Orvosok üzeneteiTájékozottságTeljes életHelyes életmódReceptek

Diabetes és Hypertonia Magazin

A szója

Vegyem? Ne vegyem? Egyem? Ne egyem?

A szója

Szerző: Nagy Gyuláné Tajti Éva

A szójabab Délkelet-Ázsiából származik. Néhány évtizede nem tartották emberi fogyasztásra alkalmasnak, hiszen a szója nyers állapotban „mérgező”. A XI-XII. századi Kínában rájöttek, hogy a szóját hőkezeléssel és erjesztéssel ehetővé lehet tenni. Kínából jutott el Japánba és más távol-keleti országokba, ahol mára már alapvető élelmiszernek számít. Európában csak a XVIII. században vált ismertté.

 Tovább
Mit tehetünk a téli hangulatromlás ellen?

Mit tehetünk a téli hangulatromlás ellen?

Szerző: Faludi Viktória

Sötét és hideg reggelek, korai esteledés, fagyos napok. A tél beálltával egyre kevesebb természetes fényt látunk. A szervezetünk pedig próbál a hőmérséklet lehűléséhez alkalmazkodni…
 Tovább
Stroke és alapellátás

Stroke és alapellátás

A stroke önmagában a 3. leggyakoribb halálok, de a szív-érrendszeri halálozások között aránya növekszik. Dr. Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság elnöke idei beszámolója szerint évente 120 ezer friss beteg diagnózisában szerepel a betegség kódja. Egyharmaduk meghal, további egyharmaduk tartós egészségkárosodást szenved (évente 5 millió ember válik tartósan rokkanttá a világon), egyharmaduk pedig szerencsére felépül.
Harminc évvel ezelőtt nem sokat tudtunk kezdeni a szélütéssel. (Sem megelőzés, sem rehabilitáció!) Az utóbbi 20 évben a Nemzeti Stroke Programnak köszönhetően lényeges javulás észlelhető, de a fejlett nyugathoz képest a lemaradásunk konzerválódott. A szélütés manapság is négyszer gyakoribb hazánkban, mint például Ausztriában: nálunk félóránként alakul ki egy újabb megbetegedés, míg ott kétóránként.

 Tovább
Folyton folyvást folyadék…

Az élet vize

Folyton folyvást folyadék…

Szerző: Ambrus Zsófia

Egy baráti beszélgetés során véletlenül derült ki, hogy Imre mostanában már nem is edz. A kezdeti lelkesedése, hogy még nyugdíj előtt Schwarzeneggert farag magából, két hét elteltével alábbhagyott.”… fél óra után már csak kóválygok, szédelgek, fájnak az izmaim, pedig úgy érzem, hogy a tüdőm és a szívem is bírná – panaszolta. „Elment az egésztől a kedvem.” Mi, barátok persze nem akartuk ezt annyiban hagyni. Imrét elküldtük a háziorvosához. Egy-két rutinvizsgálat után kiderült, hogy a szívével és a vérnyomásával minden rendben van, valószínűleg a sportolás közben létrejött folyadékveszteséget nem pótolja kellőképpen. A szervezetében lévő vízhiány szédülést, vérkeringési zavarokat, sőt még enyhe izomfájdalmat is okozhat!

