Diabetes és Hypertonia Magazin
Hazánkban korábbi vizsgálatok alapján a 2-es típusú cukorbetegség és annak előállapotai akár a felnőtt lakosság 15 százalékát is érinthetik, becslések szerint éves szinten a betegség 100 milliárd forintos egészségbiztosítási kezelési költséggel jár…
Tovább
Szerző: Dr. Matos Lajos
Sokan és sokat utazunk. Ha tudjuk, hogy minden harmadik-negyedik felnőttnek magas a vérnyomása, akkor tisztában kell lennünk azzal, hogy sokunk egyik állandó útitársa a hipertóniabetegség. Ezt figyelembe venni minden indulás előtt, utazás alatt és után – szó szerint – életfontosságú lehet.
Tovább
Hol, mikor és hogyan?
Szerző: Prof. dr. Kékes Ede
A vérnyomásmérés olyan szükségszerű dolog a civilizált országokban élők számára, mint a rendszeres fogmosás. Mérnünk akkor is kell – talán ez a fontosabb –, ha semmi panaszunk nincs. A vérnyomás akár csak kismértékű emelkedése megterheli szervezetünket és belső szervi károsodásokat idéz elő.
Tovább
Szerző: Dr. Benczúr Béla
A magas vérnyomás, a hipertónia az egyik leggyakoribb szív-érrendszeri rizikótényező, amelynek számos szervi szövődménye alakulhat ki. A hipertóniára joggal mondhatjuk, hogy „néma gyilkos”, hiszen világszerte 10 millió haláleset írható közvetlenül a hipertónia számlájára, több, mint a cukorbetegség (évi 5 millió haláleset) és a dohányzás (3 millió haláleset) áldozatainak a száma együttvéve, és sajnos a páciensek felénél nem diagnosztizálják időben a betegséget. Nem véletlen, hogy a Nemzetközi Hipertónia Társaság 2017 óta májust a vérnyomásmérés hónapjának szenteli (MMM: May Measurement Month) annak érdekében, hogy minél több olyan egyénnek mérjenek vérnyomást, aki nem tudott a hipertóniájáról. A mozgalomhoz a Magyar Hypertonia Társaság is csatlakozott, hiszen a hipertónia hazánkban a felnőtt lakosság közel felét, legalább 3,5–4 millió embert érint.
Tovább
Szerző: Dr. Légrády Péter
Az alkoholnak a sokszínűségéből fakadóan vannak hívei, van rajongótábora, vannak, akik napi szinten fogyasztják, vannak, akik napi szinten használják, és vannak, akik gyűlölik. De lehet, hogy az is napi szinten használja az egyik formáját, aki gyűlöli a másikat. A legalább napi 3 ital (30 g etanol) és a hipertónia közötti összefüggést több vizsgálat is igazolta, az alkohol indukálta magas vérnyomás kortól, nemtől, rassztól, sófogyasztástól és túlsúlytól függetlenül kimutatható ilyenkor. Az alkohol és a gyógyszerek, így a vérnyomáscsökkentők kölcsönhatása nagyon gyakran kiszámíthatatlan. De tud az alkohol jó is lenni. Napi 1 pohár/adag száraz vörösbor a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozás kockázatát 44 százalékkal, a bármely okból bekövetkező halálozási rizikót 27 százalékkal csökkenti. Nem barátot vagy ellenséget kell tehát látnunk az alkoholban! Azt kell megérteni és elfogadni, hogy az alkohol megszelídíthető, és meg kell tanulni vele jól bánni.
Tovább
„Zavarok együttállása”
Szerző: Dr. Simonyi Gábor
Egészséggel, betegségekkel kapcsolatos írásokat olvasva egyre gyakrabban találkozhatunk a metabolikus szindróma kifejezéssel. Nem önálló betegségről van szó, több, párhuzamosan fennálló, a szív- és érrendszeri betegségekre hajlamosító anyagcserezavart foglal össze így az orvostudomány. Hasi típusú elhízás, vérzsírrendellenességek (emelkedett trigliceridszint, csökkent HDL-koleszterin-szint), magas vérnyomás, a szénhidrátanyagcsere zavara – ezen öt különböző betegség vagy állapot közül bármelyik három együttes jelenlétéhez kötött a metabolikus szindróma diagnózisa. A metabolikus szindróma elemei önmagukban emelik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, míg ezek együttese már megsokszorozza.
