Diabetes és Hypertonia Magazin

Orvosok üzeneteiTájékozottságTeljes életHelyes életmódReceptek

A Langerhans-sziget-átültetés módszere és eredményei

A Langerhans-sziget-átültetés módszere és eredményei

Szerző: Prof. dr. Gerő László

Az inzulinkezelés robbanásszerű fejlődése a diabéteszes betegek anyagcseréjének jelentős javulásához, a hipoglikémiás események gyakoriságának számottevő csökkenéséhez vezetett, azonban a normális vércukorszintet még ezekkel a módszerekkel sem lehet tartósan biztosítani, arra kizárólag a sikeres hasnyálmirigy-, illetve Langerhans-sziget-transzplantáció alkalmas.

 Tovább
Interjú egy transzplantációban részesült cukorbeteggel

Interjú egy transzplantációban részesült cukorbeteggel

Szerző: Prof. dr. Gerő László

A 42 éves, hasnyálmirigy-vese transzplantációban részesült 1-es típusú cukorbetegnél 13 éves korában diagnosztizálták a diabéteszt. Körülbelül 20 évvel később kezdett a kreatininszintje emelkedni, a megfelelő diéta ellenére a vesefunkció gyors ütemben romlott, és hamarosan dialíziskezelésre került sor.

 Tovább
Hasnyálmirigy-transzplantáció 1-es típusú cukorbetegeken

Hasnyálmirigy-transzplantáció 1-es típusú cukorbetegeken

Szerző: Prof. dr. Gerő László

Az inzulinkezelés robbanásszerű fejlődése a diabéteszes betegek anyagcseréjének jelentős javulásához, a hipoglikémiás események gyakoriságának számottevő csökkenéséhez vezetett, azonban a normális vércukorszintet még ezekkel a módszerekkel sem lehet tartósan biztosítani, arra kizárólag a sikeres hasnyálmirigy-, illetve Langerhans-sziget-transzplantáció alkalmas.

 Tovább

Az elhízás és a daganatos betegségek összefüggése

Szerző: Prof. dr. Gerő László

A „Daganatos megbetegedések világnapján”, még 2011-ben hangzott el az optimista jelszó: a rák megelőzhető! Néhány nappal későbbi hír: a rákos betegségekkel összefüggő halálesetek száma Európában mintegy 1,3 millió évente, s az életkorra számított halálozás 2007 óta nem nőtt – sőt egyes daganatos betegségekre nézve még csökkent is (az egyetlen kivétel a nőbetegek tüdőrák miatti halálozása, amely még a legutóbbi években is növekvő tendenciát mutatott).

 Tovább

A végállapotú vesebetegség kialakulásáig és azon túl

A diabéteszes nefropátia kezelési lehetőségei

Szerző: Prof. dr. Gerő László

A cukorbetegség legnagyobb egészségügyi terhét ma az érszövődmények jelentik. Húsz-harminc éves betegségtartam után a betegek többségén kialakulnak a mikrovaszkuláris, és a 2-es típusú diabéteszes betegek (2TDM) jelentős hányadán kifejlődnek a makrovaszkuláris szövődmények (szívizominfarktus, stroke, alsó végtagi artériás keringési zavar). A mikrovaszkuláris szövődmények egyik fontos képviselője a diabéteszes nefropátia (diabéteszes vesebetegség). Ez a szövődmény a betegek körülbelül 35–40 százalékán alakul ki, kifejlődésében meghatározó szerepet játszik a genetikai háttér.

 Tovább
A diabéteszes nefropátia kezelési lehetőségei

A végállapotú vesebetegség kialakulásáig és azon túl

A diabéteszes nefropátia kezelési lehetőségei

Szerző: Prof. dr. Gerő László

A cukorbetegség legnagyobb egészségügyi terhét ma az érszövődmények jelentik. Húsz-harminc éves betegségtartam után a betegek többségén kialakulnak a mikrovaszkuláris, és a 2-es típusú diabéteszes betegek jelentős hányadán kifejlődnek a makrovaszkuláris szövődmények (miokardiális infarktus, stroke, alsó végtagi artériás keringési zavar).
A mikrovaszkuláris szövődmények egyik fontos képviselője a diabéteszes nefropátia (diabéteszes vesebetegség). Ez a szövődmény a betegek körülbelül 35–40 százalékán alakul ki, kifejlődésében meghatározó szerepet játszik a genetikai háttér. Bár ennek molekuláris biológiai háttere mind a mai napig nem pontosan ismert, epidemiológiai megfigyelések bizonyítják, hogy ha a családban több generáción át előfordult 1-es típusú diabétesz, és a szülők valamelyikén kialakult a diabéteszes nefropátia, akkor az nagy valószínűséggel kialakul az 1-es típusú diabéteszben szenvedő gyermekeken is.

 Tovább
 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!