Hypertonia

Ön nem fél a stroke-tól?

Ön nem fél a stroke-tól?

Szerző: Dr. Barta László

Lapunk hasábjain már többször is olvashattak erről a félelmetes betegségről és a beteg életét sokszor ellehetetlenítő következményeiről. A stroke (szélütés, gutaütés, agyvérzés) olyan katasztrófa, amelyben az agyi érrendszer károsodik, s ez az agyműködésben általános vagy gócos zavarokat okoz. A stroke a harmadik leggyakoribb halálok a világon, és az előfordulása az életszínvonal romlása, a kockázati tényezők halmozódása miatt tovább növekszik.

 Tovább
Stroke és lélek

Stroke és lélek

Szerző: Faludi Viktória

A pozitív gondolkodás, azaz az optimizmus csökkenti a stroke előfordulásának valószínűségét – derül ki egy amerikai egyetem kétéves kutatásának eredményéből…
 Tovább
Szív- és érrendszeri betegségek diabéteszben

Szív- és érrendszeri betegségek diabéteszben

A világ zömmel fehér ember lakta vidékein az emberek rokkanttá válásáért vagy korai haláláért javarészt három alattomos kór, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a szívbetegségek összefonódása a felelős. A „leggyakoribb halálokok” listája szerint még a daganatos megbetegedések és a közúti balesetek sem vetekedhetnek e három betegség együttes fennállása által okozott halálozások számával.

 Tovább
Ősi anyagunk nagyító alatt

„Nagyvárosi legendák” és tények a vízről

Ősi anyagunk nagyító alatt

Nincs talán a világon még egy anyag, amelyről annyit és annyifélét mondtak, írtak volna, mint a vízről. Nem véletlen, hiszen környezetünk és testünk meghatározó, ősi eleme, testtömegünk átlag 60 százaléka víz. Ennek túlnyomó része a szöveti sejteken belül, egyharmad része azonban a sejteken kívül – azok között, részben az érpályán belül található. Az érrendszernek a vízforgalom szabályozásában nagyon fontos szerepe van: általa jut el a víz a szervezet minden pontjára, minden sejtjéhez, általa valósul meg a vesében a víz kiválasztása és visszaszívás utáni elszállítása, s az erek juttatják el a vért azokhoz a köztiagyi idegsejtekhez is, melyek révén a természetes pótlás ingere, a szomjúság érzete is keletkezik. A szomjúság érzete – a „bevételi oldalt” biztosító jelzés – bonyolult idegi utakon tudatosul bennünk. Ugyanitt, tehát a köztiagyban termelődik a vese vízürítését gátló, a víz visszaszívását elősegítő ún. antidiuretikus hormon (ADH) is, ami a vízegyensúly fenntartásának egyik legfőbb „kiadási tételét”, a vizelettel történő vízürítést szabályozza. Vérünk „keringtető anyaga”, a vérplazma 90 százaléka víz, sűrűségét a benne oldott anyagok, főként a nátrium adja. A sűrűség (ozmolalitás) mértékét a szervezet szűk határok között igyekszik tartani (290-es érték körül). A normáltartomány 285–295 közötti – az adat megtalálható a Pirula.net weboldalon. A szabályozás finomságára jellemző, hogy már 295-re emelkedő sűrűségi értéknél maximálisra nő az ADH köztiagyi elválasztása, fokozódik a vesében a vízvisszaszívás, csökken a víz ürítése, rögtön hígul a vérplazma, a szomjúságérzés miatt pedig fokozódik a folyadékbevitel, az egyensúly helyreáll. Kérdés: mi is legyen ez a bevitel? Csapvíz? Palackos víz? Ásványvíz? Ha igen, melyik? Valamilyen speciális víz? Üdítő? Ha üdítő, akkor milyen? Kóla? Gyümölcsé? Vagy a manapság divatos sport- és energiaitalok valamelyike? Mikor és mennyit kell (vagy lehet) inni? S mindehhez hogyan viszonyuljon a magas vérnyomás vagy éppen a veseműködés elégtelensége miatt kezelt beteg. Ezekre a kérdésekre kerestem választ a neten.