Tovább
A képzett beteg nem marad magára a problémájával
A pulmonális artériás hipertónia (PAH) elnevezésű ritka kórban szenvedők támogatására, képviseletükre, érdekvédelmük ellátására alakult tíz évvel ezelőtt a Tüdőér Egylet. A szervezet feladatának tekinti, hogy ismeretterjesztő fórumok keretében, a laikusokat „továbbképző” felvilágosító előadások mellett orvos–beteg találkozók feltételeit teremtse meg. A PAH-betegek így folyamatosan kaphatnak – mindig a legfrissebb tudományos eredmények szerinti szakmai álláspontnak megfelelő – tájékoztatást a kutatások újdonságairól, az életüket veszélyeztető kór lehetséges gyógymódjairól. Minden találkozón sokféle aktuális kérdés merül fel, szó esik pl. a beteg beavatottságának, megfelelő tájékoztatásának fontosságáról, az alternatív, nem orvos által javasolt gyógymódok esetleges veszélyeiről, a külföldi betegszervezetek működéséről, vagy olyan fontos témáról, mint a súlyos stádiumba jutó betegek számára egyedüli megoldást jelentő tüdőtranszplantáció hazai helyzetéről.
Tovább
Szerző: Dr. Benczúr Béla
A szív- és érrendszeri betegségek az elmúlt 100 év során világszerte vezetik a halálozási statisztikákat, ami azt jelenti, hogy a legtöbb áldozatot ezek a betegségek követelik. Közülük a legtöbb halálesetért a szívbetegségek a felelősek, míg a stroke (vagyis a szélütés, melynek 85 százaléka érelzáródáson alapuló, úgynevezett lágyulásos stroke, míg csupán 15 százaléka a klasszikus vérzéses stroke, vagyis agyvérzés) a harmadik vezető halálok. Talán kevesebben tudják, de nőkben is ez a két betegségcsoport a legfőbb ellenség, szemben azzal a köztudatban lévő felfogással, miszerint a daganatos betegségek, pl. az emlőrák okozza nők körében a legtöbb halálesetet. Elgondolkodtató, hogy az infarktussal, agyvérzéssel, érszűkülettel kórházba kerülők jó részének kórelőzményében gyakran akár 4-5 kockázati tényező is szerepel.
Tovább
A szív- és érrendszeri betegségek jelentős része megelőzhető lenne tudatosan helyes életmóddal. Az egészségnek négy befolyásoló tényezője van: a biológiai-genetikai adottságok, az életmód, a környezeti tényezők és az egészségügyi ellátás. Az életmódnak van a legnagyobb jelentősége, azaz nagyon sokat tehetünk mi magunk az egészségünk megőrzéséért. A klasszikusnak mondható életmódbeli tényezők a következők: az egészséges táplálkozás megfelelő folyadékbevitellel, a rendszeres testmozgás, a pihenés, a stresszkezelés és a káros szenvedélyek mellőzése. Az egészséges táplálkozáshoz szervesen hozzátartozik a megfontolt bevásárlás is, mert időt, pénzt takaríthatunk meg és még a környezetünket is kímélhetjük. Bővítsük és tartsuk naprakészen az ismereteinket rendszeresen az egészséges, kiegyensúlyozott életmódról, és legyünk tudatosak, hogy egészséges, hosszú, boldog életet élhessünk!
Tovább
Szerző: Dr. Ádám Ágnes
A vérnyomásbetegség kivizsgálása és kezelése folyamatában az ambuláns vérnyomás-monitorozás ma már nélkülözhetetlen eszköz. Nélküle nem lehet teljes akár a kivizsgálás, akár a kezelés gyógyszereinek beállítása.
