ajtót, hanem úgy igazából…

 … Tovább

Együtt könnyebb… Az ember társas lény. Ezt elsőként Arisztotelész jelentette ki i. e. 350 körül. Bizonyára sokan reagálnak erre a kijelentésre így: már Arisztotelész…? Ha ilyen régi ez az elmélet, akkor bizonyára igaz. Mások azonban épp a kijelentés „életkora” okán csóválják a fejüket: a tudomány mára meghaladta ezeket az ősrégi tanokat.

 … Tovább

A diabétesz és a psziché 2016. március 6-án, életének 76. évében elhunyt Soós Tibor, a Szombathelyi Cukorbetegek Egyesületének Lang Gusztáv-díjas edukátora, a legvidámabb cukorbeteg, aki mindenkinek mosolyt tudott varázsolni az arcára, sőt a lelkébe, elment közülünk. Biztos vagyok benne, hogy március óta az angyaloknak jobb kedvük van a mennyországban.
Köszönünk mindent, Tibor! Rád emlékezve álljon itt egy részlete annak az előadásodnak, amelyet lapunk Civil Fórumán tartottál.

 … Tovább

Az előző számban arról írtunk, milyen lelki folyamatok játszódnak le a diabétesz diagnózisa után a diagnosztizáltban és családjában. Tágítsuk most a kört, nézzük meg, milyen gondolatok kavaroghatnak a tágabb környezet fejében (…és adjuk oda nekik ezt a cikket)!

 … Tovább

Egy diabétesszel frissen diagnosztizált gyermek vagy felnőtt, valamint családjuk legtöbbször krízishelyzetbe kerül. Ha tudjuk, hogy a lelkünk meghatározott terv szerint dolgozza fel a nehézségeket – a sokk, a tagadás, a harag, az alkudozás, a kilátástalanság után már felfelé visz az út −, akkor könnyebb lehet az elfogadás is.

 … Tovább

Befolyásolhatjuk-e a sorsunkat?

Miért pont én?

Miért pont én? Gábor 43 éves. Néhány napja jött haza a kórházból. A munkahelyén hirtelen rosszul lett, erős háti, majd mellkasi fájdalmat érzett, végtagjai elzsibbadtak, és nagyon szédült. Aztán csak arra emlékezett, hogy a mentősök szólítgatják, és az alkarjában éppen megszúrják. Már akkor kiderült, hogy feltehetően szívinfarktusa van.

 … Tovább

Szétszórtság, koncentrációs nehézségek A szinonimaszótár szerint a szétszórtság hasonló jelentésű, mint a hebrencs, hebehurgya, szeleburdi, kapkodó, kelekótya, meggondolatlan, hóbortos, bolondos, esztelen, figyelmetlen, ütődött, kerge.
Mit is értünk e fogalmak alatt, és mik lehetnek a kialakulásuknak az okai? A figyelemzavar, koncentrációs probléma, szétszórtság, feledékenység jelenségét szeretném megkülönböztetni és a pszichológiai okait megismertetni az olvasókkal.

 … Tovább

A gyászreakció kezelése „Látjátok feleim, egyszerre meghalt
és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.“
Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd

 … Tovább

A legenyhébb főbűn: a falánkság A bibliai főbűnök közül a falánkság az, amit a társadalom a legenyhébben kezel: a legkisebb vétek a hét közül. A torkosság pajkos csínytevés, azonban talán a leglátványosabbak a következményei, nemcsak a testi, hanem a lelki állapotról is beszédes képet nyújt és a legjobban veszélyezteti mentális és fizikai állapotunkat.

 … Tovább

Az evés – élet-halál kérdése?

Segítség, kövér vagyok! – V.

A megelőző fejezetekben áttekintettük, hogy mire is használják a kövér emberek az ételt, mi az étel szimbolikus jelentése a különböző kultúrákban, illetve az egyes emberek számára, és mit fejez ki az étel elfogyasztása következtében létrejött súlyfelesleg.

