Diabetes és Hypertonia Magazin
Szerző: Dr. Barna István
Magyarországon már minden ötödik ember betöltötte hatvanadik életévét. Az időskor a WHO felosztása szerint több szakaszra bontható az élettani sajátosságok alapján – 50–60 év: áthajlás kora, 60–75 év: idősödés kora, 75–90 év: időskor, 90 fölött: aggkor, 100 év felett: matuzsálemi kor. A vérnyomás kezelésekor fontos szempont a páciens életkora, mert megjelennek olyan tényezők, amelyeket a kezelés beállításakor figyelembe kell venni, pl. társbetegségek, a szociális helyzet alakulása, a férfiak és a nők eltérő időskori hormonális változása. Esetenként más lehet az időskor elején járó és a magasabb életkorú betegeknek kijelölt célérték is.
Tovább
Miért alkalmazzuk a mindennapiorvosi gyakorlatban?
Szerző: Dr. Barna István
Magyarországon a Meditech Kft. 1990-ben fejlesztette ki az első 24 órás vérnyomásmérésre is alkalmas műszerét (ambulatory blood pressure monitoring – ambuláns vérnyomásmérő monitor), az ABPM-01, majd 1993-ban az ABPM-02 típusú vérnyomásmérő készüléket, amely hazánkban a legelterjedtebb automata programozható ambuláns vérnyomásmonitor. A folyamatos fejlesztések eredményeként ma már az APBM-04, ABPM-05 és ABPM-06 készülékeket alkalmazzuk a mindennapos gyakorlatban.
Tovább
Szerző: Dr. Barna István
K. L. úr évek óta jár hozzám, vérnyomása régóta egyensúlyban van. A legutóbbi találkozásunk során meg is lepődtem, amikor magas értékeket mutatott a műszer. Az okokat firtató kérdéseimre válaszolva K…
Tovább
Szerző: Dr. Barna István
A szív- és érrendszeri eredetű halálozás elsődleges kockázati tényezője a túlsúlyosság, a zsíranyagcsere-zavar (a vér triglicerid- és koleszterinszintjének emelkedése tükrözi), az emelkedett vérnyomás, együttesen a metabolikus szindróma. Magyarországon 3–3,5 millió hipertóniás egyén él, a felnőtt magyar nők és férfiak több mint 40 százaléka túlsúlyos (BMI: 25–29,9 kg/m2), 20 százaléka elhízott (BMI >30 kg/m2). Az extrém elhízásban szenvedők (BMI >40 kg/m2) száma mintegy 200 000 főre tehető (esélyük a hirtelen szívhalálra 40-szeres). A vérnyomás és a koleszterinszint optimális értéken tartása meghatározó jelentőségű. Az emelkedett koleszterinnel élők száma hazánkban egy hazai felmérés alapján 1,8 millió. A magas koleszterinszint leggyakoribb oka az elhízás, a cukorbetegség és az alkoholfogyasztás.
Tovább
Az év témája: elhízás ellen
Szerző: Dr. Barna István
A magasvérnyomás-betegség és az elhízás külön-külön is jelentősen növelik a keringési betegségből eredő más betegségek kialakulásának kockázatát, együttes előfordulásuk esetén azonban sokkal nagyobb ennek valószínűsége. Mint ahogy a világ számos országában, Magyarországon is rohamosan terjed az „elhízás-járvány”.
Tovább
Szerző: Dr. Barna István
Ki ne ismerné a legkisebb királykisasszony történetét, aki úgy szerette apját, mint a sót. A király többre értékelte a kincseket, drága ékszereket, míg rá nem jött, hogy a legpompásabb étel sem ér semmit só nélkül.
Tovább
Szerző: Dr. Barna István
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Diabetes Szövetség (IDF) szervezésében 1989-ben az olaszországi St. Vincentben az európai egészségügyi kormányzatok, a cukorbeteg-szövetségek és a betegek ellátását végző szakemberek részvételével konferenciát tartottak. Itt meghirdették az ún. St. Vincent-i Deklarációt, amely hangsúlyozta a cukorbetegség (diabetes mellitus) fokozódó népegészségügyi jelentőségét, szorgalmazta a gondozási feladatok kidolgozását. A legfontosabb cél a cukorbetegséggel kapcsolatos szövődmények és halálozás csökkentése volt.
Tovább
Szerző: Dr. Barna István
Regéczi Nagy Imre (1854–1891) élettanász Miskolcon született, és Bécsben bekövetkezett hirtelen halála után a város melletti Matzleinsdorf község evangélikus temetőjében (Evangelischer Friedhof Matzleinsdorf) temették.
Tovább
Szerző: Dr. Barna István
Ott hagytuk abba a magasvérnyomás-betegség történetét, hogy megismertük az osztrák Leopold Augenbruggert, aki 1761-ben a kopogtatásról, majd a francia orvosiskola nagyságát, René Theophile Laennec-t, aki 1819-ben a közvetett hallgatózás módszeréről számolt be. Bemutattuk az olasz Scipione Riva-Roccit, aki elődei sok-sok próbálkozását követően 1896-ban publikált felfedezéséről, az első klinikailag is használható higanyos vérnyomásmérőről. Egy felfújható mandzsetta segítségével egyenletes nyomást gyakorolva a felkarra megszüntette a keringést a karban, majd a felfújt mandzsetta leengedése során a pulzus megjelenésével a szisztolés vérnyomásértéket tapintotta. Lépjünk tovább a történelemben, ahogyan tette ezt a szentpétervári Nyikolaj Szergejevics Korotkov is és ismerjük meg a vérnyomásmérés és hallgatózás egyidejű használatának örökbecsű felfedezését.
Tovább
Szerző: Dr. Barna István
Előző számunkban a magasvérnyomás-betegség történetének legjelentősebb XVIII–XIX. századi felfedezéseit és tudósait kezdtük el bemutatni, most folytatjuk sorozatunk a vérnyomésmérés, valamint a sztetoszkóp fejlődésének ismertetésével.
Tovább
Történeti visszatekintés
Szerző: Dr. Barna István
Hosszú út vezetett a keringés, a vérnyomás és az emelkedett vérnyomásérték összefüggéseinek felfedezésétől a világ egyik leggyorsabban fejlődő, szinte követhetetlen gyógyszergyári kutatásáig. A vérnyomáscsökkentés kezdeti lépései elődeink csodás megfigyelő képességének, végtelen hitének és szorgalmának volt gyümölcse. Napjaink vérnyomáscsökkentő szerekkel foglalkozó kutatásainak eredményét jelzi, hogy a világhálón a „hypertonia" címszó keresése során 2008 februárjában 21 000 000 (nem tévedés, 21 millió) utalás jelent meg, melyek több mint fele a vérnyomáscsökkentő gyógyszerekkel volt összefüggésben. Induljunk el kicsit messzebbről, és ismerkedjünk meg a magasvérnyomás-betegség diagnosztikájának és terápiájának történetével.
Tovább
Szerző: Dr. Barna István
Előző számunkban a magasvérnyomás-betegség történetét az egyiptomi Smith-papirusoktól Galenus, Harvey, Stephen Hales megismerésén át Marcello Malphigi életéig követtük.
Tovább