 Tovább
Folyton folyvást folyadék…

Az élet vize

Folyton folyvást folyadék…

Szerző: Ambrus Zsófia

Egy baráti beszélgetés során véletlenül derült ki, hogy Imre mostanában már nem is edz. A kezdeti lelkesedése, hogy még nyugdíj előtt Schwarzeneggert farag magából, két hét elteltével alábbhagyott.”… fél óra után már csak kóválygok, szédelgek, fájnak az izmaim, pedig úgy érzem, hogy a tüdőm és a szívem is bírná – panaszolta. „Elment az egésztől a kedvem.” Mi, barátok persze nem akartuk ezt annyiban hagyni. Imrét elküldtük a háziorvosához. Egy-két rutinvizsgálat után kiderült, hogy a szívével és a vérnyomásával minden rendben van, valószínűleg a sportolás közben létrejött folyadékveszteséget nem pótolja kellőképpen. A szervezetében lévő vízhiány szédülést, vérkeringési zavarokat, sőt még enyhe izomfájdalmat is okozhat!

 Tovább
Egészséges táplálkozás gyermekkorban

Egészséges táplálkozás gyermekkorban

Szerző: Nagy Gyuláné Tajti Éva

Minden szülő azt szeretné, hogy gyermeke egészséges legyen. Ennek fontos része a kiegyensúlyozott étrend, a változatos táplálkozás, a rendszeres testmozgás!

 Tovább
Stroke és alapellátás

Stroke és alapellátás

A stroke önmagában a 3. leggyakoribb halálok, de a szív-érrendszeri halálozások között aránya növekszik. Dr. Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság elnöke idei beszámolója szerint évente 120 ezer friss beteg diagnózisában szerepel a betegség kódja. Egyharmaduk meghal, további egyharmaduk tartós egészségkárosodást szenved (évente 5 millió ember válik tartósan rokkanttá a világon), egyharmaduk pedig szerencsére felépül.
Harminc évvel ezelőtt nem sokat tudtunk kezdeni a szélütéssel. (Sem megelőzés, sem rehabilitáció!) Az utóbbi 20 évben a Nemzeti Stroke Programnak köszönhetően lényeges javulás észlelhető, de a fejlett nyugathoz képest a lemaradásunk konzerválódott. A szélütés manapság is négyszer gyakoribb hazánkban, mint például Ausztriában: nálunk félóránként alakul ki egy újabb megbetegedés, míg ott kétóránként.

 Tovább
Véralvadás, vérrögoldás

Véralvadás, vérrögoldás

Sebzéskor a vérlemezkék kitapadnak a sérült érfalra, és a belőlük felszabaduló anyag hatására egy olyan reakciósorozat indul meg, amelynek végeredményeként a vérplazmában oldott állapotban található fibrinogén nevű fehérje a sérülés helyén oldhatatlan, fonalas szerkezetű…
 Tovább
Az elektrokardiográfia – I. Mit és hogyan mér?

Az elektrokardiográfia – I. Mit és hogyan mér?

Sok-sok évvel ezelőtt elkeveredtem egy természetgyógyász-rendezvényre, s valahogy néhány aurát vizsgáló kollégával mentem vacsorázni. Hitetlenségemet látva azt hangoztatták, hogy én megfelelő médium vagyok, szemeimet bekötötték, és felszólítottak arra, hogy tapintsak körbe valakit anélkül, hogy hozzáérnék, „érezd az aurát” mondták. A próbát mindenki nagy meglepetésére sikeresen kiálltam, mert érzékelésem kiváló működésének tudatában, no meg azért, mert nem volt túlzottan meleg a helyiségben, megéreztem a velem szemben ülő embernek a levegőénél jóval magasabb testhőmérsékletét. Már ez is egy kezdetleges tudományos megfigyelés volt, de a virtuális méréstechnika ennél lényegesen pontosabb és speciális műszerezettséget igényel. Legfontosabb alkalmazási területe pedig az orvos-biológiai jelek képi megjelenítése és elemzése. Ilyen a szív elektromos működését a testfelszínen rögzítő műszeres technika, az elektrokardiográfia. A rögzített elektromos jelet hívjuk elektrokardiogramnak. Rövidítése: EKG.