 … Tovább

Megfelelni az elvárásoknak? Az életre szóló betegség elfogadása nem könnyű dolog, így van ez a cukorbetegséggel is. A diagnózis felállítása után hetek telnek el addig, amíg a beteg feldolgozza, elfogadja a megváltoztathatatlant. Vannak, akiknél ez a lehangolt lelkiállapot hónapokig eltart, depresszió miatt akár szakember segítségére is szükség lehet. Miközben a betegek lelkiállapota a mélyponton van, az egészségügyi személyzet már komoly elvárásokat támaszt a beteggel szemben. Meg kell ismerkedni a cukorbeteg-diéta alapjaival, a megszerzett ismereteket minél előbb alkalmazni kell, meg kell tanulni használni a vércukormérőt, ha inzulinkezelésre van szükség, akkor az inzulinadagolás technikáját is el kell sajátítani. A legtöbb ismeret akkor zúdul a betegekre, amikor azok lehangolt lelkiállapotuk miatt legkevésbé fogékonyak rá. Amíg a beteg gondolkodásának középpontjában fajsúlyos kérdések állnak (Miért pont én lettem diabéteszes? Valóban nincs esély a teljes gyógyulásra? Meg lehetett volna előzni valahogy?), alig

 … Tovább

Hogyan viszonyul a lelkem az alakomhoz?

Segítség, kövér vagyok! – IV.

A testkép a legelterjedtebb definíció szerint az ember saját testével kapcsolatos pszichológiai élményeit és attitűdjeit foglalja magában, valamint azt a módot, ahogyan ezek az élmények szerveződnek. Ez nagyjából azt jelenti, hogy tudatában vagyunk testi valónknak és ehhez meghatározott módon viszonyulunk érzelmileg. Saját testünk átélésében nem csak a folyamatosan szerzett közvetlen tapasztalatoknak, de a szűkebb környezet és a társadalom reagálásmódjának is komoly szerepe van. Így „értesülünk” arról, hogy mi az ideális, az elvárt, illetve hogy ehhez képest mi milyenek vagyunk. Az előző fejezetben arról szóltunk, hogy az ételeknek miféle szimbolikus, áttételes jelentésrétegei vannak. Ebben a részben azt tárgyaljuk, hogy a testsúly és a testforma (esetünkben a túlsúly és a gömbölyded alak) milyen közlési funkcióval bír.

 … Tovább

Pihentető alvás? Aludni jó dolog. Bár vannak, akik sajnálják az időt erre a „felesleges” tevékenységre, ám ha egyszer megtapasztalják, milyen egy vagy két éjszakai alvás kimaradása után az ébrenlét... megtanulják: nappalaink minősége nagymértékben függ éjszakai alvásunktól.
Összeállításunkban most az alvásról, a horkolásról, biológiai óránkról és természetesen mindezek cukorbetegséghez való kapcsolatáról olvashatnak.

 … Tovább

Talpra álltam Azt a napot nem felejtem el, amikor először éreztem, elkezdődött az új életem. Én ébredtem először, a kislányom még aludt. Fél éven keresztül ő sietett az ágyamhoz reggelente (sokszor éjszaka is), mert látni akarta: jól vagyok-e. Hozta a mérőt, rám szólt: te szúrd, anya, úgy nem fáj annyira. Mérte, és ha reggel alacsony volt a vércukrom, szaladt a szőlőcukorért, készítette a teát, a reggelit. Biztosan hihetetlen, hogy én ennyire tehetetlen voltam.

 … Tovább

Mit tehetünk a téli hangulatromlás ellen? Sötét és hideg reggelek, korai esteledés, fagyos napok. A tél beálltával egyre kevesebb természetes fényt látunk. A szervezetünk pedig próbál a hőmérséklet lehűléséhez alkalmazkodni. A bevitt tápanyagok minőségi változása – vitaminszegény táplálkozás –, a fényhiány és az alacsony hőmérséklet az immunrendszer nem megfelelő működéséhez vezethet. A szervezet ellenálló képességének csökkenése okozza a téli megbetegedések gyakoriságának növekedését. A testi immunitás gyengülésének egyik lehetséges következménye a pszichés egyensúly felborulása. A fény hatására szervezetünkben bizonyos hormonok (pl. melatonin, kortizol, szerotonin) szabadulnak fel, amelyek befolyásolják az emésztést, az éhségérzetet, az energiaszintet, és nem utolsósorban a hangulatot. Kutatások bizonyítják, hogy mindenkinek legalább két óra természetes fényre van szüksége ahhoz, hogy biológiai órája ne boruljon fel és az ébrenlét-alvás ritmusa normalizálódjon. Az évszakok váltakozása tehát igen jelentősen módosítja szerveze

