Orvosok üzeneteiTájékozottságTeljes életHelyes életmódReceptek

Diabetes és Hypertonia Magazin

Az alkohol – barát vagy ellenség?

Az alkohol – barát vagy ellenség?

Szerző: Dr. Légrády Péter

Az alkoholnak a sokszínűségéből fakadóan vannak hívei, van rajongótábora, vannak, akik napi szinten fogyasztják, vannak, akik napi szinten használják, és vannak, akik gyűlölik. De lehet, hogy az is napi szinten használja az egyik formáját, aki gyűlöli a másikat. A legalább napi 3 ital (30 g etanol) és a hipertónia közötti összefüggést több vizsgálat is igazolta, az alkohol indukálta magas vérnyomás kortól, nemtől, rassztól, sófogyasztástól és túlsúlytól függetlenül kimutatható ilyenkor. Az alkohol és a gyógyszerek, így a vérnyomáscsökkentők kölcsönhatása nagyon gyakran kiszámíthatatlan. De tud az alkohol jó is lenni. Napi 1 pohár/adag száraz vörösbor a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozás kockázatát 44 százalékkal, a bármely okból bekövetkező halálozási rizikót 27 százalékkal csökkenti. Nem barátot vagy ellenséget kell tehát látnunk az alkoholban! Azt kell megérteni és elfogadni, hogy az alkohol megszelídíthető, és meg kell tanulni vele jól bánni.

 Tovább
A metabolikus szindróma

„Zavarok együttállása”

A metabolikus szindróma

Szerző: Dr. Simonyi Gábor

Egészséggel, betegségekkel kapcsolatos írásokat olvasva egyre gyakrabban találkozhatunk a metabolikus szindróma kifejezéssel. Nem önálló betegségről van szó, több, párhuzamosan fennálló, a szív- és érrendszeri betegségekre hajlamosító anyagcserezavart foglal össze így az orvostudomány. Hasi típusú elhízás, vérzsírrendellenességek (emelkedett trigliceridszint, csökkent HDL-koleszterin-szint), magas vérnyomás, a szénhidrátanyagcsere zavara – ezen öt különböző betegség vagy állapot közül bármelyik három együttes jelenlétéhez kötött a metabolikus szindróma diagnózisa. A metabolikus szindróma elemei önmagukban emelik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, míg ezek együttese már megsokszorozza.

 Tovább
A szív és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentése

A szív és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentése

Szerző: Dr. Benczúr Béla

A szív- és érrendszeri betegségek az elmúlt 100 év során világszerte vezetik a halálozási statisztikákat, ami azt jelenti, hogy a legtöbb áldozatot ezek a betegségek követelik. Közülük a legtöbb halálesetért a szívbetegségek a felelősek, míg a stroke (vagyis a szélütés, melynek 85 százaléka érelzáródáson alapuló, úgynevezett lágyulásos stroke, míg csupán 15 százaléka a klasszikus vérzéses stroke, vagyis agyvérzés) a harmadik vezető halálok. Talán kevesebben tudják, de nőkben is ez a két betegségcsoport a legfőbb ellenség, szemben azzal a köztudatban lévő felfogással, miszerint a daganatos betegségek, pl. az emlőrák okozza nők körében a legtöbb halálesetet. Elgondolkodtató, hogy az infarktussal, agyvérzéssel, érszűkülettel kórházba kerülők jó részének kórelőzményében gyakran akár 4-5 kockázati tényező is szerepel.

 Tovább
Megelőzés, avagy tudatos életmód

Megelőzés, avagy tudatos életmód

A szív- és érrendszeri betegségek jelentős része megelőzhető lenne tudatosan helyes életmóddal. Az egészségnek négy befolyásoló tényezője van: a biológiai-genetikai adottságok, az életmód, a környezeti tényezők és az egészségügyi ellátás. Az életmódnak van a legnagyobb jelentősége, azaz nagyon sokat tehetünk mi magunk az egészségünk megőrzéséért. A klasszikusnak mondható életmódbeli tényezők a következők: az egészséges táplálkozás megfelelő folyadékbevitellel, a rendszeres testmozgás, a pihenés, a stresszkezelés és a káros szenvedélyek mellőzése. Az egészséges táplálkozáshoz szervesen hozzátartozik a megfontolt bevásárlás is, mert időt, pénzt takaríthatunk meg és még a környezetünket is kímélhetjük. Bővítsük és tartsuk naprakészen az ismereteinket rendszeresen az egészséges, kiegyensúlyozott életmódról, és legyünk tudatosak, hogy egészséges, hosszú, boldog életet élhessünk!

