Orvosok üzeneteiTájékozottságTeljes életHelyes életmódReceptek

Diabetes és Hypertonia Magazin

Nekem mindent szabad, ha pumpával kezelnek?

A jó döntések a tapasztalatból jönnek, a tapasztalatok a rosszakból!

 Tovább

Történelemóra: cukorbetegség

Könyvespolcomon keresgélve-kutatgatva kezembe akadnak gyermekkorom és ifjúságom kedvenc könyvei. Nem tudom megállni, hogy bele ne lapozzak, s egyszer csak azt veszem észre, belefogtam olvasásukba. Ismét megelevenedik Nyilas Misi és „nemecsekernő” története, az Egri csillagokban Vica és Gergő szerelme, a Szeptember végén Szendrei Júliájának szépsége. A kötetek formája, a tipográfia, az illusztrációk régi ismerőseim. A történet is ugyanaz, de újraolvasásukkor mégis más és más érzések bújnak elő, új gondolataim támadnak, a bennük lévő értékek rendje és nagysága megváltozik. Az életkorral nem újraíródik, hanem átnemesül az író mondanivalója. Amikor olvasásukat befejezem, azzal a jó érzéssel teszem le a könyvet, hogy újat kaptam tőle, megint tanultam belőle, több lettem általa.

 Tovább
Eljött a sütőtökszezon!

Eljött a sütőtökszezon!

A sütőtök alacsony energiatartalma és könnyű emészthetősége miatt igazi áldás az anyagcsere-betegségekben szenvedők számára. A diabéteszeseknek azonban egy dologra oda kell figyelniük: a glikémiás indexe magas!

 Tovább

Civil Fórum V.

A Diabetes betegtájékoztató lap és az Alapítvány a Cukorbetegekért a Tudomány Kiadó szervezésében jövőre megrendezi az V. Civil Fórumot. A rendezvény időpontja: 2015. február 28., szombat Helyszíne: Fonó Budai Zeneház (1116 Budapest, Sztregova u…
 Tovább
Egy gyakori vesebetegség: IgA-nefropátia

Egy gyakori vesebetegség: IgA-nefropátia

Szerző: Dr. Kovács Tibor

Krónikus veseelégtelenséghez nemcsak a hipertónia (magas vérnyomás), illetve diabétesz (cukorbetegség) vezethet – bár ez a két betegség a leggyakoribb ok –, hanem számos elsődleges vesebetegség is. Ilyenkor a betegség a vesében alakul ki, és ennek következtében pusztul el a veseszövet.

 Tovább
Sokan tudják, és mégis kevesen csinálják

Az otthoni vérnyomásmérés

Sokan tudják, és mégis kevesen csinálják

Szerző: Dr. Barta László

Gábor egy hónapja költözött az élettársához, ekkor keresett fel először. Panasza nincs, 47 éves, magas, sportos alkatú. Vizsgálata során kóros eltérést nem találtam, csak a 165/95 Hgmm-es magas vérnyomását. Néhány percnyi beszélgetést követően már 155/90 Hgmm-t mértünk.

 Tovább
Adag vagy 10 deka?

Az olvasó kérdez, a dietetikus válaszol

Adag vagy 10 deka?

Nagy megelégedéssel forgatom a „Receptsarok” című kiadványukat, amely nagyon sok jó receptet tartalmaz. Egy javaslattal szeretnék élni: nagyon hasznos lenne, ha az ételek tápanyagtartalmát nem 1 adagra vonatkoztatva adnák meg, hanem például 100 grammra.
Egy adag súlya ételenként és egyénenként is más és más lehet. A szigorúbb étrend összeállítását nagyon megkönnyítené a javasolt értékek megadása. (Nekem napi 50 g fehérjével és 160–180 g szénhidráttal kell számolnom).
Dr. Ferenczy Tibor

 Tovább
Diabéteszes történetek könyve

Harc a megbélyegzés és a hátrányos megkülönböztetés ellen

Diabéteszes történetek könyve

A Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDF) a szeptemberi ENSZ-csúcstalálkozó alkalmából kiadott egy könyvet, amellyel a Cukorbetegséggel élők jogainak és felelősségének nemzetközi chartájára kívánta irányítani a figyelmet. A szóban forgó kiáltványt a világszervezet 3 évvel korábban fogalmazta meg, hogy elismerje a diabéteszesek munkahelyükön, helyi közösségekben és mindennapi életük során folytatott küzdelmét a hátrányos megkülönböztetés ellen, amelyhez sok helyütt a törvények is asszisztálnak.

 Tovább
A szója

Vegyem? Ne vegyem? Egyem? Ne egyem?

A szója

Szerző: Nagy Gyuláné Tajti Éva

A szójabab Délkelet-Ázsiából származik. Néhány évtizede nem tartották emberi fogyasztásra alkalmasnak, hiszen a szója nyers állapotban „mérgező”. A XI-XII. századi Kínában rájöttek, hogy a szóját hőkezeléssel és erjesztéssel ehetővé lehet tenni. Kínából jutott el Japánba és más távol-keleti országokba, ahol mára már alapvető élelmiszernek számít. Európában csak a XVIII. században vált ismertté.

 Tovább
Mit tehetünk a téli hangulatromlás ellen?

Mit tehetünk a téli hangulatromlás ellen?

