Diabetes és Hypertonia Magazin
Szerző: Trieber László
A koleszterin a szervezet számára nélkülözhetetlen zsírnemű anyag, egy része a táplálékból származik, másik részét a szervezet maga állítja elő. A zsírok (lipidek) szállítása a véráramban különböző típusú fehérjékhez (proteinek) kötötten történik (lipoproteinek), a szállítófehérjék szerint megkülönböztetett két legfontosabb koleszterin az LDL- és a HDL-koleszterin. A véráramban keringő zsírok kóros szintje, különösen a koleszteriné, hosszú távon érrendszeri problémákat okoz, hozzájárul az érelmeszesedéshez, fokozva a szívroham vagy a gutaütés esélyét.
Tovább
Szerző: Trieber László
Napi munkám során rendszeresen találkozom leendő vásárlókkal, akik tájékozódni kívánnak a készülékekről, és olyanokkal is, akik meglévő készüléküket hozzák javításra vagy a pontosság ellenőrzésére. A cikkben Önökkel is megosztom azt, amit ilyenkor gyakran elmondok a vérnyomásmérőkről.
Tovább
Szerző: Dr. Zajkás Gábor
A túlzott sóbevitel és a magas vérnyomás közötti összefüggésre utaló első megfigyelés mintegy 4500 évvel ezelőtti, amikor a kínai Sárga Uralkodó kitűnő belorvosa, Nei Ching megállapította: „Ha túl sok só van az ételekben, akkor kemény lesz a pulzus…” – a kemény pulzus pedig a magas vérnyomás jele.
Tovább
Diétás sarok
Szerző: Nagy Gyuláné Tajti Éva
A csontok eltörhetnek, az izomzat sorvadhat, a mirigyek tétlenkedhetnek, még az agy is megpihenhet anélkül, hogy az életünk közvetlen veszélybe kerülne, de ha a vese nem működik, sem a csont, sem az izom, sem a mirigyek, sem az agy nem folytathatja munkáját. (Hamer W. Smith)
Tovább
Szerző: Dr. Ádám Ágnes
Előző számunkban ismerhettük meg hősünket, aki háziorvosa, majd felesége révén is szembesült azzal, amit már maga is tudott: változtatnia kell életmódján az egészsége érdekében. Az elhatározás megszületett, a házaspár közös erővel, egymást segítve halad az egészség felé vezető úton. Lépéseiket Ádám doktornő jegyezte le ismét.
Tovább
Szerző: Béres Alexandra
A sportrajongók egyre szélesebb körében ismert fogalom ma már a pulzuskontrollált edzés. Ennek lényege, hogy aktuális edzettségi, pszichés és fizikai állapotunknak megfelelően tervezzük edzéseinket a hatékonyság maximalizálása érdekében. Fontos tudnunk, milyen pulzus-célzónában tartsuk szívfrekvenciánkat ennek eléréséhez.
Tovább
Itt az idő váltani! Nyomás!
Szerző: Ambrus Zsófia
„Csak ha ideges vagyok, akkor megy fel a vérnyomásom!”– szabadkozott István egy baráti orvos-társaságban, mikor a közeli nyugdíjazásáról és céklavörös bőrszínéről érdeklődtek. Pár mérés után sajnos kiderült, hogy István hipertóniában, vagyis magasvérnyomás-betegségben szenved. Gépjárművezető-oktatóként pedig bőven akad stresszhelyzet az életében, a fővárosi forgalomban van mit idegeskednie.
Tovább
Szerző: Dr. Barna István
Ott hagytuk abba a magasvérnyomás-betegség történetét, hogy megismertük az osztrák Leopold Augenbruggert, aki 1761-ben a kopogtatásról, majd a francia orvosiskola nagyságát, René Theophile Laennec-t, aki 1819-ben a közvetett hallgatózás módszeréről számolt be. Bemutattuk az olasz Scipione Riva-Roccit, aki elődei sok-sok próbálkozását követően 1896-ban publikált felfedezéséről, az első klinikailag is használható higanyos vérnyomásmérőről. Egy felfújható mandzsetta segítségével egyenletes nyomást gyakorolva a felkarra megszüntette a keringést a karban, majd a felfújt mandzsetta leengedése során a pulzus megjelenésével a szisztolés vérnyomásértéket tapintotta. Lépjünk tovább a történelemben, ahogyan tette ezt a szentpétervári Nyikolaj Szergejevics Korotkov is és ismerjük meg a vérnyomásmérés és hallgatózás egyidejű használatának örökbecsű felfedezését.
Tovább
A Vesebetegek Országos Egyesületét (VORE) 1987-ben a vesebetegek olyan csoportja hozta létre, akik elégedetlenek voltak az akkori ellátással, a betegeknek biztosítható életminőséggel. Kiket számítunk mi a vesebetegek táborába?
Tovább
Szerző: Prof. dr. Jermendy György
A cukorbetegségre jellemző idült szövődmények között kiemelt jelentőségű a veseszövődmény (nephropathia diabetica). Veseszövődmény esetén a vérnyomás emelkedik, a vizeletben fehérje (albumin) jelenik meg, s a vese egyre kevésbé tud eleget tenni kiválasztó funkciójának. A betegek gyakran tesznek fel olyan kérdéseket, amelyekből kiderül, hogy e szövődmény néhány részletével talán kevésbé vannak tisztában, s a teendőket illetően is útmutatást várnak. A fontosabb ismereteket érdemes tehát áttekinteni.
Tovább
Szerző: Dr. Barta László
Az emberek fele nemigen érez szomjúságot, és bevallottan egy liter, vagy még kevesebb folyadékot vesz magához naponta, pedig napi 2-3 liter folyadék fogyasztásával igen csekély erőfeszítéssel nagyon sokat tehetünk egész testünk, különösen vesénk egészségének megőrzéséért.
Tovább
Szerző: Dr. Antalics Gábor
Családorvosi gyakorlatok kezdetén már többször hallottam orvostanhallgatóktól, de időnként még kórházi, klinikai orvos kollégáktól is, hogy a praxisokban komoly, súlyos beteget nem kell ellátni! „A családorvos ellátja a bagatell eseteket, felírja a szakorvosok által ajánlott gyógyszereket, a súlyos betegeket pedig azonnal kórházba küldi…” – mondta hajdanán egy kedves medika. Valóban így van ez? Tényleg csak sablonos, unalmassá váló feladatok végzése a családorvos jussa? Receptet ír? Beutalót szerkeszt?
Tovább
Szerző: Kicsák Marian
Az Együtt erősebbek vagyunk – civil program keretében e lapszámunkban már olvashattak egy cikket a megfelelő táplálkozás fontosságáról. Ehhez kapcsolódva most praktikus tanácsokat kapnak: hogyan valósítsák meg a helyes elképzeléseket.
Tovább
„Ha tájékozódni akarsz az ott élők egészségi állapotáról, először vizsgáld meg, milyen vizet isznak.” (ókori görög orvosi tanítás)
Tovább
Szerző: Dr. Mosonyi Tamás
Kedves Betegek! Cikksorozatunk eme részében olyan kommunikációs ajánlásokat tárgyalunk, amelyek használata elősegíti a jó orvos–beteg kapcsolatot, s amelyek segítik Önöket abban, hogy jobban megértsék és megértessék magukat orvosukkal.
Tovább