 Tovább
Az ambuláns vérnyomás-monitorozás (ABPM) haszna a magas vérnyomás gyógyítása során

Az ambuláns vérnyomás-monitorozás (ABPM) haszna a magas vérnyomás gyógyítása során

Szerző: Dr. Ádám Ágnes

A vérnyomásbetegség kivizsgálása és kezelése folyamatában az ambuláns vérnyomás-monitorozás ma már nélkülözhetetlen eszköz. Nélküle nem lehet teljes akár a kivizsgálás, akár a kezelés gyógyszereinek beállítása.

 Tovább
A vérnyomás változékonyságáról

A vérnyomás változékonyságáról

Szerző: Dr. Finta Ervin

Nem ritkaság, hogy a rendelésen elhangzik a következő mondat: „Ahányszor mérem a vérnyomásom, annyi különböző értéket kapok.” Nos, ettől nem szabad megijedni, természetes jelenség. Az az oka, hogy a vérnyomás nem statikus érték, hanem dinamikusan változó jelenség. Gyors és lassú változásai teszik lehetővé a szervezet alkalmazkodását a külső és belső körülményekhez. A stresszhatásra adott gyors vérnyomás-emelkedés az alapja a menekülési reflexnek, de ugyanígy a fizikai vagy szellemi igénybevételre való felkészülésnek is. A lassú változások segítik többek között az adaptációt az évszakokhoz köthető környezeti változásokhoz. A túlzott vérnyomás-változékonyság (variabilitás) ugyanakkor károsan hat a szív- és érrendszerre, növelve a hipertónia által kiváltott szervkárosodások, például a vesebetegség, a stroke és a szívinfarktus kockázatát. Másik oldalról viszont tudjuk, hogy a magas vérnyomásos betegek kezelése során bekövetkező csökkenése hozzájárul a szív- és érrendszeri szövődmények megelőzéséhez.

 Tovább
Hogyan alakult ki a magas vérnyomás mint betegség koncepciója?

Hogyan alakult ki a magas vérnyomás mint betegség koncepciója?

Szerző: Prof. dr. Farsang Csaba

Mi a normális vérnyomás? A „normális” vérnyomás meghatározása az idők folyamán sokat változott, amióta Stephen Hales először ismertette 1733-ban az általa mért vérnyomás értékét.

 Tovább
Fókuszban a „Megelőzés éve 2018–2019”

A magyarok egészségi állapota továbbra is aggasztó

Fókuszban a „Megelőzés éve 2018–2019”

Az elmúlt esztendők nagyszabású munkája és sikerei után 2018-ban ismételten országjáró körútjára indul Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjának speciális szűrőkamionja. Sajnos a magyar népesség megbetegedési és halálozási viszonyai az elmúlt évtizedben nem mutattak számottevő javulást, sőt bizonyos betegségtípusok előfordulási gyakorisága folyamatosan növekszik. Ezért indult útjára ebben az esztendőben a „Megelőzés éve 2018–2019” elnevezésű kampánysorozat.

 Tovább
Hipertónia cukorbetegségben

Gyakorta felmerülő kérdések

Hipertónia cukorbetegségben

Szerző: Prof. dr. Jermendy György

A cukorbetegséghez gyakran társul hipertónia. A fiatalkorban kezdődő, inzulinkezelést szükségessé tévő 1-es típusú cukorbetegségben vérnyomás-emelkedést elsősorban akkor látunk, ha veseszövődmény kezd kialakulni. Ebben a betegségtípusban a vesekárosodást a vérnyomás emelkedése, a vizeletben a fehérjeürítés fokozódása és a vesefunkciót jelző laboratóriumi paraméterek romlása jelzi. Szerencsére ez a szövődmény az 1-es típusú cukorbetegeknek csak kis hányadát érinti, a kialakulásra hosszabb betegségtartam és nem megfelelő kezelés esetén számíthatunk. Ezzel ellentétben a felnőtt- és időskorban kezdődő 2-es típusú cukorbetegségben a hipertónia a betegek kb. 80–90%-ában megjelenik, az már a cukorbetegség felismerésekor, sőt, annak kórmegelőző állapotaiban is észlelhető. A vérnyomás emelkedését (a cukorbetegség kialakulásával együtt) az elhízás, a stressz, gyakran a feszített munka, a rendszertelen életvitel, a váltott műszakban való dolgozás elősegíti. Ugyanakkor 2-es típusú diabéteszben is kialakulhat a cukorbetegség veseszövődménye, amelynek egyik kísérő jelensége a hipertónia lehet.