Szerző: Faludi Viktória

Sötét és hideg reggelek, korai esteledés, fagyos napok. A tél beálltával egyre kevesebb természetes fényt látunk. A szervezetünk pedig próbál a hőmérséklet lehűléséhez alkalmazkodni…
 Tovább
Stroke és alapellátás

Stroke és alapellátás

A stroke önmagában a 3. leggyakoribb halálok, de a szív-érrendszeri halálozások között aránya növekszik. Dr. Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság elnöke idei beszámolója szerint évente 120 ezer friss beteg diagnózisában szerepel a betegség kódja. Egyharmaduk meghal, további egyharmaduk tartós egészségkárosodást szenved (évente 5 millió ember válik tartósan rokkanttá a világon), egyharmaduk pedig szerencsére felépül.
Harminc évvel ezelőtt nem sokat tudtunk kezdeni a szélütéssel. (Sem megelőzés, sem rehabilitáció!) Az utóbbi 20 évben a Nemzeti Stroke Programnak köszönhetően lényeges javulás észlelhető, de a fejlett nyugathoz képest a lemaradásunk konzerválódott. A szélütés manapság is négyszer gyakoribb hazánkban, mint például Ausztriában: nálunk félóránként alakul ki egy újabb megbetegedés, míg ott kétóránként.

 Tovább
Folyton folyvást folyadék…

Az élet vize

Folyton folyvást folyadék…

Szerző: Ambrus Zsófia

Egy baráti beszélgetés során véletlenül derült ki, hogy Imre mostanában már nem is edz. A kezdeti lelkesedése, hogy még nyugdíj előtt Schwarzeneggert farag magából, két hét elteltével alábbhagyott.”… fél óra után már csak kóválygok, szédelgek, fájnak az izmaim, pedig úgy érzem, hogy a tüdőm és a szívem is bírná – panaszolta. „Elment az egésztől a kedvem.” Mi, barátok persze nem akartuk ezt annyiban hagyni. Imrét elküldtük a háziorvosához. Egy-két rutinvizsgálat után kiderült, hogy a szívével és a vérnyomásával minden rendben van, valószínűleg a sportolás közben létrejött folyadékveszteséget nem pótolja kellőképpen. A szervezetében lévő vízhiány szédülést, vérkeringési zavarokat, sőt még enyhe izomfájdalmat is okozhat!

 Tovább
Ősi anyagunk nagyító alatt

„Nagyvárosi legendák” és tények a vízről

Ősi anyagunk nagyító alatt

Nincs talán a világon még egy anyag, amelyről annyit és annyifélét mondtak, írtak volna, mint a vízről. Nem véletlen, hiszen környezetünk és testünk meghatározó, ősi eleme, testtömegünk átlag 60 százaléka víz. Ennek túlnyomó része a szöveti sejteken belül, egyharmad része azonban a sejteken kívül – azok között, részben az érpályán belül található. Az érrendszernek a vízforgalom szabályozásában nagyon fontos szerepe van: általa jut el a víz a szervezet minden pontjára, minden sejtjéhez, általa valósul meg a vesében a víz kiválasztása és visszaszívás utáni elszállítása, s az erek juttatják el a vért azokhoz a köztiagyi idegsejtekhez is, melyek révén a természetes pótlás ingere, a szomjúság érzete is keletkezik. A szomjúság érzete – a „bevételi oldalt” biztosító jelzés – bonyolult idegi utakon tudatosul bennünk. Ugyanitt, tehát a köztiagyban termelődik a vese vízürítését gátló, a víz visszaszívását elősegítő ún. antidiuretikus hormon (ADH) is, ami a vízegyensúly fenntartásának egyik legfőbb „kiadási tételét”, a vizelettel történő vízürítést szabályozza. Vérünk „keringtető anyaga”, a vérplazma 90 százaléka víz, sűrűségét a benne oldott anyagok, főként a nátrium adja. A sűrűség (ozmolalitás) mértékét a szervezet szűk határok között igyekszik tartani (290-es érték körül). A normáltartomány 285–295 közötti – az adat megtalálható a Pirula.net weboldalon. A szabályozás finomságára jellemző, hogy már 295-re emelkedő sűrűségi értéknél maximálisra nő az ADH köztiagyi elválasztása, fokozódik a vesében a vízvisszaszívás, csökken a víz ürítése, rögtön hígul a vérplazma, a szomjúságérzés miatt pedig fokozódik a folyadékbevitel, az egyensúly helyreáll. Kérdés: mi is legyen ez a bevitel? Csapvíz? Palackos víz? Ásványvíz? Ha igen, melyik? Valamilyen speciális víz? Üdítő? Ha üdítő, akkor milyen? Kóla? Gyümölcsé? Vagy a manapság divatos sport- és energiaitalok valamelyike? Mikor és mennyit kell (vagy lehet) inni? S mindehhez hogyan viszonyuljon a magas vérnyomás vagy éppen a veseműködés elégtelensége miatt kezelt beteg. Ezekre a kérdésekre kerestem választ a neten.

 Tovább
Fókuszban a stroke

Fókuszban a stroke

A stroke (ejtsd: sztrók) az angol neve (ütést, csapást jelent) a magyar köznyelv által gutaütésnek, szélütésnek hívott betegségnek. Agyvérzésnek is nevezik, annak ellenére, hogy csak a betegek mintegy 20 százalékában áll fenn tényleges, az agy állományát roncsoló vérzés. Hátterében az agy vérellátási zavara következtében létrejövő működészavar áll, mely maradandó károsodásokat, illetve halált okozhat.

 Tovább

Hol tart a stroke-ellátás?

Szerző: Prof. dr. Bereczki Dániel

A szív- és érrendszeri betegségek jelentik hazánkban a leggyakoribb halálokot, melyek 3 fő csoportjába a szív vérkeringési zavarai (szívinfarktus, angina), az agy vérkeringési betegségei (stroke), illetve a végtagi artériák betegségei (érszűkületek) tartoznak. A stroke nemcsak a harmadik leggyakoribb halálok, de az önellátásra képtelen állapot leggyakoribb oka is.

 Tovább
 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!