 … Tovább

Stroke és lélek Megelőzés A pozitív gondolkodás, azaz az optimizmus csökkenti a stroke előfordulásának valószínűségét – derül ki egy amerikai egyetem kétéves kutatásának eredményéből. A vizsgálat során az is bebizonyosodott, hogy azok az emberek, akik jó dolgokat remélnek az élettől, többet tesznek az egészségük érdekében is. Tehát a pozitív gondolkodás közvetlenül és a viselkedési szokásokon keresztül közvetetten is csökkenti a szélütés kockázatát. A tudományos magyarázatok sokszor alátámasztják azt, amit a mindennapi életben tapasztalunk: a boldogság, az elégedettség alapvető lételemek. Kik a veszélyeztetettek? A keringési betegségek szempontjából érzékeny csoportnak számít az úgynevezett A-típusú személyiség. De mi is jellemző erre a személyiségstruktúrára? Kutatások eredményeként ebbe a csoportba soroljuk azokat, akik robbanékonyak, akiknek stresszkezelési technikájuk fejletlen, a versengő és teljesítményorientált személyeket, az állandó nyomás alatt élőket, akik sokszor bizonytalanok és k

 … Tovább

Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése szerint 2020-ra a leggyakrabban halálhoz vezető, legnagyobb egészségügyi problémát jelentő betegségek listáján az első helyet a szívkoszorúér-betegség, a második helyet a depresszió foglalja el. Ezek a betegségek gyakran nem önmagukban, hanem egymással társulva fordulnak elő: a depressziós betegek az átlagnál gyakrabban betegszenek meg, pl. koszorúér-betegségben, míg a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők között az átlagnál nagyobb a szorongásos zavarban vagy depresszióban szenvedők aránya.

 … Tovább

Krónikus beteg a családban Pár mondatban összefoglalom, hogy mit mond a pszichológia tudománya arról a helyzetről, amikor a családban, avagy a közeli baráti társaságban valaki megbetegszik. Az elméleti háttér sokat segít, hogy megértsük a krónikus betegek és hozzátartozóik pszichés helyzetét, alapot ad a hatékony segítségnyújtáshoz.

 … Tovább

A lelkemnek is köze van ahhoz, mit és hogyan eszem?

Segítség, kövér vagyok! – III.

Mint tudjuk, az étel – és az evés – a létfenntartást szolgálja elsősorban, de – és ezt a kövér emberek még normális súlyú társaiknál is jobban tudják – táplálékul szolgál a léleknek is.
Tekintsük először az evés és az etetés lelki vonatkozásait.

 … Tovább

Édes testvéreim! Azt hiszem, hogy egy kicsit „szent” vagyok, mert magam felé hajlik a kezem. A diabétesz helyett írhattam volna például, hogy a tüdőrák és a psziché, a szklerózis multiplex és a psziché… és még sorolhatnám. Miért is van ez? Hát azért, mert mindenkinek a saját baja a világ legnagyobb problémája. Egy ismeretlen kínai azt mondta úgy jó ötezer évvel ezelőtt, hogy „…a lélek betegségei a testi bajokban mutatkoznak meg”. Érdekes! Azóta sem cáfolta senki. Ha viszont ez így van, akkor megkérdezem: ki foglalkozott a lelkemmel, az énemmel? Senki! Mikor a cukorbetegségemet felfedezték, kézbe vették a testemet, megmérték a súlyomat, a hast&eacu

 … Tovább

Mit jelent kövérnek lenni? Mivel jár ez? Kik hajlamosak rá?

Segítség, kövér vagyok! – I.

A főcímben leírt mondatot ma Magyarországon több mint ötmillióan okkal-joggal mondhatják. Aggasztó és nem kevésbé húsbavágó a kövérség kérdése, ha az elhízottság világjelenségnek tekinthető. A WHO 1998-ban krónikus, időről időre újra visszatérő betegségnek minősítette, tehát nem csupán – mint sokan gondolják – esztétikai probléma.

 … Tovább

Cikksorozatunk zárófejezetében ahhoz adunk ajánlást, hogyan érvényesítsék akaratukat úgy, hogy orvosukat ne bántsák meg. A hétköznapi életben gyakran előfordul, hogy nem értünk egyet a másik emberrel és vita, sőt akár komoly konfliktus alakul ki közöttünk. Ez a másik ember lehet akár a kezelőorvosunk is.

 … Tovább

Agyi értrombózis? Agyvérzés?

A lelkem is sérül?

A stroke-ot elszenvedettek körében igen gyakori a betegséggel összefüggő depresszió. A kezelés rendkívül fontos. Tehát a válasz – sajnos – igen, sérülhet.