 Tovább
Gondolatok a vérnyomás kezeléséről

Talán kicsit másképpen

Gondolatok a vérnyomás kezeléséről

Szerző: Dr. Ádám Ágnes

A vérnyomás kezelése sokszor gyógyszeres beállítást igényel. Amennyiben a vérnyomás tartósan 140 Hgmm fölött van, és az életmódváltoztatás nem segít, úgy vérnyomáscsökkentő gyógyszereket hívunk segítségül.

 Tovább
A betegtájékoztatás kiemelt szerepe

A hipertóniás betegek ellátása a családorvosi gyakorlatban

A betegtájékoztatás kiemelt szerepe

Szerző: Dr. Nemcsik János

A hipertónia a halálozás és a rokkantsággal járó életévek vezető oka. Az Egyesült Államokban több szív-érrendszeri halálesetért tehető felelőssé, mint bármely más befolyásolható rizikófaktor, és a dohányzás után a második helyen áll a bármilyen okból bekövetkező halálozás megelőzhető okainak listáján. A helyzet hazánkban sem különbözik. Epidemiológiai adatok alapján Magyarországon hozzávetőlegesen 3,5 millió hipertóniás személy él, és ez az igen magas előfordulás jelentősen hozzájárul a hazai rossz szív- és érrendszeri halálozási mutatóhoz.

 Tovább
Szív- és érrendszeri betegségek csökkentése – tények a statinokról

Szív- és érrendszeri betegségek csökkentése – tények a statinokról

Szerző: Dr. Barna István

A szív- és érrendszeri eredetű halálozás elsődleges kockázati tényezője a túlsúlyosság, a zsíranyagcsere-zavar (a vér triglicerid- és koleszterinszintjének emelkedése tükrözi), az emelkedett vérnyomás, együttesen a metabolikus szindróma. Magyarországon 3–3,5 millió hipertóniás egyén él, a felnőtt magyar nők és férfiak több mint 40 százaléka túlsúlyos (BMI: 25–29,9 kg/m2), 20 százaléka elhízott (BMI >30 kg/m2). Az extrém elhízásban szenvedők (BMI >40 kg/m2) száma mintegy 200 000 főre tehető (esélyük a hirtelen szívhalálra 40-szeres). A vérnyomás és a koleszterinszint optimális értéken tartása meghatározó jelentőségű. Az emelkedett koleszterinnel élők száma hazánkban egy hazai felmérés alapján 1,8 millió. A magas koleszterinszint leggyakoribb oka az elhízás, a cukorbetegség és az alkoholfogyasztás.

 Tovább
Tavaszváró

Tavaszváró

Szerző: Ambrus Zsófia

László doktor nagyon határozott elképzelésekkel keresett fel egy szép tavaszi napon. Azt szerette volna, hogy legyek a személyi edzője, ő ugyanis ezen a nyáron fecskében, „sixpackkel”, azaz kockahassal szeretné a nyugdíjas hölgyeket meghódítani a strandon…
 Tovább
Megelőzhető-e az amputáció?

Az alsó végtagi érszűkület okai és legsúlyosabb következménye

Megelőzhető-e az amputáció?

Szerző: Dr. Járai Zoltán

Az alsó végtagi, ún. perifériás verőérbetegség („érszűkület”) az általános érelmeszesedés egyik formája. Jól ismertek azok a befolyásolható kockázati tényezők, amelyeknek szerepük van az alsó végtagi verőérbetegség kialakulásában. A négy legfontosabb ezek közül a magasvérnyomás-betegség, a dohányzás, a cukorbetegség és a vér magas koleszterinszintje. Az is egyértelmű, hogy idősekben (a 65 év feletti korosztályban) gyakorisága ugrásszerűen megnő.

 Tovább
Vesevilágnap 2017

Vesevilágnap 2017

Szerző: Prof. dr. Reusz György

A vesevilágnap megrendezésére 2017-ben immár tizenkettedik alkalommal került sor. A 6 kontinens több mint 100 országában – köztük Magyarországon is – megtartott világnap ez évi témája a vesebetegség és az elhízás volt, jelmondata pedig: „Egészséges életmóddal az egészséges vesékért!”.

 Tovább
 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!