 Tovább
Ősi anyagunk nagyító alatt

„Nagyvárosi legendák” és tények a vízről

Ősi anyagunk nagyító alatt

Nincs talán a világon még egy anyag, amelyről annyit és annyifélét mondtak, írtak volna, mint a vízről. Nem véletlen, hiszen környezetünk és testünk meghatározó, ősi eleme, testtömegünk átlag 60 százaléka víz. Ennek túlnyomó része a szöveti sejteken belül, egyharmad része azonban a sejteken kívül – azok között, részben az érpályán belül található. Az érrendszernek a vízforgalom szabályozásában nagyon fontos szerepe van: általa jut el a víz a szervezet minden pontjára, minden sejtjéhez, általa valósul meg a vesében a víz kiválasztása és visszaszívás utáni elszállítása, s az erek juttatják el a vért azokhoz a köztiagyi idegsejtekhez is, melyek révén a természetes pótlás ingere, a szomjúság érzete is keletkezik. A szomjúság érzete – a „bevételi oldalt” biztosító jelzés – bonyolult idegi utakon tudatosul bennünk. Ugyanitt, tehát a köztiagyban termelődik a vese vízürítését gátló, a víz visszaszívását elősegítő ún. antidiuretikus hormon (ADH) is, ami a vízegyensúly fenntartásának egyik legfőbb „kiadási tételét”, a vizelettel történő vízürítést szabályozza. Vérünk „keringtető anyaga”, a vérplazma 90 százaléka víz, sűrűségét a benne oldott anyagok, főként a nátrium adja. A sűrűség (ozmolalitás) mértékét a szervezet szűk határok között igyekszik tartani (290-es érték körül). A normáltartomány 285–295 közötti – az adat megtalálható a Pirula.net weboldalon. A szabályozás finomságára jellemző, hogy már 295-re emelkedő sűrűségi értéknél maximálisra nő az ADH köztiagyi elválasztása, fokozódik a vesében a vízvisszaszívás, csökken a víz ürítése, rögtön hígul a vérplazma, a szomjúságérzés miatt pedig fokozódik a folyadékbevitel, az egyensúly helyreáll. Kérdés: mi is legyen ez a bevitel? Csapvíz? Palackos víz? Ásványvíz? Ha igen, melyik? Valamilyen speciális víz? Üdítő? Ha üdítő, akkor milyen? Kóla? Gyümölcsé? Vagy a manapság divatos sport- és energiaitalok valamelyike? Mikor és mennyit kell (vagy lehet) inni? S mindehhez hogyan viszonyuljon a magas vérnyomás vagy éppen a veseműködés elégtelensége miatt kezelt beteg. Ezekre a kérdésekre kerestem választ a neten.

 Tovább
Fókuszban a stroke

Fókuszban a stroke

A stroke (ejtsd: sztrók) az angol neve (ütést, csapást jelent) a magyar köznyelv által gutaütésnek, szélütésnek hívott betegségnek. Agyvérzésnek is nevezik, annak ellenére, hogy csak a betegek mintegy 20 százalékában áll fenn tényleges, az agy állományát roncsoló vérzés. Hátterében az agy vérellátási zavara következtében létrejövő működészavar áll, mely maradandó károsodásokat, illetve halált okozhat.

 Tovább

Hol tart a stroke-ellátás?

Szerző: Prof. dr. Bereczki Dániel

A szív- és érrendszeri betegségek jelentik hazánkban a leggyakoribb halálokot, melyek 3 fő csoportjába a szív vérkeringési zavarai (szívinfarktus, angina), az agy vérkeringési betegségei (stroke), illetve a végtagi artériák betegségei (érszűkületek) tartoznak. A stroke nemcsak a harmadik leggyakoribb halálok, de az önellátásra képtelen állapot leggyakoribb oka is.

 Tovább

Az orvos válaszol

Szerző: Dr. Páll Dénes

Vérnyomásom 160/100 Hgmm, mindezek mellett jelentős súlyfeleslegem is van. Szeretnék fogyni, a diéta mellett testmozgást is javasoltak. Nem fog tovább emelkedni a vérnyomásom a sportolás hatására?

 Tovább
Hatásos, de kíméletes kardioedzések

Hatásos, de kíméletes kardioedzések

Nagyon nagy dolog, ha az elhatározást tett is követi, és elkezdünk rendszeresen sportolni. Ám nem mindegy, hogyan tesszük, hiszen nem az izomláz és a szervezet túlzott megterhelése a cél.

 Tovább
Betegség-e az elhízás?

Mi is az elhízás? Mi okozhat elhízást? Hogyan kezelhető?

Betegség-e az elhízás?