 Tovább
Az orvos válaszol

Az orvos válaszol

Szerző: Dr. Páll Dénes

A rendelőben a háziorvos mindig jelentősen emelkedett vérnyomást észlel (160–180 Hgmm), ugyanakkor otthon én normális adatokat mérek, a vérnyomásom nem haladja meg a 140 Hgmm-t…
 Tovább
Mit tehetünk a téli hangulatromlás ellen?

Mit tehetünk a téli hangulatromlás ellen?

Szerző: Faludi Viktória

Sötét és hideg reggelek, korai esteledés, fagyos napok. A tél beálltával egyre kevesebb természetes fényt látunk. A szervezetünk pedig próbál a hőmérséklet lehűléséhez alkalmazkodni…
 Tovább
„Mégis, kinek az élete?”

„Mégis, kinek az élete?”

Szerző: Dr. Antalics Gábor

Évtizedekkel ezelőtt szembesültem először ezzel a kérdéssel, egy moziban szegezték nekem! A filmvásznon Richard Dreyfuss amerikai színész várta a választ, aki egy középkorú autóbalesetest alakított. A férfi a baleset következtében nyaktól lefelé teljesen megbénult, s úgy döntött, lemond az orvosi kezelésekről, inkább a biztos halált választja. Pár évvel később egy hazai színházban mutatták be Brian Clark angol író drámáját, a korábbi mozifilm adaptációját, ahol Huszti Péter játszotta a szerepet. A kérdéssel újra szembesültem! Van-e olyan egészségi állapot, választható-e tudatosan az elmúlás, amikor a földi életet önszántából adja fel valaki? Úgy gondolom, a kérdés a mai napig nem dőlt el. A „jó halálról”, az eutanáziáról, annak kutatásáról lassan könyvtárnyi anyag gyűlik össze, de igazi megoldás, válasz nincs a kérdésre. Sokszor nem ennyire kiélezett helyzetekben is felvetődik azonban a kérdés, mit tehet az orvos, és mit tehet a beteg az értelmes élet megőrzéséhez, meghosszabbításához.

 Tovább
A szója

Vegyem? Ne vegyem? Egyem? Ne egyem?

A szója

Szerző: Nagy Gyuláné Tajti Éva

A szójabab Délkelet-Ázsiából származik. Néhány évtizede nem tartották emberi fogyasztásra alkalmasnak, hiszen a szója nyers állapotban „mérgező”. A XI-XII. századi Kínában rájöttek, hogy a szóját hőkezeléssel és erjesztéssel ehetővé lehet tenni. Kínából jutott el Japánba és más távol-keleti országokba, ahol mára már alapvető élelmiszernek számít. Európában csak a XVIII. században vált ismertté.

 Tovább
Sokan tudják, és mégis kevesen csinálják

Az otthoni vérnyomásmérés

Sokan tudják, és mégis kevesen csinálják

Szerző: Dr. Barta László

Gábor egy hónapja költözött az élettársához, ekkor keresett fel először. Panasza nincs, 47 éves, magas, sportos alkatú. Vizsgálata során kóros eltérést nem találtam, csak a 165/95 Hgmm-es magas vérnyomását. Néhány percnyi beszélgetést követően már 155/90 Hgmm-t mértünk.

 Tovább
Egy gyakori vesebetegség: IgA-nefropátia

Egy gyakori vesebetegség: IgA-nefropátia

Szerző: Dr. Kovács Tibor

Krónikus veseelégtelenséghez nemcsak a hipertónia (magas vérnyomás), illetve diabétesz (cukorbetegség) vezethet – bár ez a két betegség a leggyakoribb ok –, hanem számos elsődleges vesebetegség is. Ilyenkor a betegség a vesében alakul ki, és ennek következtében pusztul el a veseszövet.

 Tovább
 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!