 … Tovább

Amikor a háziorvosi rendelőben vagy a kórházban orvosunk elmondja, hogy a vizsgálatok és a leletek olyan betegséget mutatnak, amely nem halálos, de együtt kell vele élnünk, és gyógyszert vagy gyógyszereket kell szednünk, hogy kordában tartsuk, általában sajátos lelki változáson megyünk keresztül.

 … Tovább

Kedves Betegek! A kommunikációt javító cikksorozatunk első részében azzal foglalkoztunk, hogy beszéljenek kevesebbet, de hatékonyabban, viszont ne hallgassanak el a kezelés szempontjából fontos információkat. Ebben a cikkben a kérdezésről és a kérdések fontosságáról írok.

 … Tovább

Rosszkedvünk tele Egy pszichiáter doktornőtől hallottam: az első, amit betegeinek ajánl, hogy változtassanak külsejükön, új frizura, gondos öltözködés teljesen felélénkíti, gyógyítja a „depi” embereket, de még a valóban depressziósokat is. Bánatból, gyászból, kimerültségből, aggodalmakból is jobban kivezet, mint akármilyen gyógyszer. Mert az ápolt, jó külső energiát ad az önbizalomhoz, az életkedvhez.

 … Tovább

Az alvás csodája Aludni csodás: kipihenjük magunkat, erőt gyűjtünk, és álmodunk – feltéve, hogy jól, pihentetően tudunk aludni. Emberek milliói azonban képtelenek a nagyon vágyott éjszakai nyugalomra. Nem tudnak elaludni, vagy állandóan felébrednek éjszaka, és nem tudnak visszaaludni.

 … Tovább

Szorongani nem jó dolog, de a szorongás segített minket abban, hogy fennmaradjunk. Hiszen, ha nem tanulunk meg szorongani-félni, akkor ősember korunkban nem menekülünk el a ránk támadó állatok elől, nem húzzuk el a kezünket a tűz környékéről stb. Mi, felnőttek tanítjuk meg a gyerekeket arra, hogy igenis, legyenek óvatosak, nézzenek a lábuk elé, mossanak kezet evés előtt, és ilyen módon akarva-akaratlan szorongani-félni tanítjuk őket.

 … Tovább

Tudom, elhízott vagyok, mondhatni, dagi, sőt kövér, csak ezt így nem akarta mondani háziorvosom, amikor a havi hipertóniagondozás céljából felkerestem. Megmérte a súlyomat, haskörfogatomat, nyakkörfogatomat, testmagasságomat, és jelentőségteljesen csóválta a fejét. Ingatta jobbra-balra és arcáról nem a megelégedettség derűje sugárzott. Ebből biztosan tudtam – amit egyébként is tudok, csak nem merek szembesülni vele –, hogy ismét felszedtem pár kilót. Éreztem ezt is, hiszen a nadrágjaim egyre szűkebbek, mintha összementek volna a mosásban. Mondtam is a feleségemnek, óvatosabban mossa, mert ha így haladunk, új ruhatárra lesz szükségem. Akkor Ő is ingatta a fejét, ugyanazt a rosszalló pillantást vetette rám, mint most orvosom. Összeszövetkeznek ellenem…? Ideje lenne összeszövetkezni – értem…

 … Tovább

Állítsuk meg az ördögi kört

A lélek és a magas vérnyomás

Manapság a lelki betegségek szinte népbetegségnek számítanak, hiszen a háziorvoshoz fordulók közel 70%-a vagy pszichiátriai, vagy pszichoszomatikus bajban (lelki baj következtében kialakult testi betegség) szenved. Ha ehhez hozzávesszük, hogy hazánkban a magas vérnyomásban szenvedők száma szintén milliókban mérhető – levonhatjuk azt a következtetést, hogy a két betegségtípus átfedi egymást, tehát a hipertóniások egy részének lelki bajai lehetnek és fordítva.

 … Tovább

Cimkefelhő:cukorbetegség (diabétesz) családorvos edukáció junior kezelés közösség magas vérnyomás piac psziché személyes szövődmények táplálkozás társbetegségek testmozgás

Szerzők:Dr. Ádám Ágnes, Dr. Bakó Barnabás, Dr. Barta László, Bóta Tímea, Faludi Viktória, Faludy Viktória, Herth Viktória, József Attila, Dr. Kárpáti Róbert, Kerekes Andrea, Kicsák Marian, Kovács Áron, Dr. Mosonyi Tamás, Dr. Purebi György, Szőke Mária

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!