Szerzők: Dr. Simonyi, Gábor

Magyarországon a felnőtt lakosság kétharmada tartozik a testsúlyproblémákkal küzdők közé, ez mintegy ötmillió állampolgárt jelent. Az elhízás „járványszerűen” terjed világszerte – így hazánkban is –, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ezért már 1998-ban kiújuló, idült betegségnek nyilvánította. Az Egyesült Államokban, de a fejlett ipari országok többségében is a hatvanas-hetvenes években indított népegészségügyi erőfeszítések – amelyek a kóros vérzsírszint kezelését, a magas vérnyomás elleni küzdelmet állították középpontba, illetve a dohányzás visszaszorítását célozták meg – eredményesek voltak. Amikor már mindenki elégedetten hátradőlt a székében, az 1990-es években új veszély ütötte fel a fejét. Ez volt az elhízás, amely attól kezdve az egyik legjelentősebb népegészségügyi problémává nőtte ki magát. Az elhízás a szív- és érrendszeri betegségek egyik jelentős kockázati tényezője. Az elhízással összefüggésben jelentősen nő a halálozás.

 Tovább
Krónikus vesebetegek étrendi kezelése

Krónikus vesebetegek étrendi kezelése

Szerző: Nagy Gyuláné Tajti Éva

Világszerte egyre növekszik a krónikus vesebetegségben szenvedők száma, amely becslések szerint ma Magyarországon 55–60 ezerre tehető. A vesebetegségeknek számos oka és formája létezik: fertőzéses, gyulladásos eredetűek, egyes gyógyszerek vesekárosító hatása miatt kialakuló kórképek, vagy egyéb betegség (immunológiai betegségek, cukorbetegség, magasvérnyomás-betegség) szövődményeként jelentkezik. A betegség súlyosbodásával a vesefunkció mindinkább beszűkül, elégtelen lesz, ennek következménye a bomlástermékek lassú felszaporodása.

 Tovább
Étkezési előírások cukorbetegségben

Étkezési előírások cukorbetegségben

Szerző: Dr. Jermendy György

Cukorbetegség, magasvérnyomás-betegség, vesebetegség – kialakulásuknak sok a közös kockázati tényezője, amit bizonyít az is, hogy nemritkán együtt fordulnak elő. Közös bennük az is, hogy kezelésükhöz alapvetően hozzátartozik a diétás étrend. A magasvérnyomás-betegségben követendő étkezési elvekről korábban már olvashattak, a vesebetegek diétájáról e számban találhatnak információkat. Az alábbiakban pedig összefoglaljuk a cukorbetegekre vonatkozó étkezési előírásokat.

 Tovább
Hogyan lassítható a vesefunkció romlása?

Törődjön (többet) a veséivel

Hogyan lassítható a vesefunkció romlása?

Szerző: Dr. Mátyus János

A vese összfunkciójának legjobb jelzője a vesegomolyagok (glomerulusok) szűrési képességét jelző érték, az ún. glomerulusfiltrációs ráta (GFR), ennek alapján történik az idült vesebetegségek stádiumokba osztása is. A GFR azt a látszólagos vérplazma-térfogatot jelenti, amit a vesék időegység alatt „megtisztítanak”. Normálisan ennek értéke egy perc alatt kb. 100 ml (fiatalokban valamivel több, idősekben kevesebb), vagyis a mért érték azt mondja meg, hogy hány százalékos a vesefunkció. A hazai laboratóriumok többsége a vizsgálatkérő lapon szereplő életkor és nem figyelembevételével automatikusan kiszámolja és megadja a becsült GFR-t minden egyes szérumkreatinin-vizsgálat elvégzésekor.

 Tovább
Gyógyító hajdina

Gyógyító hajdina

Bár a vércukorszintre nincs közvetlen hatása, általános regeneráló tulajdonságai miatt minden anyagcsere-problémával szenvedőnek ajánlható a fogyasztása.

 Tovább

Együnk színesen!

Szerző: Kicsák Marian

Naponta többször is ajánlatos enni zöldségeket és gyümölcsöket az egészségünk megőrzéséért. Ennek mennyisége a tanácsok szerint felnőtteknél el kell, hogy érje a napi 40 dekagrammnyi mennyiséget.

 Tovább
 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!