Tovább
Szerző: Dr. Finta Ervin
Nem ritkaság, hogy a rendelésen elhangzik a következő mondat: „Ahányszor mérem a vérnyomásom, annyi különböző értéket kapok.” Nos, ettől nem szabad megijedni, természetes jelenség. Az az oka, hogy a vérnyomás nem statikus érték, hanem dinamikusan változó jelenség. Gyors és lassú változásai teszik lehetővé a szervezet alkalmazkodását a külső és belső körülményekhez. A stresszhatásra adott gyors vérnyomás-emelkedés az alapja a menekülési reflexnek, de ugyanígy a fizikai vagy szellemi igénybevételre való felkészülésnek is. A lassú változások segítik többek között az adaptációt az évszakokhoz köthető környezeti változásokhoz. A túlzott vérnyomás-változékonyság (variabilitás) ugyanakkor károsan hat a szív- és érrendszerre, növelve a hipertónia által kiváltott szervkárosodások, például a vesebetegség, a stroke és a szívinfarktus kockázatát. Másik oldalról viszont tudjuk, hogy a magas vérnyomásos betegek kezelése során bekövetkező csökkenése hozzájárul a szív- és érrendszeri szövődmények megelőzéséhez.
Tovább
Szerző: Prof. dr. Farsang Csaba
Mi a normális vérnyomás? A „normális” vérnyomás meghatározása az idők folyamán sokat változott, amióta Stephen Hales először ismertette 1733-ban az általa mért vérnyomás értékét.
Tovább
A magyarok egészségi állapota továbbra is aggasztó
Az elmúlt esztendők nagyszabású munkája és sikerei után 2018-ban ismételten országjáró körútjára indul Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjának speciális szűrőkamionja. Sajnos a magyar népesség megbetegedési és halálozási viszonyai az elmúlt évtizedben nem mutattak számottevő javulást, sőt bizonyos betegségtípusok előfordulási gyakorisága folyamatosan növekszik. Ezért indult útjára ebben az esztendőben a „Megelőzés éve 2018–2019” elnevezésű kampánysorozat.
Tovább
Gyakorta felmerülő kérdések
Szerző: Prof. dr. Jermendy György
A cukorbetegséghez gyakran társul hipertónia. A fiatalkorban kezdődő, inzulinkezelést szükségessé tévő 1-es típusú cukorbetegségben vérnyomás-emelkedést elsősorban akkor látunk, ha veseszövődmény kezd kialakulni. Ebben a betegségtípusban a vesekárosodást a vérnyomás emelkedése, a vizeletben a fehérjeürítés fokozódása és a vesefunkciót jelző laboratóriumi paraméterek romlása jelzi. Szerencsére ez a szövődmény az 1-es típusú cukorbetegeknek csak kis hányadát érinti, a kialakulásra hosszabb betegségtartam és nem megfelelő kezelés esetén számíthatunk. Ezzel ellentétben a felnőtt- és időskorban kezdődő 2-es típusú cukorbetegségben a hipertónia a betegek kb. 80–90%-ában megjelenik, az már a cukorbetegség felismerésekor, sőt, annak kórmegelőző állapotaiban is észlelhető. A vérnyomás emelkedését (a cukorbetegség kialakulásával együtt) az elhízás, a stressz, gyakran a feszített munka, a rendszertelen életvitel, a váltott műszakban való dolgozás elősegíti. Ugyanakkor 2-es típusú diabéteszben is kialakulhat a cukorbetegség veseszövődménye, amelynek egyik kísérő jelensége a hipertónia lehet.
Tovább
Talán kicsit másképpen
Szerző: Dr. Ádám Ágnes
A vérnyomás kezelése sokszor gyógyszeres beállítást igényel. Amennyiben a vérnyomás tartósan 140 Hgmm fölött van, és az életmódváltoztatás nem segít, úgy vérnyomáscsökkentő gyógyszereket hívunk segítségül.
Tovább
